135 találat a(z) behajthatatlan követelés cimkére
Behajthatatlan követelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy partner felszámolása miatt a nagy összegű követelést, ami felé fennállt, kénytelen volt leírni a 2016. évben. Ez az eredményünket nagy mértékben lehúzta. A vezetőség felém indított kérdése az volt, hogy mivel lehetne ezen javítani. Pótbefizetés? Van valamilyen használható ötletük?
Behajthatatlan követelés alvállalkozóként
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. könyvelését 2013-ban vettem át. A könyvelésben 2011-es nyitott vevőszámlák is vannak. A cég alvállalkozóként dolgozott egy építőipari munkán. A fővállalkozó nem tudta behajtani a megrendelőtől a követelést, így ő sem fizetett ügyfelemnek. Ki lehet-e vezetni a könyvelésből ezeket a követeléseket? Milyen bizonylatok alapján lehet ezt megtenni? Válaszát előre is köszönöm.
Behajthatalan követelés
Kérdés
Beltag meghalt. A társaság 4 évvel ezelőtt adott a beltagnak határozatlan időre 1 500 000 forintot. Jelenleg kényszertörlés alatt áll a bt. Ez a követelés kezelhető-e behajthatatlan követelésnek? A hagyatéki eljárásban erről a tételről nem esett szó.
Behajtás ügyvédi irodán keresztül
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk mintegy 30 magánszeméllyel szembeni követelés érvényesítésére ügyvédi irodával kötött szerződést három évvel ezelőtt. A behajtással kapcsolatos levelezést, fizetési meghagyások intézését, valamint a pénz beszedést is az ügyvédi iroda intézte (a törlesztések is az ügyvédi iroda bankszámlájára érkeztek). Az ügyvédi iroda – nagy nehezen – három év után hajlandó volt a követelésekkel, a beszedett pénzekkel elszámolni felénk. Így most adott át részünkre a végrehajtóktól az ügyvédi irodának 2-3 évvel ezelőtt megküldött nyilatkozatokat mintegy 12 darab követelés behajthatatlanságáról. Ezeket 2015-ben vezetnénk ki a könyveinkből, mivel csak most jutott a tudomásunkra a behajthatatlanság ténye a mérlegkészítésig. Kérdésünk ezzel kapcsolatban: Mivel a végrehajtók 2013-2014-ben már kiadták a nyilatkozatokat a behajthatlanságról a követelésekkel kapcsolatban, így helyes-e az, hogy mivel csak most kaptuk meg az ügyvédi irodától, így 2015-ben vezetjük ki a nyilvántartásból egyéb ráfordításként? Egy adóhatósági ellenőrzés ezt kifogásolhatja-e? Vagy önellenőrizni kellene emiatt a 2013., 2014. évi adóbevallásokat, mivel 2013-2014-ben kellett volna kivezetni a követeléseket a végrehajtók levele alapján? Válaszukat előre is köszönöm.
Behajthatatlan követelés, elengedett külföldi követelés
Kérdés
XY társaság román vevője 2014. december 18-29. között 12 millió forint értékű árut vásárolt. A nagy bevásárlás után úgy döntött, hogy a számláit nem fizeti ki. XY társaság megbízott egy magyar behajtó céget az összeg behajtásával. A behajtó cég nem járt sikerrel, de a számláját ő is benyújtotta. Ezután XY társaság olyan céget bízott meg, amely sikerdíjért dolgozik. Ők kiderítették, hogy a román vevő csődeljárás alatt áll. Kiszámolták, hogy mibe kerülne a hitelezői igény bejelentése (ügyvéd, bíróság, fordítás költségei). XY cégnek olyan értesülései voltak egyéb román vevőitől, hogy a követelésének már semmilyen vagyoni fedezete nincs az ügyvezető jóvoltából. XY cég úgy döntött, hogy lemond a követeléséről – ugyanis bármilyen intézkedés csak a költségeit növelné, a megtérülés reménye nélkül –, és 2015-ben kivezeti a számlákat az eszközei közül. Mi a kedvezőbb döntés számára? Megpróbálni megtámadhatatlanul aládokumentálni a behajthatatlanság tényét, vagy egyszerűen elengedni a külföldi követelést? Ahhoz, hogy a követelés elengedését lekönyvelje, szükség van-e egy – a vevővel közösen – aláírt megállapodásra, vagy ez eldönthető egy taggyűlési határozattal? Az elengedett követelést nem kell beemelni a társasági adó alapjába? Lehet-e esetleg más adóvonzata? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel.
Behajthatatlan követelés áfája.
Kérdés
A felszámoló cég nyilatkozata alapján várhatóan nem térül meg a vevőkövetelésünk. Az áfát hogyan érinti ez? Visszaigényelhető? Nem számoltunk el semmilyen értékvesztést még. A leírás és az áfalevonás számviteli lépései érdekelnének.
Értékvesztett vevő kivezetése
Kérdés
Ügyfelem vevője valamennyi számlájára 100 százalék értékvesztést számolt el az évek során. 2015-ben a vevő számláit behajthatatlanság miatt a könyveiből kivezette. A könyvelésben az 'értékvesztés 86'-os számla K oldalán számolta el az értékvesztés 100 százalékos összegét, és a behajthatatlan követelés 86-os főkönyvi számla T oldalán számolta el a kivezetést. Így a főkönyvben van egy 86K, illetve egy másik 86T oldali –az előzővel azonos – egyenlegű főkönyvi szám. Helyes így az elszámolás? Köszönöm, ha válaszolnak: CsK
Behajthatatlan követelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van a cégünknek néhány behajthatatlan követelése. Nem volt értékvesztés elszámolva az évek során. Az e-cegjegyzek.hu-n egyeztettük, hogy léteznek-e a cégek vagy sem. Amelyek nem léteznek, azok között vizsgáltuk, hogy elévült-e a követelés vagy sem. Ami elévült, az a társasági adóban az adóalap-növelő tételek közé kerül. Ami nem évült el, de bíróság előtt érvényesíteni nem lehet (erre bizonyiték a rendszerből lehívott eredmény), jól gondolom, hogy azzal nem kell megemelni az adóalapot? Köszönettel.
Behajthatatlan követelés – tao
Kérdés
Ügyfelem (kft.) 2009-ben kiállított számlakövetelésével szemben 2010-ben 100 százalékos értékvesztést számolt el. 2011-től 2014-ig csökkentette a társaságiadó-alapját az elszámolt értékvesztés 20 százalékos összegével. 2015 augusztusában a külföldi tulajdonos döntésére a követelést a könyvekből kivezették. A mérleg fordulónapján a követelés tehát már nincs a könyvekben, elszámolható-e így az utolsó 20 százalékos rész taocsökkentő tételként? Köszönöm, ha válaszolnak, CsK
Követelés-értékvesztés-behajthatlanság
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunknak vevőkövetelése áll(t) fenn egy olyan céggel szemben, amelyet a cégbíróság már törölt, ugyanis felszámolás alá került, és a felszámolás be is fejeződött. A felszámolási eljárás során nem nyújtottunk be kifizetési igényt, mert nem tudtunk róla, hogy felszámolás zajlik. Az első kérdésem az, hogy ha ilyen esetben a követelést behajthatalanság miatt kivezetjük, mi a behajthatatlanság oka? Bíróság előtt nem érvényesíthető? Ez azért fontos, mert ebben az esetben a tao-törvény szerint adóalap-növeléssel jár a követelés ráfordításként történő elszámolása. Továbbá kérdezném, hogy mit fed le a "bíróság előtt nem érvényesíthető" kifejezés. A harmadik kérdésem ugyanerre az esetre vonatkozik: mi az elszámolás helyes módja, ha a fent említett követelésre a cégünk korábban már értékvesztést számolt el, és azzal megnövelte a társasági adó alapját? Jól gondolom-e, hogy az értékvesztést vissza kell írni egyéb bevétellel szemben, és ehhez kapcsolódik egy taoalap-csökkentő tétel, és behajthatatlanság miatt a követelést kivezetni az egyéb ráfordításokkal szemben? Taoalap-növekedéssel együtt, amennyiben a követelés "bíróság előtt nem érvényesíthető" vagy "elévült". A két társaság nem kapcsolt vállalkozás, a partnerünk nem magánszemély.
Csapda a követelések elévülésében. Figyeljen az új szabályokra!
Cikk
A kétes követelés, behajthatatlan követelés, elévült követelés mind olyan fogalmak, amelyek mást jelentenek a könyvelő, az adótanácsadó és az ügyvéd számára. Ráadásul az új Ptk. 2014-től részlegesen újraszabályozta az elévülést, amelyet most már nem szakít meg a fizetésre történő felszólítás.
Elengedte a kölcsönadott összeget? Így kell elszámolni a bevallásban
Cikk
Hogyan kell elszámolni, ha egy társaság egy másik vállalkozásnak kölcsönadott összeget és annak kamatait elengedi, és tekinthető-e ez végleges pénzeszközátadásnak? – kérdezte olvasónk. Erdős Gabriella, adótanácsadó, a TaxMind Kft. cégtársa válaszolt.
Követelés leírása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünknek egy magyar kft. tartozik 2014. 05. hóról közel 300 ezer forinttal szolgáltatás nyújtásból. Többször felszólítottuk a céget a tartozása rendezésére, de nem fizettek. Most értesültünk róla, hogy az adós cég 2015. 02. hótól felszámolás alá került. Kérdéseink: 1. A 2014. évi mérlegben milyen értéken tartsuk nyilván a követelést tekintettel a felszámolás tényére? 2. 2015-ben a követelés leirásához be kell-e jelentenünk a felszámoló felé a követelésünket (ekkor befizetjük az 1 százalékos regisztrációs díjat), vagy elég csak behajthatatlansági nyilatkozatot kérnünk a felszámolótól, és ez alapján vezetjük ki a követelést? 3. A társasági adónál mikor kell a követelés kivezetésénél adóalap-növelő tételként figyelembe venni például, ha a felszámolótól nem kérünk behajthatatlansági nyilatkozatot? Válaszukat előre is köszönöm.
Behajthatatlan követelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. által végzett szolgáltatást nem fizették ki, és a felszámoló sem tudja behajtani mert önkormányzat volt a megrendelő. Ebben az évben adja ki az igazolást arról, hogy behajthatatlan a követelés. A teljesítés 5 évvel ezelőtt volt. Az a kérdésem, hogy a 2014-es mérlegben a rendkívüli ráfodítások között T88 és K311 kivezethetem a követelést, és ez adóalap-növelő tétel-e? Valamint, hogy a befizetett áfával mi a teendő, vissza lehet-e kérni, a tárgyhavi áfabevallásban, vagy ha 5 éven túli, már nem revíziózható, vagy a felszámoló igazolása alapján milyen lehetőségeink vannak a kár enyhítésére?
Pénzforgalmi áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk áfafizetési kötelezettségét pénzforgalmi elszámolással állapítja meg. Az egyik megrendelőnk felé teljesítettünk egy szolgáltatást, a teljesítést elismerte, a számlát kiállítottuk, viszont az ellenértéket a megrendelő nem fizette meg, így a pénzforgalmi elszámolásból adódóan nekünk sem kellett eddig megfizetni az áfát. A vevő közben felszámolás alá került, a felszámolótót kaptunk egy nyilatkozatot, hogy nincs fedezet a követelésünk kiegyenlítésére, így az behajthatatlan követelésként le kell hogy írjuk. Kérdésem, hogy ha leírjuk a követelést, akkor az pénzügyi teljesítésnek minősül-e pénzforgalmi áfa szempontból, és meg kell-e fizetnünk a leírás után az áfát?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
