hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Csapda a követelések elévülésében. Figyeljen az új szabályokra!

  • Erdős Gabriella adószakértő, TaxMind Kft.

A kétes követelés, behajthatatlan követelés, elévült követelés mind olyan fogalmak, amelyek mást jelentenek a könyvelő, az adótanácsadó és az ügyvéd számára. Ráadásul az új Ptk. 2014-től részlegesen újraszabályozta az elévülést, amelyet most már nem szakít meg a fizetésre történő felszólítás.

Az utóbbi időszak jogszabály-változásai miatt érdemes áttekinteni, hogyan is állunk most az esedékessé vált követelésekkel. A jelen cikk nem foglalkozik a hitelintézetekre vonatkozó különös szabályokkal, valamint az elengedett követelések elszámolásával.

Vevőkkel szemben fennálló pénzügyileg nem rendezett követelések értékvesztése

A vevőkkel szembeni követelések értékelésénél az óvatosság elvéből (számviteli törvény 15. § (8)) kell kiindulni. Az óvatosság elve szerint nem szabad eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az óvatosság elvének megfelelően, abban az esetben, mérleg-fordulónapon fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett vevőkkel szembeni követelésnél értékvesztést kell elszámolni, ha a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti különbözet tartós és jelentős összegű (számviteli törvény 55. § (1)). A különbözet akkor tartós, ha egy éven túli (számviteli törvény törvény 46. § (2)), és akkor jelentős, ha a társaság számviteli politikája szerint jelentősnek minősül (számviteli törvény 14. § (2)). Az értékvesztésként elszámolt összeg egyéb ráfordításként csökkenti az adózás előtti eredményt (számviteli törvény 81. § (3) b)). 

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, miként kell a mérlegben kimutatni ezt a követelést, továbbá hogyan kell elszámolni a társasági adóban.
A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Bizalmi vagyonkezelő által nyitott tbsz-számla

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Katás kötbér

Szipszer Tamás

adószakértő

Átalányadóból katába átlépés évközben

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 február
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 1 2 3