Tisztelt Szakértő! Egy közhasznú szervezet adományt ad egy másik közhasznú szervezetnek. Van-e itt adóalap-növelő tétel? Hiszen a közhasznú tevékenysége után nem adózik. Milyen feltételek alapján adhat egy közhasznú szervezet egy másik közhasznú szervezetnek adományt, illetve a befogadó szervezettel kapcsolatban van-e valamilyen előírás? Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Cím! Cégünknek 20 százalékos üzletrésze volt egy másik kft.-ben (nem volt bejelentett részesedés). Tekintve, hogy soha nem kaptunk belőle osztalékot, még a kötelező törzstőkeemelés előtt úgy döntöttünk, hogy megszabadulunk tőle. 100 ezer forint volt a tartós részesedés könyv szerinti értéke. A piaci értéke nem számottevő. 10 ezer forint névleges összegért adtuk vissza a kft.-nek. Olvasatom szerint ennek a tranzakciónak nincsen adóalap övelési kötelezettsége. Árfolyam-veszteségként könyveltem le a 90 ezer forint különbözetet. Jól értelmeztem a jogszabályokat? Tényleg elismert költségnek ismeri el az állam, és nem kell növelnem ezzel az összeggel a tao-ban az adóalapot? Mert ha 0 forintért adtam volna át, adóalapnövelő lenne, igaz? Várom szíves válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekre szeretnék választ kapni. Egy kft. a könyv szerinti értéken nyilvántartott 5 millió 200 ezer forint saját üzletrészét 2017.12.29-én eladja 30. millió forintért egy magánszemélynek, pénzmozgás – két részletben – 2018-ban lesz. A szerződést az ügyvéd elkészítette, de a cégbírósághoz csak 2018 januárjában kerül benyújtásra. Ebben az esetben az árfolyamnyereséget 2017. évre (szerződés dátuma) vagy 2018. évre (cégbírósági benyújtás) kell elszámolni? Befolyásolja-e az évek közti elszámolást, hogy a pénzügyi teljesítésre a mérlegkészítés előtt vagy a mérlegkészítés után kerül sor? Mi történik akkor, ha a vételárat csak részben vagy egyáltalán nem egyenlítik ki? Ha az érintett felek egymástól függetlenek, az ügylet igényel-e adóalap-módosítást? Ha a vásárló a kft. egyik tulajdonosa, és az ár a piaci érték felett van, akkor milyen adóalap-módosítást kell elszámolni?
Fejlesztési tartalékból beszerzett gépjárművet kívánunk eladni. A gépjárművet 2014-ben képzett összegből 2015-ben teljes mértékben fejlesztési tartalékból vásároltuk. 2015-ben, 2016-ban, 2017-ben adótörvény szerinti értékcsökkenést nem számoltunk el az eszközre. Az eszköz hasznos élettartama öt év, tehát csak két év múlva adhatnánk el következmények nélkül. 2018. februárban történne meg az értékesítés. Az előrehozott értékcsökkenés mint adóalap-csökkentés, gondolom, nem jár teljes összegben. Mekkora lesz az adóalap-növelés 2018-ban? Arányosíthatok-e? Vagy a teljes csökkentő összeggel kell növelnem az adóalapot, amikor eladják az eszközt? Előre is köszönöm a segítségüket.
A 2017. évi kiva adozási mód mellett a tárgyévi veszteség elszámolása a saját tőkén belül változást okoz. A számviteli törvény alapján kettős könyvelést vezet a cég: árbevétel-költség-kiva-veszteség. Választ keresek erre az esetre. A kiva adóalap-növelő korrekcios tétele tőkekivonásról beszél. Ebben az esetben úgy tűnik, hogy az előző évek eredménytartalékát adófizetés nélkül lehet felhasználni. Vagyis a saját tőke csökken. Ez így csak egy közvetett levezetés, konkrét anyagot erre nem találtam. Köszönöm a segitséget. Dajkáné
T. Szakértő! Az üzleti ajándék adóköteles mint a természetbeni juttatás? Elszámolható-e úgy üzleti ajándék, hogy taoalap-növelő tételként könyveljük el, és ilyenkor kell-e szja-t és ehót fizetni? Segítségét köszönöm, Ildi
Tisztelt Adózóna! Jól értelmezem az iparűzésiadó-törvény 39. § (10) bekezdése alapján, hogy 2017-re már nem kell összeszámítani az iparűzésiadó-alapokat, csak abban a speciális esetben, amikor a cégek 2016.10.01 után szétváltak? A 2016-ban összeszámított kapcsolt vállalkozások (nem szétválás miatt) esetében idén már nem kell ezzel foglalkozni? Válaszuk fontos lenne a feltöltés miatt, szerintem sok kapcsolt vállalkozás életét megkönnyíti ez a rendelkezés. Előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Személyi jövedelemadó elszámolással kapcsolatban kérdeznék. Adott egy egyéni vállalkozó, aki nyereséges az adóév során. Nyereségadójával elszámolhat e a következőképp: Élne a fejlesztési tartalék képzésének lehetőségével (nyereségének a felét tartalékolná a későbbi fejlesztésre), ez után megállapítaná a vállalkozói személyi jövedelemadóját. Majd az osztalékadó-alap meghatározása előtt adózás utáni csökkentő tételként figyelembe venné a kizárólag üzemi célt szolgáló 2017-ben beszerzett 2017-ben értékcsökkenés alá vont tárgyi eszközök nettó értékét. Megteheti-e a kettőt együtt? Köszönettel: Balogné Csóti Anikó
Tisztelt Szakértő! A kormányhivatal egészségbiztosítási osztálya egy munkabalesettel összefüggésben a felmerült egészségbiztosítási ellátások megtérítésére kötelezte társaságunkat. A határozatban szerepel, hogy a munkáltató nem tartotta be a hatályos munkavédelmi előírásokat, és a munka baleset ezért következhetett be. Kérdésem, növelni kell-e a társasági adó alapját a megítélt összeggel és kamataival? Köszönettel: Papp Irén
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne, melyben segítségét kérném: egy egyéni vállalkozó kétféle támogatást kap: egyfélét a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumtól (földalapú támogatást) azon földek után, melyeken a mezőgazdasági tevékenységét folytatja, illetve a szakképzési hozzájárulásból is megilleti visszatérítés, mert olyan tevékenysége is van, melyben szakmunkástanulók gyakorlati képzőhelyeként működik. Kérdésem az lenne, hogy ezen támogatások beszámítanak-e a vállalkozói adóalapba, vagyis növelik-e az adózás előtti eredményt mint egyéb bevétel? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A taotörvény 7. § zs) pontjában szereplő kedvezmény megilleti-e a céget a következő esetben? Az új gép beszerzése EU-s országból történt, a lízingcég csak a belföldi beszerzés finanszírozását vállalta, így a gépet a külföldi szállító a kft. felé számlázta ki, majd a kft. továbbadta azt a lízingcégnek. (Technikai visszlízingnek nevezték.) A számla kiegyenlítését a külföldi cég felé a lízingcég teljesítette (engedményezéssel). Vagyis tartalmában egy új (korábban még használatba nem vett, üzembe nem helyezett) gép került a társaság tulajdonába.Viszont számlázás szerint nem a kereskedőtől közvetlenül került a céghez. Köszönettel.
Tisztelt válaszadó! Egy őstermelő 2016-ban egyösszegű értékcsökkenést alkalmazott mezőgazdasági gépére. Kérdésem az lenne, hogy rájuk is vonatkozik-e, hogy 4 évig nem adhatják el, illetve ha eladják, akkor az érték kétszeresével kell megemelni az adóalapot? Válaszukat köszönöm
Magyarországi adózó USA-ból pénzösszeget örökölt. Rokonsági fok: nagyapa testvérének lánya. Az örökség után Magyarországon adózna. Milyen adó, illeték terheli az örökséget? Mi az adó, az illeték alapja: - az örökölt pénzösszeg vagy - a magyarországi bankszámlára befolyt pénzösszeg (ez a bankköltség miatt kevesebb, mint az örökölt összeg)? A pénzösszeg az elhunyt nyugdíj megtakarítása.
A vállalkozás 2017. évben a tagok által nyújtott kölcsönből vásárolta meg a tevékenységéhez szükséges gépeket. Kérdésünk: a tagi kölcsönt a kiva éves bevallásban mely soron kell kimutatni, hogyan befolyásolja a kiva alapját ? A társaság egyik tagjától bérel a társaság egy irodát, a bérleti dijból a vállalkozás az szja összegét levonja, Kérdésünk, hogy a tagnak kifizetett bérleti díjat a kiva előlegnél és éves elszámolásban hogyan kell szerepeltetni?
Tisztelt Szakértő! Ingatlan adásvétellel foglalkozó kft.-nél felmerül az adásvételi szerződés költsége mint ügyvédi költség. Kérdésem, hogy ez csökkentheti-e az ipa alapját, tehát elszámolhatom-e ELÁBÉ-ba (az ingatlan értékesítéskor) vagy egyéb igénybevett szolgáltatások között kell kimutatni? Köszönöm.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték