407 találat a(z) adóalap cimkére

Hiába tűnik úgy, mégse vezetik ki a szuperbruttót Cikk

A csomag, mint azt hangoztatták a politikusok - legnagyobb horderejű és költségvetési kihatású, bő 100 milliárd forintot jelentő eleme az, hogy a személyi jövedelemadóban eltűnik a félszuperbruttósítás (a havi 202 ezer forint feletti jövedelmet fel kell most szorozni 1,27-tel, az így növelt összeg az adóalap), így jövőre mindenkire 16 százalékos szja-teher vonatkozik. Ezzel szemben a valóság az, hogy a kiegészítő adóalapot nem vezetik ki a családi adóalap kedvezményből. Az adókedvezményt ugyanis összekeverték az adóalap-kedvezménnyel. Hogyan történhetett mindez?

Ezek a cégek kérhetnek adóvisszatérítést Cikk

A társasági adó (Tao) tv. egy korábbi rendelkezésének értelmében az adó alapja csökkenthető volt a megfizetett helyi iparűzési adó (HIPA) mértékével, feltéve, hogy az adózónak nem volt az állami, vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása az év utolsó napján. Az adóhatóság ezt a kitételt önkényesen, nagyon leszűkítetten úgy értelmezte, hogy nem lehetett az adófolyószámlán szereplő egyetlen adónemben sem hiány még abban az esetben sem, ha egyébként az adófolyószámla összevont egyenlege pozitív összegű volt. A Legfelsőbb Bíróság (LB) több, egymástól független ítéletében elmarasztalta ezt az adóhatósági gyakorlatot.

Így változnak az adózási szabályok 2013-ban Cikk

Az Országgyűlésnek pénteken benyújtott 2013-as adócsomag legjelentősebb módosítása a „szuperbruttó” adóalap kivezetése. A családi kedvezmény is szuperbruttós adóalap-kedvezmény. A jogalkotó ebből nem vezette ki a kiegészítő adóalapot, ezért 2013-ban növekedni fog a családi kedvezmény jövedelem-tartalma. Ez több tízmilliárd forintos többlet-kiadást is eredményezhet a költségvetésben. Szintén alulbecsült a kiegészítő adóalap kivezetésének költségvetési kihatása. Ennek becsült összege legalább 170 milliárd forint. Így együttesen legalább 200 milliárdos lyukat üthet a költségvetésen a kiegészítő adóalap kivezetése. Máris borul a 400 milliárdos egyenlegjavító csomag?

Kisvállalati adó és társasági adó: hasonlóságok és különbségek Cikk

A jövő hónapban tárgyalja a Parlament a kormány által júliusban beterjesztett törvényjavaslatot, ami egy új összevont adónemet ígér a kisvállalatok számára. A következőkben a kisvállalati adó alapját vezetjük le a jelenlegi információk birtokában, (ettől eltér a másik új adónem a tételes adó, amire külön visszatérünk). A gyakorlatában több hasonlóságot mutat a társasági adóval, mégis alapjában eltérő adóról van szó.

Szja ingatlan eladása után Kérdés

Az 2009.július 18-án örökölt ingatlant, ha most eladom, hány százalékos az adóalappal kell számolnom?

Kell-e nyilatkoztatni a magánszemélyt a kiegészítő adóalapról, ha csak egy munkahelye van? Cikk

Olvasói kérdésre, Angyal József okleveles adószakértő válaszol.

Kell-e nyilatkozni a kiegészítő adóalapról? Cikk

Többen jelezték, hogy a munkáltatójuk azt kérte, nyilatkozzanak arról, hogy 2012. évi jövedelmük mekkora hányadára kérnek kiegészítő adóalapot. Volt olyan munkáltató is, aki azt közölte munkavállalójával, hogy ha a havi jövedelme meghaladja a 202 ezer forintot, akkor a teljes jövedelmére kell kérnie a kiegészítő adóalapot. Ezek a tájékoztatások a jogszabály téves értelmezésén, illetve a hibás 1208-as kitöltési útmutatón alapulnak.

A legfontosabb szja-változások 2012-ben Szakértői Kommentár

A személyi jövedelemadó (szja) mértéke változatlanul egységesen 16 százalék 2012-ben. Megszűnt az adójóváírás, ugyanakkor az összevont adóalap sávossá vált, az éves jövedelem 2 millió 424 ezer forintot (havi 202 ezer forint) meg nem haladó részét nem kell bruttósítani, míg a meghaladó jövedelemrészt továbbra is 1,27-szeres szorzóval kell az összevont adóalapba beszámítani. Mi változik még a?

EKHO 2013 - fogalommagyarázatok Cikk

Eho-hozzájárulás befizetése a különadó-alap után Esemény

Oszkó: a közvetett adóbevétel 2010-ben a tervezett felett alakult Cikk

A GDP arányos magyar államadósság növekedésének üteme 2006 után csökkenő pályára állt, jelenleg a Európai Unió átlagán áll és alacsonyabb az eurózóna átlagánál - mondta Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának 2002-2010 közötti államadósság-növekedés okait vizsgáló albizottság hétfői ülésén.

Egységes társasági adóalap: fényévekre vagyunk az Uniótól? Cikk

A kormány álláspontja egységes és egyértelmű a társasági adóalap uniós szintű harmonizációjáról: nem támogatja az erre irányuló törekvéseket. Érvek és ellenérvek az egységesített adóalap mellett és ellen. Részlet az Idea Intézetének elemzéséből.

Adóalap- és adózás előtti eredmény csökkentése: vadiúj lehetőségek Cikk

Tizenhat százalékos osztalékkal, eltörölt forrásadóval, áfamentesen adható szolgáltatásokkal és új adóalap-kedvezményekkel kedveskednek a cégeknek jövőre. De mi az az adóelőny, amit még idén érdemes kihasználniuk a cégeknek? Összefoglaltuk.

Adóváltozások: kinek mi jár majd jövőre? Cikk

Az egyik legjelentősebb jövő évi változás az adózásban a jövedelemkorláthoz nem kötött, már az első gyermek vállalását is támogató családi adókedvezmény. Eszerint egy és két eltartott után 62 500 forinttal, három eltartott esetén 206 250 forinttal lehet az összevont adóalapot csökkenteni. Közelebbről is szemügyre vettük a részleteket, s kiderült, hogy nem mindenki örülhet.

Elfogadott társasági- és jövedéki adótörvények Cikk

A kormány elfogadta, hogy évi 500 millió forintos adóalapig, a második félévben tehát 250 millió forintig 10 százalékos társasági adót kelljen fizetni és 50 literig lehet bárkinek gyümölcspárlatot készíteni anélkül, hogy jövedéki adót kellene fizetni utána. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kijelentette, hogy új megállapodás készül az IMF-fel.