135 találat a(z) behajthatatlan követelés cimkére
Behajthatatlan követelés áfa-visszaigénylése
Kérdés
A behajthatatlan követelés áfa-visszaigénylésével kapcsolatosan van kérdésem. A megrendelő cég felszámolás alá került. A hitelező cég a felszámolás kezdetekor a követelését nem regisztráltatta, és így a felszámoló nem vette nyilvántartásba. A felszámoló a követelésről kiadta a behajthatatlansági nyilatkozatot.A felszámolás 2 éve kezdődött. Önök szerint jogosult-e a hitelező cég a követelés áfatartalmának visszaigénylésére? Ha igen, akkor milyen dokumentumok szükségesek hozzá?
A behajthatatlan követelések áfájának visszaigénylése a gyakorlatban
Cikk
Az áfatörvény 2020. január 1-jétől Magyarországon is lehetőséget biztosít a véglegesen behajthatatlanná váló követelések adóalapjának utólagos csökkentésére. Főszabály szerint a hatályba lépés után teljesülő ügyletek esetében alkalmazható, de a 2015. december 31–2020. január 1. közötti ügyletekre is lehet kérvényezni. „Az adóalap-csökkentésnek azonban számos feltétele van, nagyon fontos tehát részletesen megvizsgálni ezeket. Ám azoknak sem szabad feladni igényüket, akik nem felelnek meg ezeknek, mert ők különös szabályok szerint kérvényezhetik a csökkentést” – emelte ki Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.
Adóváltozások 2020-tól és 2019-ben év közben
Cikk
Már hagyománnyá vált, hogy a nyári adócsomagot követi egy őszi is, de az idei évben kapkodhatták a fejüket az adózók: az őszi kiigazításokat legalább féltucat olyan törvényjavaslat kísérte, amelyek némelyikében 70-80 jogszabályt – benne adó- és tb-törvényeket is – módosított az Országgyűlés. Összefoglaltuk a legfontosabb –részben már 2019-ben, illetve 2020. január 1-jétől vagy 2020-ban év közben hatályba lépő – adóváltozásokat.
Új áfaelőírások a behajthatatlan követeléseknél
Cikk
Az áfatörvény 2020-tól hatályba lépő egyik legjelentősebb újítása a behajthatatlan követelésekre jutó áfa pótlólagos levonásának engedélyezése. Lássuk, hogyan lehet adóalapot csökkenteni a behajthatatlan követelések esetében!
Behajthatatlan követelés: áfa visszaigénylése idén, leírás 2020-tól
Cikk
A behajthatatlan követelések áfatartalmának visszaigénylésére a magyar jogrendszerben fennálló lehetőségeket két részre kell bontani. 2020-tól az áfatörvénybe is beiktatták azt a szabályt, mely lehetővé teszi, hogy – bizonyos szigorú feltételek mellett – behajthatatlan követelés jogcímén lehessen csökkenteni az adóalapot. Azonban a 2020-tól törvénybe iktatott előírás meglehetősen szűkre szabja ezt a lehetőséget, ezért a 2020-tól hatályos rendelkezések alapján vissza nem kérhető áfát még idén, közvetlenül a közösség jogra hivatkozva érdemes visszaigényelni egy, az előzőtől eltérő eljárásra alapozva.
Megjelent a decemberi VálaszAdó
Cikk
Az új év új tb-törvényt is hoz, amelyben egységes szerkezetbe kerülnek a jelenlegi Tbj. és az annak végrehajtását segítő rendelet szabályai, kiegészítve új, módosító rendelkezésekkel.
Behajthatatlan követelés áfája: így igényelhető vissza
Cikk
A közelmúltban – megérdemelten – nagy sajtónyilvánosságot kapott a behajthatatlan követelések áfatartalmának visszaigénylése mint új lehetőség. Cikkünkben a témakört érintő európai bírósági ügyben közreműködő szakértő mondja el a témával kapcsolatos gondolatait.
Ismételt ellenőrzésre irányuló kérelem
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ismételt ellenőrzésre irányuló kérelemmel kapcsolatban szeretném segítségét kérni. Egy ellenőrzéssel lezárt időszak áfabevallását szeretnénk önellenőrzéssel módosítani (behajthatatlan követelés áfavisszaigénylése miatt). A 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről 197. § (5) bekezdésének értelmében "Ellenőrzéssel lezárt bevallási időszak tekintetében a (2) bekezdésben meghatározottak szerint benyújtott önellenőrzések az Air. 92. § b) pontja szerinti ismételt ellenőrzésre irányuló kérelemnek minősülnek." Ebben az esetben az ellenőrzéssel lezárt időszakban csak az adott adónem (esetünkben az áfa) kerül ismételt ellenőrzésre irányuló kérelem alá, vagy mindegyik adónem ismételt ellenőrzés hatálya alá kerül(het)? Előre is köszönöm válaszukat!
Változások az adóeljárásban 2020-ban
Cikk
Az adózás rendjét érintő, 2020-ra tervezett módosítások egy lapon sem említhetők a 2018-ban hatályba lépett fundamentális változásokkal. Az akkori koncepcióváltás és kodifikáció miatt azonban a korábbi adózás rendjéről szóló törvény (2003. évi XCII. törvény) helyett három törvény tanulmányozására van szükség ahhoz, hogy a vonatkozó szabályokat megismerjük.
Behajthatatlan követelés és az áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A közelmúltban az EUB által hozott döntés kapcsán szeretném, ha pontosítaná, mikor minősül egy követelés behajthatatlannak. Ha például egy cég az adós partner felszámolási eljárása során nem jelentkezett hitelezőként, mert tisztában volt vele, hogy nem fog kiegyenlítést nyerni a követelése (még részben sem), és a felszámoló erről szóló nyilatkozata sem áll rendelkezésre, úgy ez a tétel behajthatatlannak minősül-e? Kérem fejtse ki részletesen, hogy mely feltételek együttes fennállása esetén lesz egy követelés az áfa visszaigénylése szempontjából behajthatatlan. Köszönettel!
Behajthatatlan követelések áfa-visszatérítése az EUB határozat alapján
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az áfatörvény 2020.01.01-től teszi lehetővé a behajthatatlan követelések áfatartalmának visszaigénylését. Az Adózóna oldalán olvastam, hogy az EUB határozatára való hivatkozással lehetőség nyílt a 2016 előtt teljesített és behajthatatlanná vált követelésekre az áfa visszaigénylése, viszont csak 180 napunk van rá. Kérdésem az, hogy a 2019.12.31-ig elévülő követelések esetében milyen módon nyújthatom be az áfa-visszaigénylésre vonatkozó igényemet, illetve milyen feltételeknek kell eleget tenni? Az áfatörvény 77. § (7)–(10) bekezdéseinek tartalma alapján támasztott követelményeknek eleget kell tenni? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel.
Behajthatatlan követelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdezni szeretnénk, hogyan igényelhető vissza az áfa az EUB C-292/19 számú végzése alapján: – mely időszakban, mely időszakra, mely NAV nyomtatvány mely sora, – kell-e, ha igen, milyen mellékletet csatolni, hivatkozni, – az elévülést adójogilag (a számla kibocsátása szerint) kell-e számítani, – a „behajthatatlan” követelésen a Tao tv. vagy a számviteli tv. fogalom-meghatározását kell érteni?
Behajthatatlan követelés áfaösszegének visszaigénylése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A „Behajthatatlan követelés áfája: siessen, ha 2014 előtti adót kíván visszakérni!” című cikkükkel kapcsolatban szeretnénk az alábbi kérdéseket feltenni. Cégünk az áfa tekintetében havi bevalló, jól gondoljuk-e, hogy a behajthatatlan követelés áfájának visszaigénylésére 2014. novemberi, decemberi, illetve 2015. évi teljesítésű számlák esetén van lehetőségünk? Ebben az esetben a feltételek a 2020-tól érvényes szabályokkal megegyezőek? (áfaalany, felszámoló által adott igazolás, csődegyezségi megállapodás, vevő írásbeli értesítése a behajthatatlan követelés áfájának visszaigényléséről, NAV felé az önellenőrzéssel együtt küldött nyilatkozat stb.). További kérdéseink: az adott havi áfabevallás önellenőrzésével tudjuk ezeket a tételeket visszaigényelni, vagy lesz erre szolgáló külön nyomtatvány? Az önellenőrzéssel/bevallással együtt az adóhivatal felé küldendő nyilatkozatot (a behajthatatlan követelésként történő elszámolás okáról, számla sorszámáról, összegéről, vevő nevéről, adószámáról stb.) milyen módon, milyen nyomtatványon tudjuk elküldeni? Jól értelmezzük, hogy a 2016. évi teljesítéstől pedig már a 2020. januári törvényváltozások értelmében lesz lehetőségünk önellenőrzéssel visszaigényelni az áfát? Előre is köszönjük válaszukat!
Behajthatatlan követelés áfája: siessen, ha 2014 előtti adót kíván visszakérni!
Cikk
Közzétette ma az Európai Unió Bírósága (EUB) azt a magyar adózó ügyében hozott döntését, amely egyértelműen leszögezi, hogy ha a követelés véglegesen behajthatatlanná vált, akkor a NAV köteles az arra jutó áfát visszatéríteni az eladónak. Sietniük kell azoknak, akik 2014 vége előtti áfát szeretnének visszakapni, csak az idei év végéig próbálkozhatnak ezzel.
Behajthatatlan követelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az egyik ügyfelemnek lejárt követelése van egy magánszemély felé. Ügyfelem próbálta hivatalos úton behajtani a követelését ügyvéd általi fizetési meghagyással, peres eljárással nem járt sikerrel, a bíróság megszüntette az eljárást az "adós aktív védekezése miatt". Annyi van még rögzítve az ügyvédi levélben, hogy ingatlannal, vagyonnal nem rendelkezik, ezért legfeljebb közepes a behajtás esélye, és a végrehajtás költségei nincsenek arányban a várhatóan behajtható összeggel. Leírható-e behajthatatlanként a követelés a fentiek ismeretében? Vagy társaságiadó-alapot növelő tétel lesz? Válaszukat előre is köszönöm. S.M.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
