A személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók kétféle adózási mód közül választhattak az adóévre, melyből az egyik a vállalkozói jövedelem szerinti adózás, a másik – a feltételek megléte esetén – a jövedelem átalányban történő megállapítása.
Tisztelt Szakértő! Iparűzési adóval kapcsolatos kérdést szeretnék feltenni. Egy vagyonvédelmi vállalkozás több megyében végez folyamatosan őrzés-védelmi feladatot. Ez a tevékenység nem telephelyengedélyhez kötött. Az őrzési tevékenység értelemszerűen a megrendelő székhelyén, telephelyén történik. A helyi adó törvényből számomra az derült ki, hogy ennél a tevékenységnél, nem keletkezik a társaságnak a székhelyétől eltérő önkormányzatnál iparűzési adó bejelentési és fizetési kötelezettsége, mivel nem keletkezik telephelye. Érdeklődtem hasonló profilú vállalkozásoknál, és mindegyikük kizárólag a székhelyük szerinti önkormányzatnak fizet iparűzési adót, tehát nem osztja meg az adó alapját, függetlenül attól, hogy más-más önkormányzathoz tartozó településeken is végez őrzést. Jól értelmezem a törvényt, illetve helyes ez az eljárás? Várom szíves válaszát. Havasi Györgyi
Mikor eredményezhet a támogatás a támogatásban részesülő adózónál társaságiadó-kötelezettséget? Ismertetjük.
Tisztelt Szakértő! Megteheti-e a kifizető, hogy a bérbeadó nyilatkozata alapján a 100 százalék bérleti díjat veszi adóalapnak és úgy vonja le a 15 százalék szja-t? Egyelőre az eho nem érinti, de ha esetleg mégis, a későbbiekben megtehető-e ugyanez az ehonál? Köszönettel Remény Gyné
2017. április 1-jétől a kivát választottuk, és ezt bejelentettük az önkormányzathoz is. Az alábbi választ kaptuk. A helyi adókról szóló 1990. évi C. torvény 39/B § (1)-(2) és (10) bekezdései úgy határoznak, hogy a helyi iparűzési adóban az ipa alapja adóévre választható. Ennek értelmében a kft. leghamarabb a 2018. évre vonatkozó helyiiparűzésiadó-bevallásában alkalmazhatja a kiva szerinti adóalapot. Tehát még a 2017. évi iparűzésiadó-bevallásban is az általános szabályok szerint kell megállapítani a helyi iparűzési adó alapját. Én egy előadáson azt halottam, hogy év közben is választható az iparűzési adóban a kiva szerinti adóalap. Az önkormányzat helyesen értelmezi ezt a szabályt? Válaszukat előre is köszönöm. Polyák Márta
Tisztelt Szakértő! Egy közhasznú egyesület a tavalyi évben értékesítette ingatlanát. Ebből jelentős haszon származott. A tiszta nyereség az ingatlan értékesítéséből kb. 40 millió forint volt, ebben már a nettó érték levonása is benne van. Az ingatlanértékesítés úgy bonyolódott le, hogy ingatlancsere-szerződést kötöttek, és aki megvette az el is adott nekik kisebb irodaépületet, ami a tárgyi eszközök közé került. Ha pénzforgalmi szemlélettel nézzük akkor így 30 millió forint lett az eredmény. A társaságiadó-bevallásban arányszámot számoltam és így 59 százalékra jött ki, amivel az adóalapot kell szorozni. A társasági adó törvényben benne van, hogy az ingatlanhasznosítást, -értékesítést be kell tenni adóalapnövelő tételbe és csökkentőbe, ami ehez tartozik. Még igy is marad nekik 4 millió adóalapjuk, ami az 59 százalékkal számolva is 2 millió feletti adót eredményez. A kérdés az, hogy ezt mindenképpen be kell-e fizetni, lehet-e csökkenteni azzal, amit megvettek? Szerintem nem lehet, vagy van-e mód arra hogy bármilyen módon tudják-e ezt csökkenteni? Idén is akarnak venni ingatlant még, ez nem lehet-e esetleg olyan, ami számításba jöhet adócsökkentésként? Várom válaszukat.
A társaság egy zártkörűen működő részvénytársaság részvényeinek jelentős részét birtokolja. A részvényeknek tartósan tulajdonosa. A részvénytársaság felszámolás alá került. A számviteli törvény 54. § (1) bekezdése alapján értékvesztést kell elszámolni a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti különbözet összegében. A felszámolás jelenlegi állása szerint a társaság a részvénytársaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés jelentős részét vagy egészét elveszíti. Kérdésem: 1. Az elszámolt értékvesztés összege a társaságiadó-alap megállapításakor módosítja-e az adózás előtti eredményt? 2. A részvények kivezetésekor (ha kiderül, hogy a tulajdoni részesedés jelentő befektetésből semmi nem térül meg) - a korábban elszámolt értékvesztés - a kivezetéskor elszámolt veszteség a társaságiadó-alap megállapításakor módosítja-e (növelő és csökkenő jogcímek) az adózás előtti eredményt? Tisztelettel: Dr Viszoki Gábor
2013 óta a kiva hatálya alá tartozó adóalany a kiva-adóalanyiság ideje alatt keletkezett eredmény alapján évente jóváhagyott osztalékot, amelyek 2016. december 31-ig nem kerültek kifizetésre. A 2013-2016 évek közötti Katv. szerint az adóalapba az osztalékot csak a kifizetéskor kellett beszámítani növelő tételként. A 2017. 01. 01-jétől hatályos Katv. törvény 32. § (8) bekezdés szerint a kivás időszak alatt jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalékkal is meg kell növelni a kiva adóalapját. A jelentős jogszabályi változás miatt a 2016. évi mérleg elfogadásakor dönthet-e úgy egy kft. taggyűlése, hogy a 2013-2016 időszak alatt jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék jóváhagyására vonatkozó döntését megváltoztatja az utólagos törvénymódosítás miatt? Az osztalék jóváhagyását arra az évre halasztani szándékozik a társaság, amelyik évben jóváhagyott osztalékot kifizetni is szándékozik. Ez a döntés számviteli rendezését lehet-e a kötelezettségek csökkentése mellett az eredménytartalék növelésével vagy muszáj elengedett osztaléknak (pedig nem elengedéséről van szó!) tekinteni és bevételi ágon az eredménytartalékba visszakönyvelni? Az osztalékot jóváhagyó döntés megváltoztatása megtehető-e a társasági adó hatálya alá tartozó adóalanyokhoz hasonlóan adó- és illetékmentesen?
Tisztelt Szakértő! 2015-ben elszámoltunk a 365 napon túli követelésekre 25% értékvesztést, amivel a taoalapot megnöveltük. Viszont az elszámolt értékvesztés 20%-ával nem csökkentettük az adóalapot. Pl. 1000 Ft a követelés értéke, elszámolva 250 Ft (25%) értékvesztés, ezzel növelve a taoalap, de mivel nem lett csökkentve a taoalap 20%-kal (200 Ft), így a nyilvántartott értékvesztés most 250 Ft. Kérdéseink: 1. Ha 2016-ban a végrehajtó nyilatkozata alapján a követelés behajthatatlanná vált, akkor 750 Ft összeget elszámolunk egyéb ráfordításra és ez nem növeli az adóalapot. De az adóalapot most csökkenthetjük 250 Ft összeggel, ami a nyilvántartott értékvesztés vagy csak a 250-200= 50 Ft különbözetével, mivel a 200 Ft (20%) összeggel 2015-ben kellett volna az adóalapot csökkenteni? 2. Ha a követelés elévültnek minősülne ugyanezekkel a számokkal számolva, akkor a 750 Ft egyéb ráfordítás adóalapnövelő, de a 250 Ft nyilvántartott értékvesztéssel csökkenthető-e most az adóalap? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az alábbi: egy kft. kölcsönt nyújtott a társaság magánszemély tulajdonosának. A kölcsönt a magánszemély tulajdonos nyilatkozata alapján nem tudja visszafizetni. Kérdésem, hogy milyen bizonylat szükséges, hogy a kft. el tudja számolni a ráfordításai között úgy, hogy ne kelljen adóalapot növelnie? Vagy ebben az esetben mindenképpen adóalapnövelő lesz ez a tétel, amennyiben leírjuk? Köszönöm! Tisztelettel, Csorba Balázs
Tisztelt Szakértő! A helyi adóról szóló törvény iparűzési adónál figyelembe veendő alvállalkozói teljesítés fogalmával kapcsolatban szeretném szíves véleményét kérni. "32. alvállalkozói teljesítések értéke: ... Ide értendő annak a - közvetített szolgáltatásnak nem minősülő - szolgáltatásnak az ellenértéke is, amelyet az adóalany az általa értékesített új (a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően első ízben értékesített) lakás előállításához a Ptk. szerinti, írásban megkötött vállalkozási szerződés alapján vesz igénybe." Egy építőipari cég új lakások előállításához vállalkozási szerződés alapján alvállalkozói munkákat vesz igénybe 2016 és 2017 évben. A lakások értékesítése 2017 évben történik. 2016 évben csupán bérbeadásból származik árbevétele. Figyelembe vehető-e az ilyen típusú alvállalkozói munka a helyi iparűzési adó alap megállapításánál (tekintve, hogy a megrendelőkkel adásvételi szerződés születik). Amennyiben igen, elszámolható-e az eladásra szánt lakások kivitelezéséhez 2016 évben igénybe vett alvállalkozói munkák díja a 2016 évi bérbeadásból származó árbevétellel szemben, illetve a 2017 évi lakásértékesítésből származó árbevétellel szemben csak a ténylegesen 2017 évben végzett alvállalkozói munka értéke vehető igénybe? Köszönettel Németh Andrea
Tisztelt Szakértő! 800 ezres nagyságrendben elévült nav követelést lekönyveltem a 86-os számlára. Semmi más nincs a társaságnak, végelszámolni szeretnénk 2017-ben. Ezzel az elévült követeléssel az adóalapot meg kell növelni? Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Cégünk termelőcég volt, de megszüntettük a termelést, és ehhez kapcsolódóan az ingatlanok között szereplő üzemünket 2015-ben átsoroltuk a készletek közé. 2016-ban hivatalos értékbecslés alapján elszámoltunk több tízmillió forintot értékvesztésként. Kérdésem az lenne, hogy a társasági adó szempontjából ez adóalap-növelő tételnek minősül-e? Előre is köszönöm a válaszukat! Metszőssy Klára
2002-ben édesanyám nekem ajándékozott egy földterületet, az ajándékozási szerződésben az ingatlan együttes forgalmi értékét 9000 forint/aranykoronában jelölték meg. Sajnos az illetékpapírok elvesztek, így nem tudom, milyen érték után fizettem illetéket. 2016-ban eladtuk a földterületet egy magánszemélynek, aki mezőgazdasági műveléssel foglalkozik. Gondom az adózással van. Úgy gondolom, a szerzéskori értékem a földterület 2002-es együttes forgalmi értéke, csökkentve édesanyám haszonélvezeti jogának akkori értékével. Ezt az értéket kell levonom az eladási árból, majd – mivel 14 év eltelt az eladásig – a törvény szerinti 90 százalékkal csökkenteni azt, és így megkapom a jövedelmet, ebből levonhatok még 200 ezer forintot, és ez az adóalapom. Jól gondolom? Édesanyám esetében pedig a vagyoni értékű jog után kapott összeg mind adóalapot képez?
Tisztelt Szakértő! Cégünknek vevőkövetelése van egy céggel szemben, 2009 előtti a számla. 2016. év elején megjött a levél a felszámolótól, hogy feltehetően a vevő vagyona a felszámolás költségeire sem elegendő. 2016.12.17-én törölték a céget a cégjegyzékből, jött végzés is a felszámolótól, hogy törölte a céget. Cégünk nem kapott pénzt. Kérdés, hogy a vevőkövetelés kivezetése után az adóalapot kell-e növelni vagy sem? Köszönettel várom válaszukat.
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték