139 találat a(z) behajthatatlan követelés cimkére
Elengedte a kölcsönadott összeget? Így kell elszámolni a bevallásban
Cikk
Hogyan kell elszámolni, ha egy társaság egy másik vállalkozásnak kölcsönadott összeget és annak kamatait elengedi, és tekinthető-e ez végleges pénzeszközátadásnak? – kérdezte olvasónk. Erdős Gabriella, adótanácsadó, a TaxMind Kft. cégtársa válaszolt.
Követelés leírása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünknek egy magyar kft. tartozik 2014. 05. hóról közel 300 ezer forinttal szolgáltatás nyújtásból. Többször felszólítottuk a céget a tartozása rendezésére, de nem fizettek. Most értesültünk róla, hogy az adós cég 2015. 02. hótól felszámolás alá került. Kérdéseink: 1. A 2014. évi mérlegben milyen értéken tartsuk nyilván a követelést tekintettel a felszámolás tényére? 2. 2015-ben a követelés leirásához be kell-e jelentenünk a felszámoló felé a követelésünket (ekkor befizetjük az 1 százalékos regisztrációs díjat), vagy elég csak behajthatatlansági nyilatkozatot kérnünk a felszámolótól, és ez alapján vezetjük ki a követelést? 3. A társasági adónál mikor kell a követelés kivezetésénél adóalap-növelő tételként figyelembe venni például, ha a felszámolótól nem kérünk behajthatatlansági nyilatkozatot? Válaszukat előre is köszönöm.
Behajthatatlan követelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. által végzett szolgáltatást nem fizették ki, és a felszámoló sem tudja behajtani mert önkormányzat volt a megrendelő. Ebben az évben adja ki az igazolást arról, hogy behajthatatlan a követelés. A teljesítés 5 évvel ezelőtt volt. Az a kérdésem, hogy a 2014-es mérlegben a rendkívüli ráfodítások között T88 és K311 kivezethetem a követelést, és ez adóalap-növelő tétel-e? Valamint, hogy a befizetett áfával mi a teendő, vissza lehet-e kérni, a tárgyhavi áfabevallásban, vagy ha 5 éven túli, már nem revíziózható, vagy a felszámoló igazolása alapján milyen lehetőségeink vannak a kár enyhítésére?
Pénzforgalmi áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk áfafizetési kötelezettségét pénzforgalmi elszámolással állapítja meg. Az egyik megrendelőnk felé teljesítettünk egy szolgáltatást, a teljesítést elismerte, a számlát kiállítottuk, viszont az ellenértéket a megrendelő nem fizette meg, így a pénzforgalmi elszámolásból adódóan nekünk sem kellett eddig megfizetni az áfát. A vevő közben felszámolás alá került, a felszámolótót kaptunk egy nyilatkozatot, hogy nincs fedezet a követelésünk kiegyenlítésére, így az behajthatatlan követelésként le kell hogy írjuk. Kérdésem, hogy ha leírjuk a követelést, akkor az pénzügyi teljesítésnek minősül-e pénzforgalmi áfa szempontból, és meg kell-e fizetnünk a leírás után az áfát?
Behajthatatlan követelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Behajthatatlan követelésekkel kapcsolatban nagyon hasznos információkat olvastam itt Önöknél. Mégis lenne kérdésem. Van pár olyan vevőkövetelése az általam könyvelt cégnek, amik 2013-ra nyúlnak vissza. Próbálkoztak a behajtásával felszólítólevél, valamit telefonos konzultáció révén, ennek ellenére maradtak nyitott tételek. Annak ellenére, hogy több tételről van szó, partnerenként nem akkora összegek, hogy érdemes legyen pereskedni , mert ebben az esetben többe kerülne a hús, mint a leves. A kérdésem az, hogy le lehet-e írni egy összegben (természetesen a társaságiadó-alap megemelésével), vagy muszáj értékvesztésként előírni, és 5 év alatt csöpögtetve leírni. Kaptam taggyűlési jegyzőkönyvet, melyben megszavazták a veszteségként való lekönyvelését. Válaszukat előre is nagyon köszönöm Asbóth Istvánné
Behajthatatlan követelés
Kérdés
Kedves Szakértő! A következő kérdésben szeretném a segítségét kérni: egyéni vállalkozó 2012. év folyamán számlázott egy kft.-nek, amely a tartozását nem egyenlítette ki. A cég már jó ideje felszámolás alatt áll, a tartozás behajtására nincs lehetőség. Önellenőrizheti-e ügyfelem személyi jövedelemadó és áfa tekintetében az adott adóévet? (A személyi jövedelemadó azért érinti, mert a be nem folyt bevételt is beérkezettnek kellett tekintenie a katára való áttérés miatt). Válaszát előre is köszönöm!
Behajthatatlan vagy elengedett követelés és a társasági adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A cél az lenne, hogy kivezessük a könyvelésből azokat a vevőköveteléseket, amelyek nem fognak befolyni, de úgy, hogy ha lehet, ne kelljen még az adóalapot is megnövelni. A cégnek, amelyet könyvelek, 2014.10, hótól van néhány vevőkövetelése, amely 2010-ben keletkezett, azóta se fizették meg. Nem számoltak el értékvesztést az évek során. A ügyvezető információja alapján ezek a pénzek nem fognak befolyni. Van, amelyik már, ha megnézem a cégjegyzékben, akkor felszámolás keretében megszűntként jelenik meg. Ezen belül van, ahol a felszámolótól jött levél a behajthatatlanságról, ez megfelel a számviteli törvény 3. § 4. bekezdés 10. pontjának, tehát behajthatatlan követelés, nem kell növelni az adóalapot. Van olyan cég ellenben, amely megszűnt felszámolással, de vagy nem jött papír a felszámolótól, vagy nem találja az ügyvezető, tehát nincs papír a felszámolótól. Csak a cégjegyzékből lehúzott cégkivonat. Ezek a követelések minek minősülnek? A számviteli törvény szerinti fogalom felsorolásaiba nem fér bele. Akkor elengedettnek minősül? Kell-e növelni az adóalapot, ha nem kapcsolt félnek adom, de nem rendelkezem igazolással tőle, hogy enélkül is pozitív a beszámolója, hiszen megszűnt a cég felszámolással. Egy cikk szerint ezt is nézni kell (Tao. tv. 3. sz. melléklet 13. ponja)? Most számolnánk el 2014-ben. Hogyan kell? Köszönöm: Vné Andrea
Mikrogazdálkodói beszámoló: ezekre az eltérésekre figyeljen!
Cikk
A mikrogazdálkodói beszámoló készítése során számos speciális előírást kell figyelembe venni. Folytatjuk az első alkalommal idén május 31-éig beküldendő beszámoló fontos részleteinek ismertetését.
Ezt tegyük, ha felszívódott az adós üzleti partner
Cikk
Felszívódott az üzleti partner, milliós tartozással. Mit tehet a kényszerhitelező, miként vezetheti ki könyveiből a behajthatatlan követelést? Olvasónk kérdésére dr. Szeiler Nikolett ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Behajthatatlan követelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégemnek 2012 májusa óta tartozik egy másik cég 1 millió 300 ezer forinttal. Több alkalommal küldtünk neki felszólító levelet, de a tértivevényes levelek felbontatlan állapotban, "címzett ismeretlen" jelzéssel sorra visszajönnek. A telefont nem veszik fel. A sokadik felszólítás után elkezdtem nyomozni, kiderült, hogy magyar adószámmal ellátott cégről van szó, de a tulajdonosa angol. A képviseletet ugyan magyar személy látja el, ennek ellenére úgy tűnik, mintha mindenkit és mindent elnyelt volna a föld. A cégnyilvántartás szerint a mai napig ott van a címük, amit mi is ismerünk, de még sincs ott senki. A NAV-nak is tartoznak, a végrehajtás be van jegyezve a cég nyilvántartásába 2012. május 27-ei dátummal. Ennek ellenére élő cégről van szó. Nekem kicsit földöntúlinak tűnik a dolog, sehogyan sem tudom megérteni, hogyan tűnhet el egy cég csak úgy, hogy még a NAV is tehetetlen ellene. Kiderült, több cégnek is tartoznak. Megbíztunk egy ügyvédet, akinek szintén ismeretlenként jött vissza a hivatalos levele. A saját cégem tulajdonosai azt mondják, hogy ők már megfizették az áfát, valamint a társasági adót is, nem hajlandók még további peres eljárásba bonyolódni, mert az ügyvéd szerint is kilátástalan az ügy a külföldi tulajdonviszony miatt. Kérdésem az, hogyan lehet kivezetni szabályosan a könyvekből ezt a tartozást? Könyvelhetek értékvesztést bírósági határozat nélkül? Konkrétan szeretném tudni a könyvelési lépéseket is. Nagyon szépen köszönöm a válaszukat. Tisztelettel: Asbóth Istvánné
Behajthatatlan követelés-e?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy cég, amelynek egyik partnere egy 2010-ben nyújtott szolgáltatást nem ismert el, azóta bíróságról bíróságra ment az ügy. Most lezáródott az ügy peren kívüli egyezséggel. Az eredeti, 2,5 milliós követelés a perköltségekkel együtt 3,5 millió forintra hízott, de a felek megegyeztek az eredeti összeg megtérítésében. A fennmaradó 1 millió forintot a felperes elengedte a peren kívüli megállapodás értelmében. Kérdés, hogy ez az elengedett követelés ilyenkor adóalap-növelő tételnek számít-e vagy sem? (Értékvesztés nem volt elszámolva a követelésre, nem mi könyveltük az időszakot, és az átvett adatok között nem szerepelt ilyen jellegű adat). Köszönöm válaszát!
Bahajthatatlan követelés társasági adó
Kérdés
A következőkben kérem a segítségüket: a behajthatatlan követelést elszámoltam hitelezési veszteségként. A társasági adó alapot megnöveltem ezzel az összeggel. Csökkenthetem-e a társasági adó alapomat a Tao. trv. 7. § (1) n pontja szerint ezzel az összeggel? A Nébih-dijat 2013-ban elő kell írni, függetlenül attól, hogy 2014-ben és 2015 januárjában fizetjük?
Behajthatatlan követelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy A cég, aki 2012-ben számlázott B cégnek 130 ezer Ft+áfa összeget. B cég 2013-ban felszámolás alá került, de A cég nem kívánt az összeggel, illetve annak adminisztrációs és hosszadalmas folyamatával foglalkozni, ezért nem nyújtotta be hitelezői igényét a felszámolónak. Kérdezném, hogy ez esetben behajthatatlannak minősül-e A cég követelése, és ha igen, akkor az elismert költség-e a társasági adó szempontjából? Köszönöm válaszát!
Behajthatatlan követelés
Kérdés
Társaságunk végrehajtási eljárást kezdeményezett kintlévőségei behajtására. A végrehajtást a közjegyző elrendelte, a végrehajtó megkezdte. A végrehajtás közben a biróság a végrehajtást megszüntette, mivel az adóssal szemben felszámolási eljárás kezdődött. Kérdésem, hogy ebben az esetben a biróság által kiadott megszüntető végzés alapján behajthatatlan követelés címén csökkenthető-e a társasági adó alapja?
Ingatlan-értékesítés, bérbeadás piaci áron alul
Kérdés
Tisztelt Cím! Önkormányzatunk havi áfa-bevallásra kötelezett, ingatlan-értékesítés és ingatlan-bérbeadás tekintetében is éltünk az áfatörvény 88. §-ában foglalt választási jogunkkal és áfa-kötelezettséget választottunk mindkét gazdasági tevékenységre. Önkormányzatunk határozataiban döntött arról, hogy azon vállalkozások számára, akik az ipari park területén munkahelyteremtő vállalkozás céljából kívánnak telket vásárolni, vagy bérelni azt, kedvezményes áron – támogatással - tehetik meg az előterjesztés mellékletét képező szerződés tervezetek szerint. Ezen szerződések bruttó támogatás részét (kedvezmény) csekély összegű de minimis támogatásként kapják a vállalkozások. A szerződéseket előzetesen a támogatás nyújtása előtt megküldjük a Támogatásokat Vizsgáló Irodának (továbbiakban TVI), mely állásfoglalásával hagyja jóvá az ingatlan eladási/bérbeadási árában megtestesülő támogatás nyújtását. A bérleti, illetve adásvételi szerződésekben rögzítésre kerül, hogy a vevő/bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy bizonyos időn belül (általában 4-5 év) munkahelyteremtő beruházást hoz létre, esetleg foglalkoztatási kötelezettséget is vállal az azt követő „X” időpontig. Amennyiben a meghatározott időn belül a vállalkozó nem teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségét (jogerős építési engedély, jogerős használatbavételi engedély), illetve nem valósítja meg a foglalkoztatást a beruházás megvalósítása után, akkor az önkormányzat felmondhatja a bérleti szerződést, értékesítés esetén pedig vevő visszavásárlási jogot enged az eladó javára. Továbbá a vevő/bérlő tudomásul veszi, hogy amennyiben fenti kötelezettségeket nem teljesíti, köteles a kedvezményes vételárat/bérleti díjat az önkormányzat részére a szerződésben meghatározott inflációval növelt piaci forgalmi érték/bérleti díj erejéig kiegészíteni számla ellenében. A szerződésekkel kapcsolatban az alábbi kérdéseinkre kérjük szíves tájékoztatásukat: 1. Az értékesítésről/bérbeadásról a számlát a szerződés megkötésekor a kedvezményes árral (kedvezményes áfa alappal) kell-e kiállítani? Csak a kedvezményes ár után keletkezik-e áfa-fizetési kötelezettségünk, vagy már szerződéskötéskor pénzügyileg rendezni kell a teljes forgalmi érték után fizetendő áfát. Ez utóbbi viszont ellentmond annak, hogy a TVI a de minimis támogatást bruttó módon állapítja meg. 2. Amennyiben a vállalkozó nem teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségek bármelyikét, akkor a piaci forgalmi értékre/piaci bérleti díjra történő kiegészítést tulajdonképpen milyen jogcímen kell számláznunk? Eladási ár/bérleti díj kiegészítés, támogatás visszafizetés, kártalanítás, vagy esetleg kártérítés? 3. Jól értelmezzük e, hogy a 2-es pontban vázolt jogcímek közül csak a kártérítés az a jogcím, melyet áfa-fizetési kötelezettség nem terhel és számla kiállítási kötelezettség sem keletkezik? Ebben az esetben bírósági eljárás nélkül kártérítés jogcímen a szerződésben szereplő nettó vagy, bruttó támogatási összeget követelhetjük-e? A többi jogcím esetén véleményünk szerint áfás számlát kell kiállítani és a teljesítéstől számított 45 nap lejárta után be kell fizetnünk az általános forgalmi adót az adóhatóság felé. 4. Amennyiben áfás számlát kell kiállítani és az adós fizetési kötelezettségét nem tudja teljesíti, a követelés behajthatatlanná válik a hatályos jogszabályok alapján – s ennek ténye a szükséges dokumentumokkal egyértelműen bizonyított -, jól tudjuk e, hogy a jelenleg hatályos áfatörvény alapján be kell fizetnünk a behajthatatlan követelés áfáját, és a behajthatatlanság ténye nem jogosít fel az áfa meg nem fizetésére, esetleg levonására, helyesbítésére, vagy visszaigénylésére sem? 5. Tovább bonyolíthatja a helyzetet az a tény, hogy a visszavásárlási jogunkkal sem célszerű, illetve tudunk minden esetben élni, hiszen elképzelhető, hogy időközben az értékesített/bérbe adott ingatlant megterhelik jelzáloggal. A vállalkozások ugyanis ahhoz, hogy beruházásukat meg tudják valósítani hitelt, vagy pályázati forrást kívánnak igénybe venni. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy a fent vázolt esetekben, hogyan tudna önkormányzatunk helyesen eljárni úgy, hogy a munkahelyteremtő vállalkozásokat is segítse, ugyanakkor megfelelő biztosítékokat tudjon kikötni – önkormányzatunk nem teljesítés esetén ne essen el a piaci eladási ár/bérleti díj kiegészítéstől – s az meg pláne ne fordulhasson elő, hogy például egy behajthatatlan követelés esetén még áfa fizetési kötelezettségünk is keletkezzen, melyre fedezetet kell teremteni.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
