Cafeteria: jövőre hatékonyabban támogathatja az állam a munkavállalók albérletét

Megosztás Tetszik

Az idén új elemmel, a mobilitási célú lakhatási támogatással bővült az adómentesen nyújtható cafeteriaelemek köre. Bár az elmúlt években jelentősen megugró bérleti díjak mellett munkavállalók tízezreinek terheit enyhíthette volna a támogatási forma, a túl szigorú feltételek miatt 2017-ben országosan is csupán alig néhány esetben vették azt igénybe. Jövőre várhatóan jelentősen kedvezőbbé válnak a támogatási feltételek.

Mind a fővárosban, mind a többi nagyvárosban megugrottak az albérletárak: Budapesten négy év alatt kétszeresére emelkedve, immár a 3000 forintos szintet közelíti a bérlakások havi átlagos négyzetméterára, de a győri, debreceni és pécsi kiadó ingatlanok négyzetméteréért is átlagosan 1600 forint feletti összeget kérnek el a tulajdonosaik.

A lakóhelyüktől távolabb munkát találók részéről ezért egyre égetőbb az igény egy széles körben is igénybe vehető albérlet-támogatásra.

Kedvezőbb feltételek 2018-ban

„Az idei feltételek között komoly megszorítás volt, hogy csakis határozatlan idejű szerződéssel lehetett a támogatást igénybe venni – mutat rá Makár Andrea, a BDO Magyarország vezető cafeteria tanácsadója. – Jövőre a juttatás már várhatóan határozott idejű szerződések esetén is járhat, ráadásul annak összege is jelentősen emelkedhet.”

A legnagyobb összeg az igénybevétel első két évében jár: ekkor az alkalmazottak a minimálbér 40 százalékát kitevő támogatáshoz juthatnak adómentesen. Ez jövőre – amennyiben a jogszabályt az eddig megismert terveknek megfelelően hirdetik ki – a minimálbér 60 százalékára nőhet, ami a minimálbér várható emelkedését is figyelembe véve jóval több, mint másfélszeres növekedést jelent.

A harmadik és a negyedik évben  az idei 25 helyett  a minimálbér 40 százaléka lehet majd az elérhető támogatás a változtatást követően. Négy éven túl az eddigi 15 helyett pedig 20 százalékos mértékű támogatást biztosít majd a rendszer.

A feltételek között szerepel, hogy az állandó lakhely legalább 60 kilométerre, vagy tömegközlekedési eszközzel oda-vissza legalább három órára legyen a munkahelytől, és ezen a körön belül a munkavállalónak semmilyen lakástulajdona, illetve haszonélvezeti joga ne legyen. 2018-ban ez utóbbi feltétel is enyhül, és immár csak a többségi tulajdon lesz a kizáró ok.

Lehet, hogy ez sem lesz elég?

Az a megszorítás, hogy ugyanazon bérlakás esetében, melyet többen is bérelnek, csak a bérlők egyike élhet a támogatással, várhatóan jövőre is megmarad, abban az esetben is, ha esetleg a szobákat külön szerződés alapján veszik ki az albérlők. Ez valódi probléma, életszerű helyzet ugyanis, hogy egy távoli településről többen, összefogva költöznek közös munkahelyük közelébe.

„A legnagyobb akadály azonban továbbra is az, hogy a bérlakáspiac adózás szempontjából továbbra is szürke zónának számít, a főbérlők többsége emiatt nem ad bizonylatot a havidíj megfizetéséről – hívja fel a figyelmet a BDO Magyarország szakértője. – Bár a kormány azon intézkedése, hogy 2018-tól egységessé és összességében kedvezőbbé válik a lakáskiadásból származó jövedelmek adózása, javíthat ezen a helyzeten, egyelőre nehezen becsülhető meg, hogy ez a javulás milyen gyors és mekkora mértékű lesz.” – írja közleményében a BDO.