Hiába tűnik úgy, mégse vezetik ki a szuperbruttót

Megosztás Tetszik

A csomag, mint azt hangoztatták a politikusok - legnagyobb horderejű és költségvetési kihatású, bő 100 milliárd forintot jelentő eleme az, hogy a személyi jövedelemadóban eltűnik a félszuperbruttósítás (a havi 202 ezer forint feletti jövedelmet fel kell most szorozni 1,27-tel, az így növelt összeg az adóalap), így jövőre mindenkire 16 százalékos szja-teher vonatkozik. Ezzel szemben a valóság az, hogy a kiegészítő adóalapot nem vezetik ki a családi adóalap kedvezményből. Az adókedvezményt ugyanis összekeverték az adóalap-kedvezménnyel. Hogyan történhetett mindez?

A családi kedvezmény 2011-ig adókedvezmény volt. Legalább három gyermek esetén gyermekenként 4 ezer forint adókedvezmény járt.   2011-től az adókedvezmény átalakult adóalap-kedvezménnyé. Legalább három gyermek esetén gyermekenként 206 250 forint adóalap-kedvezmény jár. A 206 250 forint adóalap-kedvezmény összegét a közérthetőség kedvéért gyakran átszámítottuk adókedvezményre: 206 250 forint 16 százaléka 33 ezer forint. A jogalkotó szándéka egyértelmű volt: 2011-től a családi adókedvezményt adóalap-kedvezménnyé alakította. Ahhoz, hogy meg tudjuk ítélni azt a kérdést, hogy miért kellett volna kivezetni a szuperbruttót a családi kedvezmény összegéből is, tudnunk kell, mi a különbség az adóalap-kedvezmény és az adókedvezmény között?

Az adókedvezmény összege független a mindenkori személyi jövedelemadó kulcsoktól, míg az adóalap-kedvezményhez tartozó adókedvezmény összege függ az aktuális adókulcsoktól. Például 10 ezer forint adókedvezmény összege ugyanannyi 10 százalékos és 40 százalékos adókulcs esetében is, míg 100 ezer forint adóalap-kedvezményhez 10 százalékos adókulcsnál 10 ezer forint, míg 40 százalékos adókulcs esetén 40 ezer forint adókedvezmény kapcsolódik.