A vártnál jobban nőtt a magyar gazdaság, az ipar viszont alulteljesít

Megosztás Tetszik

A harmadik negyedévben 2,2 százalékkal nőtt Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a múlt év azonos időszakához képest – közölte második becslés alapján kedden kiadott részletes jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A november 15-én közölt első becslés még 2 százalékos növekedési ütemet jelzett a második negyedévi 2,8 százalék után. A korábban közölt index revízióját elsősorban a kedvezőbb mezőgazdasági teljesítmény magyarázza. Az előző negyedévhez viszonyítva változatlanul 0,2 százalékkal emelkedett a GDP.

A harmadik negyedév 2,2 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 1,3, az ipar 0,2, a mezőgazdaság 1 százalékponttal járult hozzá. Továbbra is pang az építőipar: 0,4 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedési ütemét.

A felhasználási oldalon a végső fogyasztás 2 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez, a bruttó felhalmozás 0,4 százalékponttal emelte a GDP növekedési ütemét. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 0,2 százalékponttal lassította a gazdaság teljesítményének javulását.

Az ipar hozzáadott értéke 0,8, ezen belül a feldolgozóiparé 0,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten. Az előző negyedévben 3,8, illetve 3,5 százalékos volt a növekedés. A feldolgozóiparon belül a nagyobb súlyú ágazatok közül a számítógép-, az elektronikai- és az optikaitermék-gyártás növekedése volt a legjelentősebb. Az iparon belül a nem ipari jellegű tevékenységek teljesítménye is emelkedett, mivel az ipar nemzetgazdasági ágba sorolt vállalkozások nem csak ipari, hanem egyéb, például kereskedelmi tevékenységet is folytathatnak – jegyezte meg a KSH.

Az építőipar teljesítményének csökkenése mérséklődött a második negyedévi 24,2 százalékosról 11,9 százalékosra.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,6 százalékkal nőtt a második negyedévi 3,3 százalék után. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 5,1 százalékkal emelkedett (a második negyedévben 7,6 százalékkal), ezen belül a kereskedelem, gépjárműjavítás bővült nagymértékben. Élénkült viszont az előző negyedévi 2,4 százalék után a szállítás, raktározás teljesítménye és 3 százalékkal növekedett.

A háztartások tényleges fogyasztása 3,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest a második negyedévi 4,9 százalék után. A magyarok külföldi fogyasztása erőteljesebben növekedett, mint a külföldiek magyarországi fogyasztása. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 4,1 százalékkal nőtt.

A kormányzattól kapott természetbeni juttatások volumene gyakorlatilag stagnált,  0,1 százalékkal csökkent, a közösségi fogyasztásé 1,6 százalékkal csökkent. A folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 3 százalékkal emelkedett.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás 8,8 százalékkal esett vissza, ami jóval mérsékeltebb a második negyedévi 19,7 százalékosnál, de árnyalatnyival rosszabb az első negyedévi 7,8 százalékosnál.

Továbbra is döntően az európai uniós forrásból finanszírozott fejlesztések befejeződése okozta a zsugorodást, ami a költségvetési beruházásokat sújtotta inkább. Míg a gép- és berendezésberuházások volumene emelkedett, az építési beruházásoké jelentős mértékben csökkent.

A külkereskedelmi egyenleg, a nettó export fékezte a növekedést, mert az import jobban, 5,3 százalékkal nőtt a 4,6 százalékkal bővülő exportnál. Az export a második negyedévi 9,5, az import 8,0 százalékos növekedésről lassított. Az áruforgalomban a kivitel 4,9, a behozatal 5,6 százalékkal emelkedett, a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 3,4, importja 3,7 százalékkal  haladta meg az egy évvel korábbit.

A bruttó hazai termék negyedik negyedévi alakulásáról 2017. február 14-én közli első becslését a KSH.

A kormány 2017-től a gazdaság érdemi növekedésére számít, amit vélhetően az otthonteremtési program felfutása, a novemberben aláírt hatéves bérmegállapodásban rögzített munkáltatói adócsökkentés és béremelések, valamint az európai uniós források felhasználásának erősödése jelentősen támogat majd - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) KSH legfrissebb adatait kommentálva.

A tárca kiemelte: az év első három negyedévében 2,1 százalékos volt a növekedés üteme. A gazdasági teljesítmény erősödését a mezőgazdaság jó teljesítménye, a nettó bérek 7,6 százalékos emelkedése, a foglalkoztatás bővülése, a rekord alacsony munkanélküliség, valamint az alacsony inflációs környezet is befolyásolta.

Októberben az ipari termelés 2,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, a munkanaphatástól megtisztított adat megegyezik a kiigazítatlan indexszel – közölte első becslése alapján a KSH. Az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás októberben 2 százalékkal nőtt. A termelés volumene az első tíz hónapban 1,1 százalékkal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában.

Schindele Miklós, a KSH főosztályvezetője az adatokat ismertetve elmondta: a csökkenés egyik fő oka részben az egy évvel korábbi magas bázis. Nemcsak a járműgyártásban hanem minden ágazatban visszaesett a termelés, gyakorlatilag egyforma mértékben, azaz a járműgyártás nélküli ipar kibocsátása is csökkent. Az ipari export is csökkent, és a belföldi értékesítésben is visszaesést mértek – tette hozzá.

Az idén eddig négy hónapban nőtt az ipari termelés: februárban 6,3, áprilisban 4,8, májusban 9,2, augusztusban pedig 10,8 százalékkal. A többi 6 hónapban csökkent az ágazat kibocsátása. A KSH december 14-én teszi közzé a 2016. októberi ipari termelés második becslését.

Kissé értetlenül fogadták az ipari termelés októberi csökkenéséről kedden közölt előzetes KSH-adatot az elemzők, mert a beszerzésimenedzser-index javuló teljesítményt jelzett szeptemberben és októberben is, és a rendelésállomány is magasabb az egy évvel korábbinál.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint  egyedi tényezők állhatnak az ipari termelés váratlan visszaesése mögött. A magyar és európai konjunktúramutatók is azt támasztják alá, hogy a következő hónapokban újra élénkülhet az ipari termelés.

Virovácz Péter, az ING  Bank vezető elemzőjének  feltevése szerint a legnagyobb súllyal bíró autógyártás és a hozzá kapcsolódó beszállítói ágazatok hoztak ismét a vártnál rosszabb eredményt, de a belföldi kapacitáskorlátok elérése is szerepet játszhatott.

Mindketten novembertől várják a negyedik negyedévi teljesítményt, mert a decemberi növekedés ütemét már visszafogja, hogy az Audi megkezdi az átállást a kétműszakos termelésre.