142 találat a(z) behajthatatlan követelés cimkére
Behajthatatlan követelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Átvettünk könyvelésre egy céget, melynek nyilvántartásában szerepel egy 2007-ben lejárt követelés kb. 4 millió forint értékben. Ezen követelésre 2015., 2016. és 2017. évben összesen 1 millió 500 ezer forint lett értékvesztésként elszámolva. Az ügyvezető tulajdonos nem tud végrehajtói, bírósági iratot felmutatni, ami a behajtásra tett kísérletet igazolná. Közben a tartozó céget 2015-ben felszámolással megszüntették. Ebben az esetben az az összeg, amelyre nem számoltak el értékvesztést Taoalap-növelő lesz? Egyáltalán kivezethetem 2018-as évben ezt a követelést, vagy módosítani kellene valamelyik előző évi mérleget? Segítségét előre is köszönöm. S. Mónika
Adott előleg, Beszámoló/értékvesztrés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az adott előlegek (szolgáltatásra) között szereplő tételekről szeretnék álláspontot kérni, melyek pénzügyileg rendezésre kerültek, azonban teljesítés nem történt meg, a partner adószámát pedig 2019-ben törölték. A partnert nem tudjuk elérni, NAV végrehajtás is van a vállalkozás ellen. Véleményem szerint nem mutathatjuk ki az előlegek között a 2018. évi beszámoló összeállítása során, mivel a jelenlegi formációk szerint a szolgáltatás teljesítése nem fog megtörténni. Előleg kerülhet értékvesztésre? (Számviteli törvény: 55. § (1) bekezdése alapján, azonban pénzügyileg rendezésre kerültek az előlegek!) Ha esetleg felszámolásra kerül a vállalkozás, és nem tudják visszatéríteni, akkor behajthatatlan követelésként írható le? (Ebben az esetben 2018-ban, mint előleg kimutatható a könyvelésben, tudva, hogy ennek rendezését lehetetlennek tartjuk.) Köszönöm szíves válaszukat.
Visszaigényelhető-e a behajthatatlan követelés áfája?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk egyik vevője felszámolási eljárás alá került. A felszámoló nyilatkozata szerint a fennálló követelésünkre nincs fedezet. Az interneten találtam egy összefoglalót, mely szerint: "Az EB közelmúltbeli ítéletei azonban ezen a területen is megengedővé váltak és kimondják, hogy ellentétes az uniós áfa-irányelvvel az, ha az adóhatóság a véglegesen behajthatatlannak tűnő követelések kapcsán sem téríti vissza az áfát. " Kérdésem: van-e lehetőség az áfa visszaigénylésére, és ha igen, akkor milyen módon. Köszönöm.
Elévült, illetve behajthatatlan követelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég a követelése meg nem fizetése miatt felszámolási eljárást indított az adós cég ellen. Ezt az eljárást időközben visszavonta, mivel más cégek is eljárást indítottak az adós ellen. Szeretném megkérdezni, hogy ezt be lehet-e tudni a követelés behajtására irányuló tevékenységnek? Elkövették azt a hibát, hogy a felszámolónak nem nyújtották be a követelésüket. Be lehet-e tudni ezt behajthatatlan követelésként, vagy egyéb ráfordításnak kell lekönyvelni, majd az adóalapot növelő összegnek kell tekinteni? Válaszát köszönöm.
Behajthatatlan követelés leírása a kivában
Kérdés
Tisztelt Szakértő Hölgy/Úr! 2017-től kiva adózás alá bejelentkezett ügyfelem 2011-2015. évi vevői követeléseit – a vevők folyamatos felszólításának és ennek ellenére a vevők nem fizetése miatt – ki szeretné vezetni a könyvekből. Azt szeretném megtudni, hogy a behajthatatlan vevői követelések kivezetése miatt meg kell-e emelni a kjivaalapot nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség címen? Köszönettel: Kauker Zsoltné
KIVA – behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése, leírása
Kérdés
Tisztelt Pölöskei Pálné! Egy gazdasági társaságnak nem fizetett vevőkövetelései annak. Ezen követelések részben magánszemélyekkel szembeni, részben belföldi vállakozásokkal szembeni követelések. A cég sajnos nem dokumentálta a behajtásra tett intézkedéseket, illetve felszámolás esetén nem jelentkezett be a felszámolásba. Év végén viszont ezen követeléseket szeretné leírni a könyvekből. Tehát a behejthatatlannak nem minősülő követeléseit elengedi a magánszemélyekkel és a cégekkel kapcsolatban. Kérdésem, hogy ez az esemény a kiva 20. § d) pontjába tartozik-e és növelni kell a kivaalapot, vagy a 20. § f) pontjába és akkor nem kell növelni a kivaalapot, mivel nem kapcsolt vállalkozási viszonyban vannak ezen ügyfeleikkel? Köszönöm. Kérem válaszában leírni, hogy mi alapján kell dönteni.
Kiva – veszteségelhatárolás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kivás időszakra eső veszteségelhatárolás értelmezésében kérném a segítségét. Az adózónak korábbi kivás időszakában jelentős vesztesége keletkezett, amelynek nagy része nem beruházáshoz kapcsolódott. A 2017-es évben megszűnt egy partnere, így a követelés értékét – mint bíróság előtt nem érvényesíthető követelést – adóalap-növelő tételként figyelembe kell venni. Ezzel szemben betehető a korábbi évek vesztesége? Milyen mértékben? A teljes felhalmozott veszteség, vagy a veszteség keletkezésének évében hatályos szabályok szerint figyelembe véve a korlátlan/10 év alatt kitételt? Előre is köszönöm válaszát!
Pénzforgalmi áfa behajthatatlan követelés kivezetése esetén
Kérdés
Egy kft.-nél néhány vevői számla részben vagy egészben behajthatatlanná vált. A jogi feltételeknek megfelel, igazolt a behajthatatlanság ténye. A vevői követelés 86 számlával (behajthatatlan követelés) szemben kerül kivezetésre. Ebben az esetben be kell állítani a fizetendő áfát kötelezettségként, vagy ki lehet vezetni a 86 ráfordítással szemben? Például ha bruttó 127 ezer forint vevői követelés behajthatatlanná válik és leírható, akkor helyes ez a könyvelési tétel? T86-K31 Bruttó összeg, T479-K467 fizetendő áfa előírása, és T467-K86 fizetendő áfa kivezetése? Köszönettel várom a választ.
Behajthatatlan követelések kezelése az áfában
Cikk
Cikkünk első részében a követelések kezelésével kapcsolatosan áfa szempontból mutattuk be azt, hogy hogyan lehet egy adott követelést utólagosan módosítani. A második részben azt boncolgatjuk, hogy milyen lehetőségek állnak az adóalanyok rendelkezésére akkor, amikor az adott követelés behajthatatlanná válik.
Behajthatatlan követelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. egyik vevője felszámolás alá került. A követelés bejelentése határidőben megtörtént, a regisztrációs díj is megfizetésre került. Az ügyvéd tájékoztatása alapján a követelés megtérülése nem valószínű. A kft. mérlegkészítésének időpontja március 31. Amennyiben a kft. kér behajthatatlansági nyilatkozatot a felszámolótól, akkor jól gondoljuk-e, hogy utána már nem követelheti a követelését, ha esetleg mégis találnak valamit a felszámolás alatt lévő cégnél? Ha a behajthatatlansági nyilatkozat dátuma még a mérlegkészítés időpontja (03.31.) előtt megérkezik, akkor a 2017. évre érvényesíthető társaságiadó-csökkentő tételként? Ilyen esetben a befizetett regisztrációs adó is elismert költség? (Jelenleg követelésként van nyilvántartva, melyik évben minősül át ráfordítássá? Köszönöm válaszukat!
Behajthatatlan kölcsön
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság 10 millió forint kölcsönt adott egy másik társaságnak. A kölcsönt kapó társaságot kényszertörölték. A kölcsönt adó társaság " bíróság előtt érvényesíteni nem lehet" hivatkozással kivezetheti-e a követelést? Milyen adóvonzata lehetséges, ha kapcsolt volt a vállalkozás, és ha nem?
Kiva
Kérdés
Kft. régebbi vevőkövetelése behajthatatlanná vált, a behajthatatlansági nyilatkozatot a felszámoló megküldte. 2017-ben tért át a cég a kiva adózásra, hogy jelentkezik a 2017. évi eredménylevezetés során a követelés leírása?
Gyakoribb a halasztott fizetés, de kevesebb a behajthatatlan követelés
Cikk
A tavalyi visszaesés után idén újra nőtt a halasztott fizetés aránya Magyarországon a vállalatok közötti kereskedelemben. Kelet-Európában a magyar vállalatok hajlandóak leginkább hitelre értékesíteni (65,5 százalék) – derül ki az Atradius piacvezető hitelbiztosító felméréséből, amelyben több mint 600 vállalat válaszait vizsgálták az elemzők.
Követelés értékvesztése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy egy lejárt vevői követelés esetében, melyre végrehajtást adtak be és a végrehajtási jegyzőkönyv szerint a végrehajtás nem vezetett eredményre, a követelés behajthatatlan, az eljárás a Vht. 52. § d) alapján szünetel, értékvesztést lehet-e elszámolni vagy behajthatatlanként ki kell vezetni. Köszönöm válaszát!
Behajthatatlaság vagy értékvesztés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy ha egy 2013-as követelésre végrehajtás ügyében a jegyzőkönyv szerint a végrehajtás nem vezetett eredményre, a követelés behajthatatlan és az eljárás a Vht. 52. § d) pontja alapján szünetel, akkor behajtatatlan a követelés vagy értékvesztést kell elszámolni rá. Köszönöm válaszát!