A kormány álláspontja egységes és egyértelmű a társasági adóalap uniós szintű harmonizációjáról: nem támogatja az erre irányuló törekvéseket. Érvek és ellenérvek az egységesített adóalap mellett és ellen. Részlet az Idea Intézetének elemzéséből.
Tizenhat százalékos osztalékkal, eltörölt forrásadóval, áfamentesen adható szolgáltatásokkal és új adóalap-kedvezményekkel kedveskednek a cégeknek jövőre. De mi az az adóelőny, amit még idén érdemes kihasználniuk a cégeknek? Összefoglaltuk.
Az egyik legjelentősebb jövő évi változás az adózásban a jövedelemkorláthoz nem kötött, már az első gyermek vállalását is támogató családi adókedvezmény. Eszerint egy és két eltartott után 62 500 forinttal, három eltartott esetén 206 250 forinttal lehet az összevont adóalapot csökkenteni. Közelebbről is szemügyre vettük a részleteket, s kiderült, hogy nem mindenki örülhet.
A kormány elfogadta, hogy évi 500 millió forintos adóalapig, a második félévben tehát 250 millió forintig 10 százalékos társasági adót kelljen fizetni és 50 literig lehet bárkinek gyümölcspárlatot készíteni anélkül, hogy jövedéki adót kellene fizetni utána. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kijelentette, hogy új megállapodás készül az IMF-fel.
Az évek óta egyre élesebben kritizált feltöltési szabállyal szemben hiába léptek fel idáig az érdekképviseleti szervezetek. A módszer, amely rendszerint a pontatlan találgatásra épít, legalább 20 százalékos mulasztási bírságot vont maga után, de a büntetés esetenként ennél sokkal súlyosabb is lehet. Hogyan kerülhető el a bírság kiszabása?
A 2010-es év elképesztő mennyiségű szabály változását hozta a társasági adó terén is. Ismertetjük az összes érdemi változást, fontosabb témakörönként. Bemutatjuk az évközi változásokat is.
A „szuperbruttósítással” kapcsolatosan számtalan különböző vélemény, állásfoglalás jelent meg. Valóságos számháború alakult ki: ki jár jól és ki jár rosszul? Ezek között azért nehéz igazságot tenni, mert nincs meg az összehasonlítási alap. A pénzügyminiszter elmondta, hogy a szuperbruttósítás csak egy technikai módosítás. Hogy is van ez?
Szakmai hibának és az Alkotmánybíróság előtt támadhatónak tartja a személyi jövedelemadó összekapcsolását az úgynevezett szuperbruttósítással a Mazars, aki a BIG 4 után az ötödik legnagyobb könyvvizsgálónak tartja magát a piacon. Ezzel egyidőben Angyal József, az Adózóna okleveles adószakértője Sólyom László köztársasági elnökhöz fordult, hogy kérjen normakontrollt az Alkotmánybíróságtól mielőtt aláírja a 2010-es szja-val kapcsolatos adómódosításokat. Miért gondolja a könyvvizsgáló cég és egy tőle független okleveles adószakértő is, hogy e módosítások alkotmányossági szempontból aggályosak? Hogyan vélekedik a Mazars a többi elfogadott javaslatról?
Változik a társasági- é az osztalék adóról szóló törvény 2010 januártól. Másképp adózik majd a kapott osztalék ellenőrzött külföldi társaságok esetében és változik az ellenőrzött külföldi társaság fogalma is. A PwC összefoglalta ezeket.
A vagyonosodási vizsgálatoknál a becsléssel megállapított adóalapot az adóhatóság beleszámítja az összevont adóalapba. Emiatt a vizsgált évben figyelembe vett adójóváírást a jogosultsági határ átlépése miatt visszavonja. A becsléssel megállapított adóalapot egyéb jövedelemnek tekinti, és ez alapján 11 százalék eho-val is terheli. Ez utóbbit már a most induló eljárásokban nem minden esetben alkalmazza az adóhatóság. A korábbi eljárásokban, illetve néhány regionális igazgatóságon azonban továbbra is felszámítja a 11 százalék eho-t. Az erre irányuló szándékot abból ismerhetjük fel, ha a „meghívón” nem csak személyi jövedelemadó, hanem egészségügyi hozzájárulás adónem vizsgálatát is feltüntetik. Van-e jelentősége ennek a nyelvtani, matematikai okfejtésnek? Van-e számszerű kihatása a megállapított adóhiányra? Vagyis hogyan spórolhatunk meg egy vagyonosodási vizsgálatnál akár több millió forintot?
Valamennyi válságkezelő, adóreform javaslat közös eleme: szélesíteni az adóalapot, többen fizessenek kevesebb adót. Az adó és járulék alapot csak úgy lehet szélesíteni, ha adózás alá vonunk olyan bevételeket is, ami után eddig nem kellett adózni, járulékot fizetni. A fekete-szürke gazdaság elleni küzdelem egyik jelszava az adóelkerülés csökkentése. Ezekután fogalmazzuk meg, mi is az a cafetéria?
Aki készített vagy ellenőrzött társaságiadó-bevallást, az tudja, hogy az értékcsökkenés az egyik legegyszerűbb adóalap-módosító tétel a kitöltéskor. Számviteli értékcsökkenéssel növeljük az adóalapot, megnézzük a fejlesztési tartalék terhére beszerzett eszközök kezelését, könyvelési programból lekérjük az adótörvény szerinti értékcsökkenés összegét, megnézzük, hogy az analitikák egyeznek-e a főkönyvben szereplő számokkal… Beer Gábor, a KPMG igazgatójának kommentárját olvashatják az adótörvény egyik tervezett módosításáról.
A társas vállalkozások 2007-ben 4 961 milliárd forint adózás előtti eredményt értek el, 891 milliárd forinttal többet, mint 2006-ban. A veszteséges és nulla eredményt kimutató vállalkozások száma jelentős mértékben csökkent.
Az Európai Bizottság az élőmunka adóterheinek mérséklését, az adóalap szélesítését és a vonatkozó szabályozás egyszerűsítését ajánlja a tagállamok számára. Cikkünkből megtudhatja, hogy milyen a jelenlegi adókörnyezet és várható-e változás Ausztriában, illetve Szerbiában, ahol a gazdasági szereplőknek a régió uniós tagállamainak versenyelőnyével is meg kell küzdenie.
A miniszterelnök szerint a kormány folytatja azt a programot, ami 2007 ősze óta a kabinet politizálásának középpontjában szerepel. Gyurcsány Ferenc erről kedden beszélt, arra a kérdésre válaszolva, mit tartalmaz gazdaságélénkítő javaslata, ami szerdán a Népszabadság fizetett mellékleteként jelenik meg.
Nagy Norbert
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték