144 találat a(z) behajthatatlan követelés cimkére
Behajthatatlan követelés-e?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy cég, amelynek egyik partnere egy 2010-ben nyújtott szolgáltatást nem ismert el, azóta bíróságról bíróságra ment az ügy. Most lezáródott az ügy peren kívüli egyezséggel. Az eredeti, 2,5 milliós követelés a perköltségekkel együtt 3,5 millió forintra hízott, de a felek megegyeztek az eredeti összeg megtérítésében. A fennmaradó 1 millió forintot a felperes elengedte a peren kívüli megállapodás értelmében. Kérdés, hogy ez az elengedett követelés ilyenkor adóalap-növelő tételnek számít-e vagy sem? (Értékvesztés nem volt elszámolva a követelésre, nem mi könyveltük az időszakot, és az átvett adatok között nem szerepelt ilyen jellegű adat). Köszönöm válaszát!
Bahajthatatlan követelés társasági adó
Kérdés
A következőkben kérem a segítségüket: a behajthatatlan követelést elszámoltam hitelezési veszteségként. A társasági adó alapot megnöveltem ezzel az összeggel. Csökkenthetem-e a társasági adó alapomat a Tao. trv. 7. § (1) n pontja szerint ezzel az összeggel? A Nébih-dijat 2013-ban elő kell írni, függetlenül attól, hogy 2014-ben és 2015 januárjában fizetjük?
Behajthatatlan követelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy A cég, aki 2012-ben számlázott B cégnek 130 ezer Ft+áfa összeget. B cég 2013-ban felszámolás alá került, de A cég nem kívánt az összeggel, illetve annak adminisztrációs és hosszadalmas folyamatával foglalkozni, ezért nem nyújtotta be hitelezői igényét a felszámolónak. Kérdezném, hogy ez esetben behajthatatlannak minősül-e A cég követelése, és ha igen, akkor az elismert költség-e a társasági adó szempontjából? Köszönöm válaszát!
Behajthatatlan követelés
Kérdés
Társaságunk végrehajtási eljárást kezdeményezett kintlévőségei behajtására. A végrehajtást a közjegyző elrendelte, a végrehajtó megkezdte. A végrehajtás közben a biróság a végrehajtást megszüntette, mivel az adóssal szemben felszámolási eljárás kezdődött. Kérdésem, hogy ebben az esetben a biróság által kiadott megszüntető végzés alapján behajthatatlan követelés címén csökkenthető-e a társasági adó alapja?
Ingatlan-értékesítés, bérbeadás piaci áron alul
Kérdés
Tisztelt Cím! Önkormányzatunk havi áfa-bevallásra kötelezett, ingatlan-értékesítés és ingatlan-bérbeadás tekintetében is éltünk az áfatörvény 88. §-ában foglalt választási jogunkkal és áfa-kötelezettséget választottunk mindkét gazdasági tevékenységre. Önkormányzatunk határozataiban döntött arról, hogy azon vállalkozások számára, akik az ipari park területén munkahelyteremtő vállalkozás céljából kívánnak telket vásárolni, vagy bérelni azt, kedvezményes áron – támogatással - tehetik meg az előterjesztés mellékletét képező szerződés tervezetek szerint. Ezen szerződések bruttó támogatás részét (kedvezmény) csekély összegű de minimis támogatásként kapják a vállalkozások. A szerződéseket előzetesen a támogatás nyújtása előtt megküldjük a Támogatásokat Vizsgáló Irodának (továbbiakban TVI), mely állásfoglalásával hagyja jóvá az ingatlan eladási/bérbeadási árában megtestesülő támogatás nyújtását. A bérleti, illetve adásvételi szerződésekben rögzítésre kerül, hogy a vevő/bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy bizonyos időn belül (általában 4-5 év) munkahelyteremtő beruházást hoz létre, esetleg foglalkoztatási kötelezettséget is vállal az azt követő „X” időpontig. Amennyiben a meghatározott időn belül a vállalkozó nem teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségét (jogerős építési engedély, jogerős használatbavételi engedély), illetve nem valósítja meg a foglalkoztatást a beruházás megvalósítása után, akkor az önkormányzat felmondhatja a bérleti szerződést, értékesítés esetén pedig vevő visszavásárlási jogot enged az eladó javára. Továbbá a vevő/bérlő tudomásul veszi, hogy amennyiben fenti kötelezettségeket nem teljesíti, köteles a kedvezményes vételárat/bérleti díjat az önkormányzat részére a szerződésben meghatározott inflációval növelt piaci forgalmi érték/bérleti díj erejéig kiegészíteni számla ellenében. A szerződésekkel kapcsolatban az alábbi kérdéseinkre kérjük szíves tájékoztatásukat: 1. Az értékesítésről/bérbeadásról a számlát a szerződés megkötésekor a kedvezményes árral (kedvezményes áfa alappal) kell-e kiállítani? Csak a kedvezményes ár után keletkezik-e áfa-fizetési kötelezettségünk, vagy már szerződéskötéskor pénzügyileg rendezni kell a teljes forgalmi érték után fizetendő áfát. Ez utóbbi viszont ellentmond annak, hogy a TVI a de minimis támogatást bruttó módon állapítja meg. 2. Amennyiben a vállalkozó nem teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségek bármelyikét, akkor a piaci forgalmi értékre/piaci bérleti díjra történő kiegészítést tulajdonképpen milyen jogcímen kell számláznunk? Eladási ár/bérleti díj kiegészítés, támogatás visszafizetés, kártalanítás, vagy esetleg kártérítés? 3. Jól értelmezzük e, hogy a 2-es pontban vázolt jogcímek közül csak a kártérítés az a jogcím, melyet áfa-fizetési kötelezettség nem terhel és számla kiállítási kötelezettség sem keletkezik? Ebben az esetben bírósági eljárás nélkül kártérítés jogcímen a szerződésben szereplő nettó vagy, bruttó támogatási összeget követelhetjük-e? A többi jogcím esetén véleményünk szerint áfás számlát kell kiállítani és a teljesítéstől számított 45 nap lejárta után be kell fizetnünk az általános forgalmi adót az adóhatóság felé. 4. Amennyiben áfás számlát kell kiállítani és az adós fizetési kötelezettségét nem tudja teljesíti, a követelés behajthatatlanná válik a hatályos jogszabályok alapján – s ennek ténye a szükséges dokumentumokkal egyértelműen bizonyított -, jól tudjuk e, hogy a jelenleg hatályos áfatörvény alapján be kell fizetnünk a behajthatatlan követelés áfáját, és a behajthatatlanság ténye nem jogosít fel az áfa meg nem fizetésére, esetleg levonására, helyesbítésére, vagy visszaigénylésére sem? 5. Tovább bonyolíthatja a helyzetet az a tény, hogy a visszavásárlási jogunkkal sem célszerű, illetve tudunk minden esetben élni, hiszen elképzelhető, hogy időközben az értékesített/bérbe adott ingatlant megterhelik jelzáloggal. A vállalkozások ugyanis ahhoz, hogy beruházásukat meg tudják valósítani hitelt, vagy pályázati forrást kívánnak igénybe venni. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy a fent vázolt esetekben, hogyan tudna önkormányzatunk helyesen eljárni úgy, hogy a munkahelyteremtő vállalkozásokat is segítse, ugyanakkor megfelelő biztosítékokat tudjon kikötni – önkormányzatunk nem teljesítés esetén ne essen el a piaci eladási ár/bérleti díj kiegészítéstől – s az meg pláne ne fordulhasson elő, hogy például egy behajthatatlan követelés esetén még áfa fizetési kötelezettségünk is keletkezzen, melyre fedezetet kell teremteni.
Nem fizet a vevője? Így vonhatja le a veszteséget az adóalapból
Cikk
A nemfizető vevő kellemetlen partner, a társaságiadó-alap csökkentésével azonban enyhíthetik veszteségüket a vállalkozások. Az egy éven (365 napon) túl lejárt követelés értékének 20 százalékával, de legfeljebb a követelésre elszámolt (és egyéb csökkentő tételként még figyelembe nem vett) értékvesztés összegével csökkenthetik a vállalkozások adóalapjukat. A „hogyanról” alábbi cikkből tudhat meg többet.
Behajthatatlan követelés áfája
Kérdés
Ügyfelem 2011-ben mintegy 500 ezer forint áfaösszeget tartalmazó számlát állított ki. Bevallotta, befizette. A számlát befogadó cég még abban az évben felszámolás alá került. Ügyfelem a számlaértékhez a felszámoló igazolása szerint nem fog hozzájutni. A befizetett áfát vissza lehet igényelni a pénzügyi teljesítés elmaradása miatt?Tisztelettel várom válaszukat.Heimné
Behajthatatlan követelés könyvelés
Kérdés
Milyen a Tao-ra gyakorolt hatása, mi történik a befizetett ÁFA-val?
Behajtatlannak minősülő követelés elengedése a számvitelben
Kérdés
Tao.tv. 8.§ /l/ h. pontja szerint nem kell az adózás előtti eredményt megnövelni. Magánszemélynek nem minősülő belföldi személynek engedi el, amellyel nem áll kapcsolt vállalkozásban.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
