Tisztelt Szakértő, Cégünknél több dolgozói csoport működik, eltérő cafeteria keretekkel. Mit tudunk tenni akkor, ha az egyik raktárosunk azt nyilatkozza, hogy ő a kapott cafeteria keretének csak egy részét tudja kihasználni, a többit béremelésként szeretné megkapni. Ha ezt ő lenyilatkozza, és ez alapján kapja a juttatásait, akkor sérül-e a munka törvénykönyve szerinti egyenlő juttatás elve? Köszönettel: Jancsó Katalin
Tisztelt Szakértő! Cégünk 2012-ben munkavállalójának a méltányolható lakásigénynek megfelelve adómentes lakáscélú munkáltatói kölcsön nyújtott hitelintézeten keresztül. A megvásárolt lakás 50-50 százalékban férj-feleség tulajdona. A lakáscélú munkáltatói kölcsönben adóstársként a feleség lett megjelölve. A feleség munkáltatója cafeteria elemként lakáscélú hitel törlesztéséhez adna támogatást. Betörleszthet-e a feleség a cégünk által adott lakáscélú munkáltatói kölcsönbe adómentesen? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Cím! Kérjük szíves állásfoglalásukat az alábbi kérdésben: Közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. tv. hatálya alá tartozó köztisztviselő részére, az alábbi ellátások folyósítása esetén, a jelenlegi jogszabályi előírások szerint jár-e cafeteria juttatás: CSECSEMŐGONDOZÁSI DÍJ (CSED) GYERMEKGONDOZÁSI DÍJ (GYED) GYERMEKGONDOZÁST SEGÍTŐ ELLÁTÁS (GYES) Válaszukat előre is köszönjük Ványi Rita
A vállalkozások 5 millió forintig adómentesen támogathatják dolgozóik lakáshitel törlesztését, lakás vásárlását, építését, bővítését, korszerűsítését vagy akadálymentesítését. Az akár havi 83 ezer forintos juttatás cafeteria elemként is választható – tájékoztatta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t.
Tisztelt Adószakértő! A kérdésem az, hogy közfoglalkoztatottnak lehet-e jogszerűen adni béren kívüli juttatást? A személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében a munkáltató adhatja munkaviszonyban álló dolgozójának. A közfoglalkoztatotti jogviszonyt tekinthetjük-e ebből a szempontból egy speciális munkaviszonynak? Köszönöm a választ. Előfizető.
Tisztelt Hölgyem/Uram! Cafeteria rendszerünkben új elemként szeretnénk kínálni a SZÉP kártya mellett ajándék- és bevásárlókártyát. A SZÉP kártyákra fizetett juttatásnál eddig megegyezett a brutto és a netto juttatás összege (és nem volt a munkáltatónak plusz költsége), az ajándékkártyánál a brutto 100 Ft juttatás netto 95 Ft-os összeget jelentene a munkavállaló számára a kedvezőtlenebb adózás miatt (a munkáltatót pedig további költségek terhelik még). A kérdésem, hogy a netto juttatás mértékét csökkentheti-e a munkáltató az ajándék- és bevásárlókártyához kapcsolódó jutalék és kártyadíj összegével, vagyis törvényes-e ezen költségek munkavállalóra való terhelése? Köszönettel: Veres Gertrúd
A cafeteriában az adómentes juttatások idén is meglévő elemei közé jövőre bekerül a diákhitel-törlesztés támogatása, egyebek mellett jelentősen kedvezőbbé válnak a lakhatási támogatás feltételei is – közölte a BDO Magyarország az MTI-vel.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok önhöz: egy munkáltató cafeteria szabályzatában, választható cafeteriaelemként szeretné biztosítani a mobilitási célú lakhatási támogatást (Szja tv. 1. sz. melléklet 2.11. pont). A cafeteriaszabályzattól függetlenül, a munkáltató, a munkavállalók meghatározott csoportja részére is szeretné biztosítani ezt a juttatást. Jól gondoljuk, hogy ennek nincs akadálya, hiszen a munkáltató maga határozhatja a meg a juttatási rendszerét? Szíves válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel:
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni a következőket: egy nyolc órára bejelentett sofőrnek a bérén kívül szeretnének fizetni "rakodási pénz"-t, napi 3000 Ft-ot. Kérdés 1. A 1708-ason milyen járulékot kell vonni ezzel kapcsolatosan? Csak szja-t vagy eho-t is? Ha jól tudom, akkor ez cafeteria elem, pénzbeli juttatás, évi 400 000 Ft-ig csak 15% szja-t kell vonni. Kell-e figyelni éves szinten a 400 000 Ft elérését, azon felül a fölöttes rész, vagy az egész után kell-e eho-t fizetni? Vagy nincs ilyen korlát, és csak szja-t kell vonni tőle? Kérdés 2. A dolgozó bérét letiltás terheli. A letiltás alapjába bele fog-e számítani ez a "rakodási pénz", ami ugyan nem a bér része, de a 1708-asban szerepeltetni kellene? Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Cégünk béren kívüli juttatást kíván fizetni január 1-jétől dolgozóinak, de a szabályozás útvesztőiben elvesztünk, ezért kérnénk a segítségét a kérdéseink megválaszolásában és a törvényi szabályozás ismertetésében: – Cafeteria-rendszert kell kialakítani és szabályzatot kell hozzá készíteni? – Megtehetjük-e azt, hogy nem minden dolgozónak biztosítunk ugyanolyan összegű keretet, hanem a magasabb beosztásúaknak többet? – Ha valaki év közben lép be, annak a próbaidő lejártát követően köteles a cég biztosítani a keretet, vagy mondhatja azt, hogy csak a következő évtől? – Milyen juttatások közül választhatunk, milyen feltételek és milyen adóteher mellett? – Ha nem vezetnénk be cafeteria-rendszert, hanem év végén béren kívüli juttatással kívánnánk jutalmazni, ezt megtehetnénk-e? Ha igen, milyen adóteher mellett mit adhatnánk? Valamint ebben az esetben van mód az eltérő összegű jutalmazásra? Válaszát előre is köszönöm!
A kiva alapja minimálisan a személyi jellegű kifizetések összege. A személyi jellegű kifizetések a számvitelben a bérek, az egyéb személyi jellegű kifizetések (cafeteria és egyéb személyi jellegű kifizetések) és bérjárulékok. Érdeklődöm, hogy az egyéb személyi jellegű kifizetések a kiva alapját képezik-e, gondolok itt a bejárási költségtérítésre, a kiküldetési költségekre, illetve a cafeteria kifizetésekre. Válaszát köszönöm.
Az idén új elemmel, a mobilitási célú lakhatási támogatással bővült az adómentesen nyújtható cafeteriaelemek köre. Bár az elmúlt években jelentősen megugró bérleti díjak mellett munkavállalók tízezreinek terheit enyhíthette volna a támogatási forma, a túl szigorú feltételek miatt 2017-ben országosan is csupán alig néhány esetben vették azt igénybe. Jövőre várhatóan jelentősen kedvezőbbé válnak a támogatási feltételek.
Tisztelt Szakértő! Vállalatunknál 17 munkavállaló és 3 megbízási szerződéssel rendelkező munkatárs dolgozik. Nem fizikai munkakörben dolgozik mindenki. Tervezzük cafeteria bevezetését. Ezzel kapcsolatban szeretném megtudni, hogy van-e lehetőség arra, hogy csak a dolgozók egy része kapjon juttatást. 10 fő dolgozik magasabb beosztásban, akik részesülnének juttatásban, a többi munkakörben dolgozó nem kapna. Várom szíves visszajelzését.
Tisztelt Szakértő! Egyik alkalmazottunknak van egy befektetési egységekhez kötött életbiztosítása, melyben ő a szerződő, a kedvezményezett is magánszemély. Határozatlan idejű, vagyonkivonásra van lehetőség. A kérdésem: ezt a cégünk cafeteriában fizetheti-e, ha igen, akkor melyik kategóriába tartozik, illetve milyen adóvonzata van akár a munkavállalónak, akár a cégnek? Köszönöm válaszát. Üdvözlettel, Szilvia
Olvasónk cégénél a dolgozók a cafetéria keretén belül az életbiztosítást is választhatják. Szólhat a biztosítás balesetbiztosításról is vagy csak életbiztosításról? – kérdezte az olvasó. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték