2017-től megváltozott a kivaalapba nem személyi jellegű kifizetésként kimutatott összeg elszámolása, ami érintette az elhatárolt veszteség keletkezésére és felhasználására vonatkozó előírásokat is.
Eltérő a beruházás, a felújítás és a karbantartás elszámolása. A fogalmak megkülönböztetése komoly gyakorlati és elszámolási nehézséget tud okozni.
A kiva hatálya alá tartozó magyarországi leányvállalat ügyvezetője és családja (feleség és gyermekek) meghívást kapott az amerikai anyacég Atlantában tartandó rendezvényére. Az ügyvezető a repülőjegyeket a vállalkozás számlájáról fizette. A családtagok repülőjegyköltsége után milyen adófizetési kötelezettség keletkezik, illetve érinti-e ez a kivaalapot? Olvasói kérdésekre Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt.
A tolmácsolást szolgáltató cég az iparűzési adó alapjából levonhatja-e az általa igénybe vett tolmácsolásról szóló alvállalkozó (kft.) számláját? A megrendelő elfogadta a munkát és ki is fizette.
Tisztelt Szakértő ! Köszönöm kimerítő válaszát! Azért kénytelen vállalkozását megszüntetni, mert a rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtásának napján nem állhat munkaviszonyban, illetve nem lehet működő egyéni vállalkozó. A kereseti korláttal kapcsolatban nem világos, hogy egyéni vállalkozónál mit kell számításba venni. A vállalkozói kivétet, vállalkozói adóalapot vagy a kettő együttes összegét? Tisztelettel CsCs
A személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók kétféle adózási mód közül választhattak az adóévre, melyből az egyik a vállalkozói jövedelem szerinti adózás, a másik – a feltételek megléte esetén – a jövedelem átalányban történő megállapítása.
Tisztelt Szakértő! Iparűzési adóval kapcsolatos kérdést szeretnék feltenni. Egy vagyonvédelmi vállalkozás több megyében végez folyamatosan őrzés-védelmi feladatot. Ez a tevékenység nem telephelyengedélyhez kötött. Az őrzési tevékenység értelemszerűen a megrendelő székhelyén, telephelyén történik. A helyi adó törvényből számomra az derült ki, hogy ennél a tevékenységnél, nem keletkezik a társaságnak a székhelyétől eltérő önkormányzatnál iparűzési adó bejelentési és fizetési kötelezettsége, mivel nem keletkezik telephelye. Érdeklődtem hasonló profilú vállalkozásoknál, és mindegyikük kizárólag a székhelyük szerinti önkormányzatnak fizet iparűzési adót, tehát nem osztja meg az adó alapját, függetlenül attól, hogy más-más önkormányzathoz tartozó településeken is végez őrzést. Jól értelmezem a törvényt, illetve helyes ez az eljárás? Várom szíves válaszát. Havasi Györgyi
Mikor eredményezhet a támogatás a támogatásban részesülő adózónál társaságiadó-kötelezettséget? Ismertetjük.
Tisztelt Szakértő! Megteheti-e a kifizető, hogy a bérbeadó nyilatkozata alapján a 100 százalék bérleti díjat veszi adóalapnak és úgy vonja le a 15 százalék szja-t? Egyelőre az eho nem érinti, de ha esetleg mégis, a későbbiekben megtehető-e ugyanez az ehonál? Köszönettel Remény Gyné
2017. április 1-jétől a kivát választottuk, és ezt bejelentettük az önkormányzathoz is. Az alábbi választ kaptuk. A helyi adókról szóló 1990. évi C. torvény 39/B § (1)-(2) és (10) bekezdései úgy határoznak, hogy a helyi iparűzési adóban az ipa alapja adóévre választható. Ennek értelmében a kft. leghamarabb a 2018. évre vonatkozó helyiiparűzésiadó-bevallásában alkalmazhatja a kiva szerinti adóalapot. Tehát még a 2017. évi iparűzésiadó-bevallásban is az általános szabályok szerint kell megállapítani a helyi iparűzési adó alapját. Én egy előadáson azt halottam, hogy év közben is választható az iparűzési adóban a kiva szerinti adóalap. Az önkormányzat helyesen értelmezi ezt a szabályt? Válaszukat előre is köszönöm. Polyák Márta
Tisztelt Szakértő! Egy közhasznú egyesület a tavalyi évben értékesítette ingatlanát. Ebből jelentős haszon származott. A tiszta nyereség az ingatlan értékesítéséből kb. 40 millió forint volt, ebben már a nettó érték levonása is benne van. Az ingatlanértékesítés úgy bonyolódott le, hogy ingatlancsere-szerződést kötöttek, és aki megvette az el is adott nekik kisebb irodaépületet, ami a tárgyi eszközök közé került. Ha pénzforgalmi szemlélettel nézzük akkor így 30 millió forint lett az eredmény. A társaságiadó-bevallásban arányszámot számoltam és így 59 százalékra jött ki, amivel az adóalapot kell szorozni. A társasági adó törvényben benne van, hogy az ingatlanhasznosítást, -értékesítést be kell tenni adóalapnövelő tételbe és csökkentőbe, ami ehez tartozik. Még igy is marad nekik 4 millió adóalapjuk, ami az 59 százalékkal számolva is 2 millió feletti adót eredményez. A kérdés az, hogy ezt mindenképpen be kell-e fizetni, lehet-e csökkenteni azzal, amit megvettek? Szerintem nem lehet, vagy van-e mód arra hogy bármilyen módon tudják-e ezt csökkenteni? Idén is akarnak venni ingatlant még, ez nem lehet-e esetleg olyan, ami számításba jöhet adócsökkentésként? Várom válaszukat.
A társaság egy zártkörűen működő részvénytársaság részvényeinek jelentős részét birtokolja. A részvényeknek tartósan tulajdonosa. A részvénytársaság felszámolás alá került. A számviteli törvény 54. § (1) bekezdése alapján értékvesztést kell elszámolni a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti különbözet összegében. A felszámolás jelenlegi állása szerint a társaság a részvénytársaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés jelentős részét vagy egészét elveszíti. Kérdésem: 1. Az elszámolt értékvesztés összege a társaságiadó-alap megállapításakor módosítja-e az adózás előtti eredményt? 2. A részvények kivezetésekor (ha kiderül, hogy a tulajdoni részesedés jelentő befektetésből semmi nem térül meg) - a korábban elszámolt értékvesztés - a kivezetéskor elszámolt veszteség a társaságiadó-alap megállapításakor módosítja-e (növelő és csökkenő jogcímek) az adózás előtti eredményt? Tisztelettel: Dr Viszoki Gábor
2013 óta a kiva hatálya alá tartozó adóalany a kiva-adóalanyiság ideje alatt keletkezett eredmény alapján évente jóváhagyott osztalékot, amelyek 2016. december 31-ig nem kerültek kifizetésre. A 2013-2016 évek közötti Katv. szerint az adóalapba az osztalékot csak a kifizetéskor kellett beszámítani növelő tételként. A 2017. 01. 01-jétől hatályos Katv. törvény 32. § (8) bekezdés szerint a kivás időszak alatt jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalékkal is meg kell növelni a kiva adóalapját. A jelentős jogszabályi változás miatt a 2016. évi mérleg elfogadásakor dönthet-e úgy egy kft. taggyűlése, hogy a 2013-2016 időszak alatt jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék jóváhagyására vonatkozó döntését megváltoztatja az utólagos törvénymódosítás miatt? Az osztalék jóváhagyását arra az évre halasztani szándékozik a társaság, amelyik évben jóváhagyott osztalékot kifizetni is szándékozik. Ez a döntés számviteli rendezését lehet-e a kötelezettségek csökkentése mellett az eredménytartalék növelésével vagy muszáj elengedett osztaléknak (pedig nem elengedéséről van szó!) tekinteni és bevételi ágon az eredménytartalékba visszakönyvelni? Az osztalékot jóváhagyó döntés megváltoztatása megtehető-e a társasági adó hatálya alá tartozó adóalanyokhoz hasonlóan adó- és illetékmentesen?
Tisztelt Szakértő! 2015-ben elszámoltunk a 365 napon túli követelésekre 25% értékvesztést, amivel a taoalapot megnöveltük. Viszont az elszámolt értékvesztés 20%-ával nem csökkentettük az adóalapot. Pl. 1000 Ft a követelés értéke, elszámolva 250 Ft (25%) értékvesztés, ezzel növelve a taoalap, de mivel nem lett csökkentve a taoalap 20%-kal (200 Ft), így a nyilvántartott értékvesztés most 250 Ft. Kérdéseink: 1. Ha 2016-ban a végrehajtó nyilatkozata alapján a követelés behajthatatlanná vált, akkor 750 Ft összeget elszámolunk egyéb ráfordításra és ez nem növeli az adóalapot. De az adóalapot most csökkenthetjük 250 Ft összeggel, ami a nyilvántartott értékvesztés vagy csak a 250-200= 50 Ft különbözetével, mivel a 200 Ft (20%) összeggel 2015-ben kellett volna az adóalapot csökkenteni? 2. Ha a követelés elévültnek minősülne ugyanezekkel a számokkal számolva, akkor a 750 Ft egyéb ráfordítás adóalapnövelő, de a 250 Ft nyilvántartott értékvesztéssel csökkenthető-e most az adóalap? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az alábbi: egy kft. kölcsönt nyújtott a társaság magánszemély tulajdonosának. A kölcsönt a magánszemély tulajdonos nyilatkozata alapján nem tudja visszafizetni. Kérdésem, hogy milyen bizonylat szükséges, hogy a kft. el tudja számolni a ráfordításai között úgy, hogy ne kelljen adóalapot növelnie? Vagy ebben az esetben mindenképpen adóalapnövelő lesz ez a tétel, amennyiben leírjuk? Köszönöm! Tisztelettel, Csorba Balázs
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték