376 találat a(z) adóalap cimkére

Tao adóalap-csökkentő 7. § zs) pont értelmezése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét a tao tv. kis és középvállalkozás részére igénybe vehető beruházási adókedvezménnyel kapcsolatban (7. § zs) pont szerint). Társaságunk ingatlan-bérbeadás céljára egy új építésű apartmanlakást vásárol, amelynél a különböző elkészült építési szakaszok szerint kell a vételárat részletekben ütemezés szerint megfizetni, mint vételár előlegeket. Az építkezés három üzleti évre is elhúzódik, amely alatt folyamatosan fizetni kell részleteket mint előlegeket. Kérdésem, hogy mindhárom évben élhet a társaság a megfizetett vételárösszegek (előlegek) erejéig a társaságiadó-alap csökkentésének lehetőségével? Az egyéb feltételek (magánszemély tulajdonos stb.) fennállnak. Köszönöm válaszát, Papné Galba Márta

Előleg és az adóalap Kérdés

Kiva vagy tao – melyik a jobb választás a törvényváltozások után? Cikk

A társasági adó kulcs egységesen 9 százalékos lesz, kisvállalati adó (kiva) kulcsa pedig a jelenlegi 16-ról 14 százalékra csökken jövőre a héten benyújtott legújabb adótörvény-módosítási csomag részeként. A nyáron elfogadott módosító csomag jelentősen átalakította az adóalap-meghatározás módját. A törvénymódosítások hatását elemzi blogbejegyzésében Hegedüs Sándor, az RSM Hungary adópartnere.

Eva alapja Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy az eva alapjába beleszámít-e a befektetési jegyek után kapott nyereség? Köszönettel: Szűcsné Urbán Ágnes

Tőkekivonás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy vállalkozás 90 millió forint jegyzett tőkével és 150 millió forint eredménytartalékkal. A tulajdonosok döntése alapján a teljes, 150 millió forint eredménytartalékkal emelik a jegyzett tőkét. Így nem marad eredménytartalék. Ha ebben a helyzetben a cég megszűnik, és a vagyon felosztásra kerül a tulajdonosok között, lesz-e osztalékadó-fizetési kötelezettség – hiszen nincsen osztalékalapként figyelembe vehető jegyzett tőkén felüli tőkeelem? Vagy, ha a tulajdonosok kivonnak például 90 millió forintot (ami kevesebb mint az emelésre fordított eredménytartalék volt), ez - miután nincs eredménytartalék -, csak a jegyzett tőkét érinti. Van-e ebben az esetben jövedelemadó-alapot képező hozam – hiszen nincs jegyzett tőkén felüli rész (ami általános esetben adóalap volna)? Köszönettel:R.Györgyi

Egységes társaságiadó-alap: újból nekifutna az Európai Bizottság Cikk

Leporolta és újra előterjesztette a közös konszolidált társaságiadó-alap (KKTA) megteremtésére vonatkozó javaslatát az Európai Bizottság, amely azt reméli, hogy mostanra meggyengült a kormányok ellenállása a projekttel szemben.

Jogdíjkedvezmények a kutatás-fejlesztés függvényében. Példákkal Cikk

A 2016. június 16-ától hatályos módosítások szerint a társaságiadó-alapban érvényesíthető jogdíjkedvezmények mértéke függ a kedvezményt érvényesíteni szándékozó adózó által végzett kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységtől, illetve annak mértékétől.

Bejelentett részesedés hatása az adóalapra átalakulásnál. Példák Cikk

Hogyan befolyásolják a társaságiadó-alapot az átalakulásban, egyesülésben, szétválásban (a továbbiakban: átalakulás) résztvevők eszközei között kimutatott bejelentett, illetve be nem jelentett részesedések? Mi lesz a sorsa a jogelőd tagjánál kimutatott bejelentett részesedésnek? Ismertetjük.

Vételi jog kezelése az áfa rendszerében Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás nyílt végű pénzügyi lízingbe vett eszközt. A lízingszerződés lejártával nem kíván élni vételi jogával, azt ingyenesen kapcsolt vállalkozására engedményezi. Az ügylet tehát alapesetben nem tartozik az áfa hatálya alá, hiszen nincs ellenérték. Viszont ők nem független feleknek minősülnek (259. § 13.), és a vételi jog engedményesét mint szolgáltatás igénybe vevőjét nem illeti meg teljes egészében levonási jog. Ilyen esetben a szolgáltatás adóalapját a szokásos piaci ár (255. §) alapján kell meghatározni. Kérdésem arra vonatkozik, hogyan, milyen szempontok alapján lehet meghatározni ilyen speciális esetben a vételi jog piaci értékét? Hogyan alkalmazható az áfatörvény 255. § (1) bekezdése? Ha esetleg nem alkalmazható, akkor a 255. § (2) b) alapján kell a piaci értéket meghatározni? Helyes lehet-e az a feltételezésem, hogy ez utóbbi esetben az áfatörvény szerinti piaci érték nulla lesz, annak okán, hogy a vételi jogról való lemondással semmilyen költség nem merült fel a lízingbevevő (jelen esetben szolgáltatás nyújtó) oldalán? Válaszát előre is köszönöm!

Jogdíjszabályok módosítása a NAV értelmezésében Cikk

Az Adózóna már több alkalommal foglalkozott a jogdíj fogalmával, elszámolhatóságával kapcsolatos júniusi módosításokkal. Ezúttal a NAV értelmezését közöljük.

Bejelentett részesedéssel végzett ügyletek hatása az adóalapra Cikk

A bejelentett részesedés elidegenítése, apportálása során realizált nyereség – meghatározott feltételek teljesülése esetén – nem része az adóalapnak. Ugyanakkor a veszteség – bármely okból merül is fel – nem elismert ráfordítás. Ismertetjük a külföldi pénzértékre szóló bejelentett részesedéssel végzett gazdasági műveletekhez kapcsolódó szabályokat is.

Korrigált forgalmi érték bejelentése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Abban az esetben, ha egy önkormányzat az építményadó és/vagy a telekadó alapjának meghatározásakor az ingatlan korrigált forgalmi értékét veszi alapul, akkor az adózónak van-e adóalap-változás bejelentési kötelezettsége az önkormányzat felé, ha az ingatlan ugyan a tulajdonában marad, de az értéke a piaci viszonyok megváltozása okán csökkenhet/nőhet? Milyen dokumentum(ok) szolgál(hat)nak ennek az értékváltozásnak (adóalap-változásnak) az alátámasztására? Ha az önkormányzat kezdeményezi az adóalap-változást, mivel tudja ezt hivatalosan, jogszerűen alátámasztani? Válaszukat előre is köszönöm Szekeres Zsolt

Alapok alapjának adóalapja Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérem, szíves szakmai iránymutatását, hogy az alapok alapja a) alanya-e a pénzügyi szervezetek különadójának (2006. évi LIX. törvény), b) ha igen, akkor az egyes befektetési alapoknak az alapok alapjában elhelyezett befektetési jegyeinek értékét az alapok alapja levonhatja-e a pénzügyi szervezetek különadójának alapjából? c) kérem magyarázatukat, hogyan kell értelmezni a 2006. évi LIX. törvény 4/D §-a (3) bekezdése a) pontját, azaz mi csökkenti az adó alapját? "(3) Az adó alapja a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti külföldi kollektív befektetési értékpapír esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti forgalmazó által ügyfelei részére vezetett értékpapír számlákon nyilvántartott külföldi kollektív befektetési értékpapírok forintban kifejezett - a vásárolt értékpapírok napi nettó eszközértékén számított, negyedévben összesített érték és a negyedév naptári napjai hányadosaként számított - értéke, ide nem értve a kollektív befektetési forma tulajdonában lévő, ezen számlákon nyilvántartott értékpapírok forintban kifejezett fentiek szerint számított értékét;" Válaszukat előre is köszönöm Tisztelettel: Szekeres Zsolt

Külföldi megbízó – magyar magánszemély – külföldi alvállalkozó Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magyar magánszemély vagyok, korábbi üzleti tevékenységből származó kanadai és németországi kapcsolatokkal. - Egy kanadai vállalkozás meg szeretne bízni azzal, hogy a tulajdonában lévő ingatlan értékesítéséhez megkeressem a megfelelő németországi ingatlanközvetítőt. A megbízási szerződés értéke 10.000,- EUR, melyet a megbízó a számlámra átutal. - A feladat végrehajtásához egy németországi tanácsadó közreműködését venném igénybe. A tanácsadó a nevemre 9 500,- EUR értékű számlát állítana ki, melyet a megbízó által küldött összegből kifizetnék. - A maradék 500,- EUR a megbízási díjam. Az ügylet teljesen egyedi, ebben az adóévben nem fordul elő több alkalommal, hozzátéve, hogy ebben az évben ezen kívül semmilyen egyéb adóköteles jövedelmem sincs. Kérdéseim: 1. A magyar előírások szerint van-e egyáltalán lehetőségem a fenti feladat magánszemélyként történő elvégzésére? 2. Megfelel-e, hogy a feladatot megbízási szerződéssel látom el? 3. Összevezethetem-e a bevételt és a kiadást oly módon, hogy az adóalapot csak a különbözet képezze? 4. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségem keletkezik, illetve ezeket milyen módon kell megfizetnem? Válaszukat köszönöm. Tisztelettel: Szegedi Gábor

Támogatás vagy adomány esetleg más Kérdés

Cégünk székhelye közigazgatási határon található, ahol nem megoldott a gyalogos közlekedés. Egyeztetések folynak a helyi önkormányzat képviselőivel a beruházás megkezdéséről. Ahhoz, hogy a beruházás megvalósuljon, cégünk x millió forintot ajánl fel. Kérdésem az lenne, hogy ha az önkormányzatnak utaljuk az összeget, akkor támogatási szerződéssel tehetjük ezt, és könyveinkben ezek a tételek egyéb ráfordítás címén szerepelnek, áfát nem érintve? Tao-emeléssel kell számolni, szükséges-e a juttatásban részesülő nyilatkozata? (Tao tv. 3. számú melléklet). Másik lehetőségként felmerült alapítvány bevonása, mely adománygyűjtést szervezne a cél megvalósítására. Ebben az esetben több mindent kell vizsgálni? (Például: közhasznú a szervezet minősítése vagy sem?) Milyen adminisztrációval járna ez az adományt adó szervezetnél? Mire kell figyelni? Feladatunk-e az adományt gyűjtő alapítvány vizsgálata, hogy helyesen jár-e el az adomány gyűjtése kapcsán? Adózás szempontjából az adózás előtti eredményünk csökkenthető-e? Közhasznú státuszáról nyilatkozatot kötelezően ki kell állítania, hiszen itt kérdéses lehet az is, hogy adománynak vagy támogatásnak minősül? Támogatás esetében is szükséges a szervezet nyilatkozata? Adózási oldalról ráfordításként elszámolható, nem adóalapot növelő tétel? Kérem, szíves segítségüket a három variáció megítélésében, esetleg ha van javaslatuk, ötletük szívesen fogadom!