Kérdések és válaszok a cafeteriaváltozások kapcsán

Megosztás Tetszik

A cafeteriára vonatkozó adószabályok 2019. évi változása után az adomány és a lakáshitel-támogatás milyen adózási kategóriába fog esni? – kérdezte olvasónk. Másik kérdezőnk pedig azt firtatta, hogy 2019. évre a béren kívüli juttatások adótörvényben meghatározott mértékén felül adható-e, illetve milyen adóteherrel, milyen maximális összegben, milyen feltételekkel adható SZÉP-kártya juttatás vendéglátás alszámlára? A kérdésekre Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.

Az Országgyűlés által elfogadott T/2931. számú adótörvénycsomag szja-törvényt érintő módosításai egyértelművé teszik, hogy 2019. január 1-jétől

– az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás, illetve a támogatói szerződés szerint a tag javára utalt (befizetett) adomány estében az annak forrásául szolgáló (például bérként számfejtett) bruttó összeg a teljesítéskor lesz a munkáltatótól származó, illetve a támogató és a magánszemély között fennálló jogviszonyból származó, ennek hiányában egyéb jövedelem, mely adóköteles összegből a magánszemély tagot terhelő közterheket az utalást, befizetést teljesítő kifizetőnek le kell vonnia;

– az előzőek szerint a tag a javára átutalt vagy más módon befizetett összeget a szja-törvény 44/A paragrafusa szerinti rendelkező nyilatkozatában figyelembe veheti;

– a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásnak nem minősülő célzott szolgáltatásra (nyugdíjpénztári és egészség/önsegélyezőpénztári célzott szolgáltatásra) befizetett összeg továbbra is egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles, utána a kifizető (munkáltató) 1,18x(0,15% szja+0,19,5% szocho) megfizetésére köteles, a tagoknak a befizetéskor nem keletkezik semmilyen kötelezettsége;

– a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra célzott szolgáltatásként befizetett összeg után a befizetéskor sem a befizetőnek, sem a tagoknak nem keletkezik adókötelezettsége;

– a kiegészítő önsegélyező szolgáltatás igénybevételekor a magánszemélynek a szolgáltatás értékének megfelelő egyéb jövedelme keletkezik, amelyre tekintettel adóelőleget nem kell fizetni (a pénztár nem minősül kifizetőnek), a 15 százalék szja-t és a 19,5 százalék szochót a jövedelem 84 százaléka után a magánszemélynek az adóbevallásra előírt határidőig kell megfizetnie (ezt az egyéb jövedelemként adóköteles összeget a magánszemély a szja-törvény 44/A paragrafusa szerinti rendelkező nyilatkozatában nem veheti figyelembe);

– a célzott kiegészítő önsegélyező szolgáltatás kivételével az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, Öpt. szerinti szolgáltatások továbbra is adómentesek.

2019. január 1-jétől a lakáshitel-törlesztési támogatás a folyósításkor munkaviszonyból származó adóköteles jövedelemnek minősül, amely után a közterheket (a magánszemélyt terhelő 15% szja + 18,5% egyéni járulék, a munkáltatót terhelő 19,5% szocho + 1,5% szakképzési hozzájárulás)

– vagy a szja-törvény 46. paragrafusának (7)–(10) bekezdéseire, a Tbj. 50. paragrafusának (5) bekezdésére, valamint a szochotörvényre figyelemmel,

– vagy juttatást bruttó értékben számfejtve

kell a magánszemélynek, illetve a munkáltatónak megfizetnie.

A juttatás és a céget terhelő közterhe személyi jellegű egyéb ráfordításként a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként számolható el [társasági adóról szóló törvény 3. számú melléklet B./3. pont].

A SZÉP-kártyára utalható keretre vonatkozó szabályok iránt érdeklődő olvasónknak a következőket válaszolta szakértőnk.

A SZÉP-kártyára utalt támogatások béren kívüli juttatásként, illetve egyes meghatározott juttatásként adhatók az szja-törvény 2019. január 1-jétől hatályos következő rendelkezései szerint:

„71. § (1) Béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártya

a) szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshelyszolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 225 ezer forint támogatás;

b) vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 150 ezer forint támogatás;

c) szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 75 ezer forint támogatás.”

Továbbá:

„70. § (7) Egyes meghatározott juttatásnak minősül

a) a 71. § (1) bekezdés szerinti juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része;

b) a 71. § (1) bekezdés szerint – az ott meghatározott értékhatárokat meg nem haladóan – az adóévben biztosított juttatások együttes értékének az éves rekreációs keretösszeget meghaladó része;

c) a 71. § (2) bekezdés a) pont szerinti juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része;

d) a 71. § (2) bekezdés b) pont szerinti juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része.

(8) A (7) bekezdés b) pont alkalmazásában az éves rekreációs keretösszeg

a) – ha a munkáltató költségvetési szerv –

aa) évi 200 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;

ab) a 200 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;

ac) évi 200 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg;

b) más munkáltató esetében

ba) évi 450 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;

bb) a 450 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;

bc) évi 450 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.

Fontos változás, hogy a szociális hozzájárulási adóról (szocho) szóló új törvény szerint az egészségügyi hozzájárulást (ehót) a szocho váltja fel, így a juttatónak a támogatás után a 15 százalék szja mellett nem ehót, hanem 19,5 százalék szochót kell fizetnie, mégpedig úgy, hogy a fizetendő szja- és szochoalap megállapításához az 1,18-as szorzót csak az előzőek szerint egyes meghatározott juttatásnak minősülő részre kell alkalmazni.

Időközben hatályba lépett a 76/2018. kormányrendelet, amely újraszabályozta a SZÉP-kártya kibocsátásának és felhasználásának rendjét.

A legfontosabb változás, hogy a munkavállalók nem a munkáltatón keresztül, hanem a kibocsátónál igényelhetik a SZÉP-kártyát, úgy, hogy ennek érdekében a kibocsátóval közvetlenül kell szerződniük a szálláshely, vendéglátás és szabadidő alszámlák megnyitására. A kibocsátók már megkezdték a szerződések kiküldését a meglévő kártyatulajdonosoknak, így a munkáltatók jövőre már csak az így megnyitott SZÉP-kártyás számlákra utalhatják a támogatást.

Változás, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók a feltöltést követő második év május 31-e után a fel nem használt összeget nem utalják vissza a munkáltatók részére, hanem a munkavállalók azt továbbra is felhasználhatják, de a pénzforgalmi szolgáltatók e maradványösszegek után havi 3 százalék díjat számíthatnak fel, amelyet a SZÉP-kártyával közvetlenül összefüggő marketingköltségeikre fordíthatnak.