Új eljárásra kötelezte az adóhatóságot a Kúria, mert egy peres ügyben az egyéni vállalkozói adóalap megállapítása során a bíróság a közigazgatási határozat jogszerűségét olyan adatokra és jogcímre alapozta, amelyek nem szerepeltek a keresettel támadott határozatban.
A kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódóan önellenőrzéssel is csökkenthető az adóalap. De mi történik akkor, ha emiatt más adóalap-csökkentő tételt is módosítani kell? Levezetjük a jogszabályokból.
Egy vállalkozás működtetése során a tulajdonosok pénztárcáját érintő egyik legfontosabb kérdés, hogy hogyan tudják adófizetési kötelezettségüket optimalizálni. Az egyes adótörvények különböző lehetőségeket biztosítanak az adóalap és a fizetendő adók csökkentésére. A vállalkozások pedig igyekeznek ezeket minél inkább kihasználni.
2014. évben egy kft. áfával értékesítette ingatlanát, mely már nem minősült újépítésűnek, illetve a cég nem választotta az általános áfaszabályok alkalmazását erre az esetre. A tévedésre 2015. évben került sor, ekkor eladó és vevő megállapodtak, hogy nem változtatják meg a vételárat, tehát az eladónál jelentkező áfatöbblet bevételtöbbletként jelentkezik eladónál 2015-ben. Kérdéseim: - melyik év társasági adóalapját növeli ez a többlet, - árbevétel vagy egyéb bevétel többlet keletkezik-e az eladónál?
A futamidőtől, a vállalkozások közti kapcsolattól is függ a tagi kölcsön megjelenítése a beszámolóban. Bemutatjuk azt is, hogy a tagi kölcsön különböző helyzetekben miként módosítja a társasági adó alapját.
Ha egy cég nem tudja teljesíteni adókedvezményért vállalt kötelezettségét, meghatározott időn belül ezt és az ehhez fűződő szankciót is szerepeltetnie kell adóbevallásában.
Tisztelt Szakértő! A segítségüket szeretném kérni a következőkben: Egy cég folyamatosan használja reklámozásra a facebook és a google oldalait. Ezek a költségek nem haladják meg a havi 2,5 millió forint, így reklámadó fizetési kötelezettsége sem keletkezik. Mivel az adott cégektől nem rendelkezik a törvényben előírt nyilatkozattal, ezért a 2014. évi társaságiadó-alapot meg kell növelni az elszámolt reklámköltségekkel. A kérdésem az lenne, hogy mivel a törvénymódosítás ( a társasági adóval kapcsolatban ) csak 2014.08.15.-étől hatályos, csak a 08.15. után elszámolt költségszámlákat kell-e adóalap-növelőként figyelembe venni, vagy visszamenőlegesen az egész évre? Előre is köszönöm a választ.
Kft. nonprofit szervezetként alakult. 1. Változhat-e a besorolása, illetve hol lehet lekérdezni (civil szervezetek névjegyzéke, bíróság nem, csak az alapítványok és egyéb szervezetek). 2. Rá vonatkozik-e, hogy az 1996.évi LXXXI. tv.7. §.1/z, hogy csak az adózás előtti eredményiig adhat támogatást, nem mehet negatívba az adózás előtti eredménye, illetve adóalapot kell növelni? 3.Neki kell-e figyelni, hogy közhasznúnak adta vagy sem, elszámolható akkor is adóalap növelés nélkül? 4. A bevételei csak vállalkozási tevékenységből vannak, társasági adóbevallást, beszámolót vállalkozásit adott be előző évekre. Nincs egyéb jelentési kötelezettsége valaki felé attól függetlenül, hogy csak vállalkozási tevékenységből van bevétele?
A társaságiadó-alap csökkentéséhez, illetve az adókedvezmények érvényesítéséhez – a számviteli bizonylatok mellett – gyakran külön dokumentum (például nyilatkozat, okirat) is szükséges.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. az évfolyamán szeretne végelszámolással megszűnni. 2004-2008. időszakból rendezetlen vevő és szállító (mindkekettő tartozik egyenleggel, amire, mint kiderült, az akkori könyvelés nem fordított rá figyelmet). A 2014. év zárásakor szeretném rendezni a vevő, szállító folyószámlát. Kérdésem, hogy a kivezetéskor, ami egyéb ráfordítás a társasági adóban adóalapnövelő tételnek számít-e? Válaszukat köszönöm!
Miként érvényesíthető a kutatás-fejlesztés után adóalap-csökkentés? Mit minősül K+F tevékenységnek, és ezt ki dönti el? Összefoglaltuk.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni. Egy bt. készpénzben véglegesen pénzt bocsátana a kft. részére. Mind a két társas vállalkozásban a tulajdonos azonos személy, a bt.-ben beltag, a kft.-ben többségi részesedéssel bír. A két cég között létrejöhet-e a végleges pénzeszközátadás? Van-e egyéb kötelezettsége ezután a cégeknek? Kell-e a társaságiadó-alapot módosítani az átadott összeggel?
Tisztelt Szakértő! Cégünk rendezvényszervezéssel foglalkozik. Ennek keretében valamely cégnek, mint megrendelőinknek, a termékeit népszerűsítjük. Ehhez igénybe veszünk például molinogyártást, terembérlést, kisebb értékben valamilyen reklámtárgyak gyártását, melyeket a helyszínen osztogatunk, stb. A megrendelő felé pedig rendezvényszervezésről számlát állítunk ki. Szeretném kérdezni, hogy ebben az esetben mi vagyunk az alanyai a reklámadónak, és amennyiben igen, akkor a számlára rá kell írnunk a nyilatkozatot? Valamint az igénybe vett szolgáltatások esetében, nekem figyelnem kell-e arra, hogy a molino, a nyomtatás, stb számlán rajta legyen a nyilatkozat? Ha nincs rajta, és alanya vagyok az adónak, akkor az adóalapomat meg kell növelnem? Avagy nekem az 500 millió forintos határba a kimenő és a bejövő számlák összege együttesen beletartozik? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Cégem 2015-re béren kívüli juttatásként egyedül az éves BKV-bérletet adja. (Nem minden dolgozó kapja.) Kérdésem, hogy a járulék számításánál a bérlet nettó értékét vegyem alapul, és azt szorozzam 1,19-cel és tovább a járulékok mértékével, vagy a bruttó értéket? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak minősülő adózó (kft.) új személygépkocsi beszerzése esetén alkalmazhatja-e a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. tv. 7.§ (1) bekezdés zs) pontjában foglalt adóalap-csökkentési lehetőséget? Az adózó (kft.) tevékenységi köre 90 százalékban könyvvizsgálat, 10 százalékban könyvelés. Válaszát várva, tisztelettel
Nagy Norbert
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték