Tisztelt Szakértő! Egy társaság 10 millió forint kölcsönt adott egy másik társaságnak. A kölcsönt kapó társaságot kényszertörölték. A kölcsönt adó társaság " bíróság előtt érvényesíteni nem lehet" hivatkozással kivezetheti-e a követelést? Milyen adóvonzata lehetséges, ha kapcsolt volt a vállalkozás, és ha nem?
Kft. régebbi vevőkövetelése behajthatatlanná vált, a behajthatatlansági nyilatkozatot a felszámoló megküldte. 2017-ben tért át a cég a kiva adózásra, hogy jelentkezik a 2017. évi eredménylevezetés során a követelés leírása?
A tavalyi visszaesés után idén újra nőtt a halasztott fizetés aránya Magyarországon a vállalatok közötti kereskedelemben. Kelet-Európában a magyar vállalatok hajlandóak leginkább hitelre értékesíteni (65,5 százalék) – derül ki az Atradius piacvezető hitelbiztosító felméréséből, amelyben több mint 600 vállalat válaszait vizsgálták az elemzők.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy egy lejárt vevői követelés esetében, melyre végrehajtást adtak be és a végrehajtási jegyzőkönyv szerint a végrehajtás nem vezetett eredményre, a követelés behajthatatlan, az eljárás a Vht. 52. § d) alapján szünetel, értékvesztést lehet-e elszámolni vagy behajthatatlanként ki kell vezetni. Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy ha egy 2013-as követelésre végrehajtás ügyében a jegyzőkönyv szerint a végrehajtás nem vezetett eredményre, a követelés behajthatatlan és az eljárás a Vht. 52. § d) pontja alapján szünetel, akkor behajtatatlan a követelés vagy értékvesztést kell elszámolni rá. Köszönöm válaszát!
Egy kft. 2017. 01. 23-ai végzéssel megszűnt. Az ügyvezetője tartozott a kft.-nek 5 millió forinttal, ezt a volt kft. hitelezőinek mint engedményes hitelezőknek megítélte a bíróság (természetesen részösszegek). Először is: ezt a hitelező kft. hogyan tudja könyvelni (neki 1,5 milliót ítélt a törvényszék 7 milliós követelésre), ha ezt a követelését már 100%-ban értékvesztette? Az is biztos, hogy a magánszemélytől se fog pénzt látni. Ugyanezzel kapcsolatban még azt kérdezném, hogy ha a kft. felszámolása 2017. 01. 23., akkor a 2016. évben már a hitelező kft.-nek el kell számolni behajthatatlan követelésként a különbözetet (7-1,5 millió), vagy csak 2017-ben? Remélem, sikerült érthetően leírni ezt a számomra bonyolult dolgot!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a partnere ellen végrehajtási kérelmet adott be. A végrehajtási jegyzőkönyv megállapította, hogy a végrehajtás nem vezetett eredményre, a követelés behajthatatlan és az eljárás szünetel. Ennek alapján a kft. a követelést mint behajthatatlan követelést ráfordításként kivezeti. A vevő követelés 2013-ban keletkezett, korábban értékvesztést nem számoltak el. Kérdésem, hogy adóalap-növelőként be kell-e állítani mint nem a vállalkozás érdekében felmerült költség? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A tao-törvény fogalma szerint behajthatalan az a követelés is – a számviteli törvény megfogalmazásán kívül – amely 365 napon túli. Annak 20%-a. Úgy gondoltam, ezt könyvelni nem kell, csak adóalap-csökkentőként szerepeltetni a bevallásban. 2015-ben is számoltak vele, és a 03-as lapon szerepeltették adóalap-csökkentőként. Én viszont erre nem találok megfelelő sort. Válaszukat várva, tisztelettel.
Egy ügyfelünk a felszámolási eljárásban bejelentett hitelezői igényéről az egyezségi tárgyaláson lemondott. Az így behajthatatlan követelés összege növeli-e a társasági adó alapját?
Kell-e értékvesztést elszámolni egy 365 napon túli követelésre, ha felszámolási eljárás van folyamatban és a hitelezői igény benyújtásra került? Ha most elszámolnak értékvesztést és esetleg behajthatatlanná válik a követelés, akkor hogyan történik a könyvelés? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Kell-e értékvesztést elszámolni egy 365 napon túli követelésre, ha felszámolási eljárás van folyamatban, és a hitelezői igény benyújtásra került? Ha most elszámolnak értékvesztést, és esetleg behajthatatlanná válik a követelés, akkor hogyan történik a könyvelés? Köszönettel várom a válaszát.
Kft. évek óta próbál behajtani vevői követelést. Értékvesztést nem számolt el, kétes követelésként tartotta nyilván. Időközben a lejárt követelés öt éven túli lett. Most az eredmény lehetővé tenné, hogy leírja és kivezesse ezt az összeget. A kft. rendelkezésére áll minden bizonylat a behajtásra tett intézkedésekről. Kell-e társaságiadó-alapot növelni a leírt, egyéb ráfordításként elszámolt összeggel? – kérdezte olvasónk. Erdős Gabriella adószakértő (TaxMind Kft.) válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy partner felszámolása miatt a nagy összegű követelést, ami felé fennállt, kénytelen volt leírni a 2016. évben. Ez az eredményünket nagy mértékben lehúzta. A vezetőség felém indított kérdése az volt, hogy mivel lehetne ezen javítani. Pótbefizetés? Van valamilyen használható ötletük?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. könyvelését 2013-ban vettem át. A könyvelésben 2011-es nyitott vevőszámlák is vannak. A cég alvállalkozóként dolgozott egy építőipari munkán. A fővállalkozó nem tudta behajtani a megrendelőtől a követelést, így ő sem fizetett ügyfelemnek. Ki lehet-e vezetni a könyvelésből ezeket a követeléseket? Milyen bizonylatok alapján lehet ezt megtenni? Válaszát előre is köszönöm.
Beltag meghalt. A társaság 4 évvel ezelőtt adott a beltagnak határozatlan időre 1 500 000 forintot. Jelenleg kényszertörlés alatt áll a bt. Ez a követelés kezelhető-e behajthatatlan követelésnek? A hagyatéki eljárásban erről a tételről nem esett szó.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Ez engem is érdekel