További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ezt tegyük, ha felszívódott az adós üzleti partner

  • adozona.hu
3

Felszívódott az üzleti partner, milliós tartozással. Mit tehet a kényszerhitelező, miként vezetheti ki könyveiből a behajthatatlan követelést? Olvasónk kérdésére dr. Szeiler Nikolett ügyvéd szakértőnk válaszolt.

Olvasónk így foglalta össze helyzetét: Cégemnek 2012 májusa óta tartozik egy másik cég 1 millió 300 ezer forinttal. Több alkalommal küldtünk neki felszólító levelet, de a tértivevényes levelek felbontatlan állapotban, „címzett ismeretlen” jelzéssel sorra visszajönnek. A telefont nem veszik fel. A sokadik felszólítás után elkezdtem nyomozni, kiderült, hogy magyar adószámmal ellátott cégről van szó, de a tulajdonosa angol. A képviseletet ugyan magyar személy látja el, ennek ellenére úgy tűnik, mintha mindenkit és mindent elnyelt volna a föld. A cégnyilvántartás szerint a mai napig ott van a címük, amit mi is ismerünk, de nincs ott senki. A NAV-nak is tartoznak, a végrehajtás be van jegyezve a cég nyilvántartásába 2012. május 27-ei dátummal. Ennek ellenére élő cégről van szó. Nekem kicsit földöntúlinak tűnik a dolog, sehogyan sem tudom megérteni, hogyan tűnhet el egy cég csak úgy, hogy még a NAV is tehetetlen ellene. Kiderült, több cégnek is tartoznak. Megbíztunk egy ügyvédet, akinek szintén ismeretlenként jött vissza a hivatalos levele. A saját cégem tulajdonosai azt mondják, hogy ők már megfizették az áfát, valamint a társasági adót is, nem hajlandók még további peres eljárásba bonyolódni, mert az ügyvéd szerint is kilátástalan az ügy a külföldi tulajdonviszony miatt. Kérdésem az, hogyan lehet kivezetni szabályosan a könyvekből ezt a tartozást? Könyvelhetek értékvesztést bírósági határozat nélkül? Konkrétan szeretném tudni a könyvelési lépéseket is.

Szeiler Nikolett válaszában a következőkre bíztatta a kérdezőt: mielőtt teljes mértékben feladnák a küzdelmet a behajthatatlannak vélt tartozás miatt én ügyvédként mindenképpen utána néznék a következőknek:

- beadtak e beszámolót vagy mérleget, ha igen, abban vannak-e tárgyi eszközök, ingatlanok, egyéb eszközök? Amennyiben vannak, érdemes a céggel szemben felszámolást kezdeményezni. Amennyiben nem adtak be beszámolót, a felszámolás során vélelmezni kell a rosszhiszeműséget és már az ügyvezető is perelhető ez ügyben,
- a fizetési meghagyás lehet külföldi fizetési meghagyás is, nagy sikerrel lehet külföldön is érvényesíteni a behajthatatlan követelést,
- amennyiben az angliai cím megvan, mindenképpen oda is kellene levelet írni,
- természetesen lehetőség van fizetési meghagyás kibocsátására is, ebben az esetben az illeték 3 százalék, és mivel nem veszik át a leveleket, nem alakulna perré, nem kellene az illetéket 6 százalékra kiegészíteni, hanem rögtön behajtható a követelés.

Könyvelésből kivezetni a behajthatatlan követelést igen nehéz, Önök esetében az e pont utolsó bekezdése adhat segítséget.

A számviteli törvény a következőket írja erről:

behajthatatlan követelés az a követelés,

a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság - nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján - vélelmezhető),

Ebben az esetben tehát mindenképp egy eljárásnak, például fizetési meghagyásnak kell megelőznie, amely után következhet a végrehajtás.

b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,

Ebben az esetben vagy Önök felszámolást indítanak, vagy megvárják, míg más hitelező felszámolást indít a céggel szemben, és a lezárása után vezethető ki a követelés.

c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,

d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,

e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása "igazoltan" nem járt eredménnyel,

f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,

g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.

A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (3)

DR. KRISTO

Pontosítanám az előbbi hozzászólásom, beadható a fizetési meghagyás, csak nincs értelme. Képzeld el mennyire egyszerű lenne, ha címzett ismeretlennel jönnének vissza a levelek, vagyis azokat nem vennék át és emiatt a követelés behajtható lenne per nélkül..szóval ez nem igaz.

DR. KRISTO

Az európai fizetési meghagyás ilyen esetben szóban sem jön, ugyanis magyar cégről van szó, vélhetően magyar gazdasági eseményről, az európai fizetési meghagyás pedig kizárólag a határon átnyúló ügyekre alkalmazandó.Továbbá ilyen követelés fizetési meghagyás útján nem érvényesíthető, hiszen ha címzett ismeretlennek jönnek vissza a levelek, a közjegyző nem fogja kibocsátani a fizetési meghagyást, így az nem is adható be. !!!

Zsolt Ruszin

A részben vagy egészben behajthatatlan követelést hitelezési veszteségként a fordulónapi beszámolóban már le lehet írni. (Szvt. 65.§ (7)) Ez a leírás a válság évei óta (2009) már nem növeli az adóalapot (Tao tv. 8.§ (1) h)). Kár, hogy ez a cikkből kimaradt. Így egy olyan teljesítés árbevétele, ami részben, vagy egészben nem folyt be már a tárgyévben nem fog társasági adót okozni.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

TV-, telefon-, internetszolgáltatás

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Áfa-visszaigénylés

Verbai Tamás

jogász

Taokedvezmény

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

2019 január
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X