hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Elengedte a kölcsönadott összeget? Így kell elszámolni a bevallásban

  • adozona.hu

Hogyan kell elszámolni, ha egy társaság egy másik vállalkozásnak kölcsönadott összeget és annak kamatait elengedi, és tekinthető-e ez végleges pénzeszközátadásnak? – kérdezte olvasónk. Erdős Gabriella, adótanácsadó, a TaxMind Kft. cégtársa válaszolt.

Egy kft. kölcsönt nyújtott egy másik kft.-nek (belföldi, nem kapcsolt jogviszonyban álló vállalkozás), a kölcsönökre elhatárolta a szerződés alapján ott megjelölt időarányos kamatokat is évente. A kölcsönök rövidlejáratúak. Van olyan, amelynek a fizetési határideje már 365 napon túli, van, amelyiké még ezt nem lépte túl. A társaság nem számolt még el a fenti követelésekre értékvesztést – ecsetelte olvasónk.

Amennyiben a hitelező az adóssal történt megegyezés alapján elengedi a kölcsön- és a kamatkövetelését is, a hitelező számviteli nyilvántartásában ezzel kapcsolatosan elszámolt rendkívüli ráfordítás összegével kell-e a társasági adó alapját növelni, illetve milyen összeggel? – tette fel a kérdést.

A társasági adó törvény 8. paragrafusa alapján a nem kapcsolt vállalkozásnak nyújtott, nem behajthatatlan követelés nem adóalap-növelő tétel lenne. A behajthatatlanságról semmilyen dokumentáció nem áll rendelkezésre, az adós kft. nem áll felszámolási eljárás alatt. Felmerül a kérdés, hogy a 365 napon túli követelések 20 százalékával, mint "behajthatatlannak minősülő" elszámolt értékvesztés hiányában kell-e növelni a társasági adó alapját?

A problémát még fokozza, hogy egyes szakmai vélemények a követelés elengedést végleges pénzeszköz-átadásnak minősítik. Ez a követelés-elengedés tekinthető-e jogilag végleges pénzeszköz-átadásnak? A hitelezőnek kell-e rendelkeznie az adósnak a társasági adó 3. számú melléklet A fejezet 13. pontjában előírt nyilatkozatával? Ha nincs nyilatkozata a hitelezőnek, a társasági adó alapját növelni kell-e?

Az elengedett követelés összege a társasági adóalapot növelő jogcímnek minősül a társasági és osztalékadóról szóló (Tao) 1996. évi LXXXI. törvény 8. paragrafus (1) bekezdés h) pontja alapján, amely szerint az adóalapot meg kell növelni a behajthatatlannak nem minősülő, elengedett követelés összegével, kivéve, ha az elengedés magánszemély, vagy nem kapcsolt vállalkozás javára történik. Vagyis a fenti esetben a követelés elengedésekor nem kell a társasági adó alapját megnövelni.

A Tao-törvény 4. paragrafus 4/a) pontja szerint behajthatatlan követelés a számvitelről szóló törvény szerinti behajthatatlan követelés, valamint azon követelés bekerülési értékének 20 százaléka, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető. A számviteli törvény 55. paragrafusának  (1) bekezdése szerint értékvesztést kell elszámolni, ha a követelés és a várható megtérülés közötti különbség tartós és jelentős.

Az értékvesztéssel a Tao-törvény 8. paragrafus (1) bekezdésének gy) pontja alapján növelni kell az adózás előtti eredményt, azonban a 7. paragrafus (1) (n) pontja alapján az értékvesztésből a fenti definíció szerint behajthatatlannak minősülő résszel csökkenteni lehet az adóalapot. Vagyis a Tao-törvény a számviteli értékvesztést évi 20 százalékos plafonban maximalizált, adózás szempontjából elszámolható ráfordítássá korrigálja.

A válasz röviden tehát az, hogy az adóalapot elszámolt értékvesztés híján nem kell megnövelni, de csökkenteni sem lehet az adózás szempontjából behajthatatlannak minősülő résszel.

A végleges pénzeszközátadás kérdése jogosan merül fel, különösen akkor, ha nincs semmilyen indok a követelés elengedésére, az nem vált elévültté, behajthatatlanná, a behajtás költségei nem haladják meg jelentősen a várható megtérülést. Ráadásul felmerül az a kérdés is, hogy, ha egyszer a kölcsönöket és a kamatokat nem fizették vissza időben, akkor a kft. miért folyósított további rövid lejáratú kölcsönöket?

Felhívom arra is a figyelmet, hogy az adóhatóság az ügyleteket valódi tartalmuk szerint minősíti. Az elengedés megfelelő dokumentáltság híján végleges pénzeszközátadásnak fog minősülni. Végleges pénzeszközátadáskor főszabály szerint nincs társaságiadóalap-korrekció sem az átadónál, sem az átvevőnél, kivéve, ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik, illetve, ha az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív.

Ha a juttatás nyújtója nem kap ilyen nyilatkozatot az átadás éves beszámolójának az elfogadása előtt, akkor a véglegesen átadott pénzeszköz rendkívüli ráfordításként elszámolt összegével az adózás előtti eredményt növelnie kell (Tao-törvény 3. számú melléklet, A/13. pont).

Az ügylet kapcsán felmerülhet még az illetékfizetés kérdése is.  A kérdésben említett pénzeszközátadás után – az illetékekről szóló törvény (Itv.) 17. paragrafus (1) bekezdésének n) pontja alapján – nem kell illetéket fizetni. Ugyanakkor az állami adóhatósághoz be kell jelenteni a végleges pénzeszközátadást az Itv. 11. paragrafus (2) és a 91. paragrafus (2) bekezdése értelmében, mivel az ügylet az ajándékozási illeték hatálya alá esik (noha mentes az illetékfizetés alól).

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Sportlövészet oktatás áfa

Bunna Erika

adótanácsadó

Őcsg

Lepsényi Mária

adószakértő

Őstermelő

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 március
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31