Közzétette ma az Európai Unió Bírósága (EUB) azt a magyar adózó ügyében hozott döntését, amely egyértelműen leszögezi, hogy ha a követelés véglegesen behajthatatlanná vált, akkor a NAV köteles az arra jutó áfát visszatéríteni az eladónak. Sietniük kell azoknak, akik 2014 vége előtti áfát szeretnének visszakapni, csak az idei év végéig próbálkozhatnak ezzel.
Tisztelt Szakértő! Az egyik ügyfelemnek lejárt követelése van egy magánszemély felé. Ügyfelem próbálta hivatalos úton behajtani a követelését ügyvéd általi fizetési meghagyással, peres eljárással nem járt sikerrel, a bíróság megszüntette az eljárást az "adós aktív védekezése miatt". Annyi van még rögzítve az ügyvédi levélben, hogy ingatlannal, vagyonnal nem rendelkezik, ezért legfeljebb közepes a behajtás esélye, és a végrehajtás költségei nincsenek arányban a várhatóan behajtható összeggel. Leírható-e behajthatatlanként a követelés a fentiek ismeretében? Vagy társaságiadó-alapot növelő tétel lesz? Válaszukat előre is köszönöm. S.M.
A közelmúltban nagy port kavart az Európai Bíróság behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos ítélete, illetve a magyar kormány ezen téma kapcsán benyújtott, és az Országgyűlés által a napokban elfogadott törvényjavaslata. Az új törvényi rendelkezés hatással lehet számos magyar vállalkozásra is, mégpedig pozitívan – vélik a PwC Magyarország adószakértői.
Tisztelt Szakértő! Július 3-án feltett kérdésemmel kapcsolatban szeretnék érdeklődni, hogy ha nem tudunk bírósági határozatot vagy hasonló hivatalos papírt beszerezni a be nem folyt számlákról, akkor az elengedett követelésnek minősül, ugye? Ebben az esetben hogyan változik a helyzet az evás kft. esetében? Köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Egy evás kft.-nek 2016-ban keletkezett több bevétele ugyanattól a kft.-től valószínűleg már nem fog befolyni. A vevő cég még létezik. Hogyan lehet elszámolni, leírni ezeket a behajthatatlan bevételeket az eva rendszerében, ez milyen adóvonzattal jár? Kérem részletes válaszukat az adóvonzattal (ha van) és a könyveléssel kapcsolatban is. Jövőre a társasági adó hatálya alá fog tartozni a kft., ebből a szempontból is lehet jelentősége a 2019. évi elszámolásnak, kivezetésnek(?) Köszönöm a választ.
A már hagyományosnak tekinthető nyári adócsomag mellett az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról T/6349. számon benyújtott törvényjavaslat is számtalan adómódosítást tartalmaz. Ezek közül az egyik lényeges változtatás, hogy 2020. január 1-jétől lehetővé válna a behajthatatlan követelések megfizetett általános forgalmi adó alapjának utólagos csökkentése. Ennek azonban szigorú feltételei lesznek.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a 2018-as adóévben kibocsátott egy bruttó 25 millió forint értékű számlát. A vevő nem fizetett, emiatt a kft. 2018 szeptemberében felszámolási eljárást kezdeményezett, azonban egy másik hitelező megelőzött bennünket három nappal. Így követelésünket hitelezői igényként jelentettük be. 2019. május 22-én megérkezett a felszámoló behajthatatlansági nyilatkozata részünkre, miszerint a követelésünk várhatóan nem fog megtérülni. Ezen nyilatkozat alapján – tekintettel arra, hogy az még a 2018. évi mérlegkészítés előtt megérkezett – megtehetjük-e, hogy a 2018-ban elszámolt értékvesztéssel a 2018-as tao-bevallásban nem emeljük meg az adóalapot? Vagy ha a nyilatkozat idén érkezett meg, és nem a 2018-as évben (ami kizárt lett volna, hiszen ősszel kezdődött a felszámolás), akkor a 2018. évi adóalapot mégis meg kell emelnem az elszámolt értékvesztéssel, és az adóalap-korrekciót 2019-ben kell elvégeznünk? Ez utóbbi eset rendkívül hátrányos lenne ránk nézve, tekintettel arra, hogy a 2019-es adóévben a várható bevétel töredéke sem lesz a tavalyinak. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben kérném a segítségét: a kivatörvény az adóalap-növelő tételekkel kapcsolatban hivatkozik a Tao. törvényre (pl. adóalap-növelő tétel a Tao. tv. 3. sz. melléklete szerinti, nem a vállalkozás érdekében felmerült ráfordítás). Illetve kivaalap-növelő tétel a behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése is. A konkrét kérdés az, hogy kivaalany behajthatatlan követelésnek tekintheti-e a Tao. tv. 4. § 4/a. pontban megfogalmazott követelést: „azon követelés bekerülési értékének 20%-a, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki”; vagy ez kizárólag a társasági adóalanyokra vonatkozik, és a kivaalanyoknak egy ilyen követelés leírása adóalap-növelő tétellé válna mint nem elismert ráfordítás? Köszönöm válaszát!
Egy könyvelő átvett egy céget, amely nyilvántartásában szerepel egy 2007-ben lejárt követelés, körülbelül 4 millió forint értékben. Ezen követelésre 2015., 2016. és 2017. évben összesen 1 millió 500 ezer forint értékvesztést számoltak el. Az ügyvezető tulajdonos nem tud végrehajtói, bírósági iratot felmutatni, ami a behajtásra tett kísérletet igazolná. Közben a tartozó céget 2015-ben felszámolással megszüntették. Ebben az esetben az az összeg, amelyre nem számoltak el értékvesztést taoalap-növelő lesz? Egyáltalán kivezethetem 2018-as évben ezt a követelést, vagy módosítani kellene valamelyik előző évi mérleget? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Hogyan kell kivezetem a könyvelésből azt a vevői követelést, melyről ügyfelem a felszámolótól értesítést kapott, hogy kifizetésére nincs fedezet; ezzel meg kell növelni a taoalapot vagy sem? Értékvesztés lett rá elszámolva, de közel sem annyi, mint a követelés. Várom szíves válaszát. Üdvözlettel: Huéber Józsefné
Tisztelt Szakértő! Átvettünk könyvelésre egy céget, melynek nyilvántartásában szerepel egy 2007-ben lejárt követelés kb. 4 millió forint értékben. Ezen követelésre 2015., 2016. és 2017. évben összesen 1 millió 500 ezer forint lett értékvesztésként elszámolva. Az ügyvezető tulajdonos nem tud végrehajtói, bírósági iratot felmutatni, ami a behajtásra tett kísérletet igazolná. Közben a tartozó céget 2015-ben felszámolással megszüntették. Ebben az esetben az az összeg, amelyre nem számoltak el értékvesztést Taoalap-növelő lesz? Egyáltalán kivezethetem 2018-as évben ezt a követelést, vagy módosítani kellene valamelyik előző évi mérleget? Segítségét előre is köszönöm. S. Mónika
Tisztelt Szakértő! Az adott előlegek (szolgáltatásra) között szereplő tételekről szeretnék álláspontot kérni, melyek pénzügyileg rendezésre kerültek, azonban teljesítés nem történt meg, a partner adószámát pedig 2019-ben törölték. A partnert nem tudjuk elérni, NAV végrehajtás is van a vállalkozás ellen. Véleményem szerint nem mutathatjuk ki az előlegek között a 2018. évi beszámoló összeállítása során, mivel a jelenlegi formációk szerint a szolgáltatás teljesítése nem fog megtörténni. Előleg kerülhet értékvesztésre? (Számviteli törvény: 55. § (1) bekezdése alapján, azonban pénzügyileg rendezésre kerültek az előlegek!) Ha esetleg felszámolásra kerül a vállalkozás, és nem tudják visszatéríteni, akkor behajthatatlan követelésként írható le? (Ebben az esetben 2018-ban, mint előleg kimutatható a könyvelésben, tudva, hogy ennek rendezését lehetetlennek tartjuk.) Köszönöm szíves válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk egyik vevője felszámolási eljárás alá került. A felszámoló nyilatkozata szerint a fennálló követelésünkre nincs fedezet. Az interneten találtam egy összefoglalót, mely szerint: "Az EB közelmúltbeli ítéletei azonban ezen a területen is megengedővé váltak és kimondják, hogy ellentétes az uniós áfa-irányelvvel az, ha az adóhatóság a véglegesen behajthatatlannak tűnő követelések kapcsán sem téríti vissza az áfát. " Kérdésem: van-e lehetőség az áfa visszaigénylésére, és ha igen, akkor milyen módon. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy cég a követelése meg nem fizetése miatt felszámolási eljárást indított az adós cég ellen. Ezt az eljárást időközben visszavonta, mivel más cégek is eljárást indítottak az adós ellen. Szeretném megkérdezni, hogy ezt be lehet-e tudni a követelés behajtására irányuló tevékenységnek? Elkövették azt a hibát, hogy a felszámolónak nem nyújtották be a követelésüket. Be lehet-e tudni ezt behajthatatlan követelésként, vagy egyéb ráfordításnak kell lekönyvelni, majd az adóalapot növelő összegnek kell tekinteni? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő Hölgy/Úr! 2017-től kiva adózás alá bejelentkezett ügyfelem 2011-2015. évi vevői követeléseit – a vevők folyamatos felszólításának és ennek ellenére a vevők nem fizetése miatt – ki szeretné vezetni a könyvekből. Azt szeretném megtudni, hogy a behajthatatlan vevői követelések kivezetése miatt meg kell-e emelni a kjivaalapot nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség címen? Köszönettel: Kauker Zsoltné
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték