Egy kft. 2014-ben a fejlesztési tartalékot használta fel egy gép vásárlására. 2015. 06. hóban ezt a gépet eladta. A gép értéke 3 millió forint volt, és az eszköz egynegyedéért került eladásra. Kérdésem: meg kell növelnem a felhasznált fejlesztési tartalékkal az adóalapot vagy nem, mivel az eszközt értékesítették?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó készletet szeretne apportálni egy újonnan alakuló kft.-be. Egy részét, mint tőkebetétet a jegyzett tőkébe, más részét pedig tőketartalékba helyezi a társaság. Kérdésem lenne, jól értelmezem-e, hogy az apportálónak nem keletkezik áfafizetési kötelezettsége, és a kft.-be sem kell sem fizetendő, sem levonandó áfaként szerepeltetni? Kérdésem lenne, továbbá, hogy az egyéni vállalkozónak ezt adóalapot képező bevételként kell-e szerepeltetnie? Köszönöm a válaszát!
Az alapítványok, közalapítványok, egyesületek, érdekképviseleti szervezetek és egyházi jogi személyek részére is tartogat meglepetést az adócsomaghoz benyújtott módosító indítvány.
Új eljárásra kötelezte az adóhatóságot a Kúria, mert egy peres ügyben az egyéni vállalkozói adóalap megállapítása során a bíróság a közigazgatási határozat jogszerűségét olyan adatokra és jogcímre alapozta, amelyek nem szerepeltek a keresettel támadott határozatban.
A kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódóan önellenőrzéssel is csökkenthető az adóalap. De mi történik akkor, ha emiatt más adóalap-csökkentő tételt is módosítani kell? Levezetjük a jogszabályokból.
Egy vállalkozás működtetése során a tulajdonosok pénztárcáját érintő egyik legfontosabb kérdés, hogy hogyan tudják adófizetési kötelezettségüket optimalizálni. Az egyes adótörvények különböző lehetőségeket biztosítanak az adóalap és a fizetendő adók csökkentésére. A vállalkozások pedig igyekeznek ezeket minél inkább kihasználni.
2014. évben egy kft. áfával értékesítette ingatlanát, mely már nem minősült újépítésűnek, illetve a cég nem választotta az általános áfaszabályok alkalmazását erre az esetre. A tévedésre 2015. évben került sor, ekkor eladó és vevő megállapodtak, hogy nem változtatják meg a vételárat, tehát az eladónál jelentkező áfatöbblet bevételtöbbletként jelentkezik eladónál 2015-ben. Kérdéseim: - melyik év társasági adóalapját növeli ez a többlet, - árbevétel vagy egyéb bevétel többlet keletkezik-e az eladónál?
A futamidőtől, a vállalkozások közti kapcsolattól is függ a tagi kölcsön megjelenítése a beszámolóban. Bemutatjuk azt is, hogy a tagi kölcsön különböző helyzetekben miként módosítja a társasági adó alapját.
Ha egy cég nem tudja teljesíteni adókedvezményért vállalt kötelezettségét, meghatározott időn belül ezt és az ehhez fűződő szankciót is szerepeltetnie kell adóbevallásában.
Tisztelt Szakértő! A segítségüket szeretném kérni a következőkben: Egy cég folyamatosan használja reklámozásra a facebook és a google oldalait. Ezek a költségek nem haladják meg a havi 2,5 millió forint, így reklámadó fizetési kötelezettsége sem keletkezik. Mivel az adott cégektől nem rendelkezik a törvényben előírt nyilatkozattal, ezért a 2014. évi társaságiadó-alapot meg kell növelni az elszámolt reklámköltségekkel. A kérdésem az lenne, hogy mivel a törvénymódosítás ( a társasági adóval kapcsolatban ) csak 2014.08.15.-étől hatályos, csak a 08.15. után elszámolt költségszámlákat kell-e adóalap-növelőként figyelembe venni, vagy visszamenőlegesen az egész évre? Előre is köszönöm a választ.
Kft. nonprofit szervezetként alakult. 1. Változhat-e a besorolása, illetve hol lehet lekérdezni (civil szervezetek névjegyzéke, bíróság nem, csak az alapítványok és egyéb szervezetek). 2. Rá vonatkozik-e, hogy az 1996.évi LXXXI. tv.7. §.1/z, hogy csak az adózás előtti eredményiig adhat támogatást, nem mehet negatívba az adózás előtti eredménye, illetve adóalapot kell növelni? 3.Neki kell-e figyelni, hogy közhasznúnak adta vagy sem, elszámolható akkor is adóalap növelés nélkül? 4. A bevételei csak vállalkozási tevékenységből vannak, társasági adóbevallást, beszámolót vállalkozásit adott be előző évekre. Nincs egyéb jelentési kötelezettsége valaki felé attól függetlenül, hogy csak vállalkozási tevékenységből van bevétele?
A társaságiadó-alap csökkentéséhez, illetve az adókedvezmények érvényesítéséhez – a számviteli bizonylatok mellett – gyakran külön dokumentum (például nyilatkozat, okirat) is szükséges.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. az évfolyamán szeretne végelszámolással megszűnni. 2004-2008. időszakból rendezetlen vevő és szállító (mindkekettő tartozik egyenleggel, amire, mint kiderült, az akkori könyvelés nem fordított rá figyelmet). A 2014. év zárásakor szeretném rendezni a vevő, szállító folyószámlát. Kérdésem, hogy a kivezetéskor, ami egyéb ráfordítás a társasági adóban adóalapnövelő tételnek számít-e? Válaszukat köszönöm!
Miként érvényesíthető a kutatás-fejlesztés után adóalap-csökkentés? Mit minősül K+F tevékenységnek, és ezt ki dönti el? Összefoglaltuk.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni. Egy bt. készpénzben véglegesen pénzt bocsátana a kft. részére. Mind a két társas vállalkozásban a tulajdonos azonos személy, a bt.-ben beltag, a kft.-ben többségi részesedéssel bír. A két cég között létrejöhet-e a végleges pénzeszközátadás? Van-e egyéb kötelezettsége ezután a cégeknek? Kell-e a társaságiadó-alapot módosítani az átadott összeggel?
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték