A kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódóan önellenőrzéssel is csökkenthető az adóalap. De mi történik akkor, ha emiatt más adóalap-csökkentő tételt is módosítani kell? Levezetjük a jogszabályokból.
Egy vállalkozás működtetése során a tulajdonosok pénztárcáját érintő egyik legfontosabb kérdés, hogy hogyan tudják adófizetési kötelezettségüket optimalizálni. Az egyes adótörvények különböző lehetőségeket biztosítanak az adóalap és a fizetendő adók csökkentésére. A vállalkozások pedig igyekeznek ezeket minél inkább kihasználni.
2014. évben egy kft. áfával értékesítette ingatlanát, mely már nem minősült újépítésűnek, illetve a cég nem választotta az általános áfaszabályok alkalmazását erre az esetre. A tévedésre 2015. évben került sor, ekkor eladó és vevő megállapodtak, hogy nem változtatják meg a vételárat, tehát az eladónál jelentkező áfatöbblet bevételtöbbletként jelentkezik eladónál 2015-ben. Kérdéseim: - melyik év társasági adóalapját növeli ez a többlet, - árbevétel vagy egyéb bevétel többlet keletkezik-e az eladónál?
A futamidőtől, a vállalkozások közti kapcsolattól is függ a tagi kölcsön megjelenítése a beszámolóban. Bemutatjuk azt is, hogy a tagi kölcsön különböző helyzetekben miként módosítja a társasági adó alapját.
Ha egy cég nem tudja teljesíteni adókedvezményért vállalt kötelezettségét, meghatározott időn belül ezt és az ehhez fűződő szankciót is szerepeltetnie kell adóbevallásában.
Tisztelt Szakértő! A segítségüket szeretném kérni a következőkben: Egy cég folyamatosan használja reklámozásra a facebook és a google oldalait. Ezek a költségek nem haladják meg a havi 2,5 millió forint, így reklámadó fizetési kötelezettsége sem keletkezik. Mivel az adott cégektől nem rendelkezik a törvényben előírt nyilatkozattal, ezért a 2014. évi társaságiadó-alapot meg kell növelni az elszámolt reklámköltségekkel. A kérdésem az lenne, hogy mivel a törvénymódosítás ( a társasági adóval kapcsolatban ) csak 2014.08.15.-étől hatályos, csak a 08.15. után elszámolt költségszámlákat kell-e adóalap-növelőként figyelembe venni, vagy visszamenőlegesen az egész évre? Előre is köszönöm a választ.
Kft. nonprofit szervezetként alakult. 1. Változhat-e a besorolása, illetve hol lehet lekérdezni (civil szervezetek névjegyzéke, bíróság nem, csak az alapítványok és egyéb szervezetek). 2. Rá vonatkozik-e, hogy az 1996.évi LXXXI. tv.7. §.1/z, hogy csak az adózás előtti eredményiig adhat támogatást, nem mehet negatívba az adózás előtti eredménye, illetve adóalapot kell növelni? 3.Neki kell-e figyelni, hogy közhasznúnak adta vagy sem, elszámolható akkor is adóalap növelés nélkül? 4. A bevételei csak vállalkozási tevékenységből vannak, társasági adóbevallást, beszámolót vállalkozásit adott be előző évekre. Nincs egyéb jelentési kötelezettsége valaki felé attól függetlenül, hogy csak vállalkozási tevékenységből van bevétele?
A társaságiadó-alap csökkentéséhez, illetve az adókedvezmények érvényesítéséhez – a számviteli bizonylatok mellett – gyakran külön dokumentum (például nyilatkozat, okirat) is szükséges.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. az évfolyamán szeretne végelszámolással megszűnni. 2004-2008. időszakból rendezetlen vevő és szállító (mindkekettő tartozik egyenleggel, amire, mint kiderült, az akkori könyvelés nem fordított rá figyelmet). A 2014. év zárásakor szeretném rendezni a vevő, szállító folyószámlát. Kérdésem, hogy a kivezetéskor, ami egyéb ráfordítás a társasági adóban adóalapnövelő tételnek számít-e? Válaszukat köszönöm!
Miként érvényesíthető a kutatás-fejlesztés után adóalap-csökkentés? Mit minősül K+F tevékenységnek, és ezt ki dönti el? Összefoglaltuk.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni. Egy bt. készpénzben véglegesen pénzt bocsátana a kft. részére. Mind a két társas vállalkozásban a tulajdonos azonos személy, a bt.-ben beltag, a kft.-ben többségi részesedéssel bír. A két cég között létrejöhet-e a végleges pénzeszközátadás? Van-e egyéb kötelezettsége ezután a cégeknek? Kell-e a társaságiadó-alapot módosítani az átadott összeggel?
Tisztelt Szakértő! Cégünk rendezvényszervezéssel foglalkozik. Ennek keretében valamely cégnek, mint megrendelőinknek, a termékeit népszerűsítjük. Ehhez igénybe veszünk például molinogyártást, terembérlést, kisebb értékben valamilyen reklámtárgyak gyártását, melyeket a helyszínen osztogatunk, stb. A megrendelő felé pedig rendezvényszervezésről számlát állítunk ki. Szeretném kérdezni, hogy ebben az esetben mi vagyunk az alanyai a reklámadónak, és amennyiben igen, akkor a számlára rá kell írnunk a nyilatkozatot? Valamint az igénybe vett szolgáltatások esetében, nekem figyelnem kell-e arra, hogy a molino, a nyomtatás, stb számlán rajta legyen a nyilatkozat? Ha nincs rajta, és alanya vagyok az adónak, akkor az adóalapomat meg kell növelnem? Avagy nekem az 500 millió forintos határba a kimenő és a bejövő számlák összege együttesen beletartozik? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Cégem 2015-re béren kívüli juttatásként egyedül az éves BKV-bérletet adja. (Nem minden dolgozó kapja.) Kérdésem, hogy a járulék számításánál a bérlet nettó értékét vegyem alapul, és azt szorozzam 1,19-cel és tovább a járulékok mértékével, vagy a bruttó értéket? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak minősülő adózó (kft.) új személygépkocsi beszerzése esetén alkalmazhatja-e a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. tv. 7.§ (1) bekezdés zs) pontjában foglalt adóalap-csökkentési lehetőséget? Az adózó (kft.) tevékenységi köre 90 százalékban könyvvizsgálat, 10 százalékban könyvelés. Válaszát várva, tisztelettel
Tisztelt Szakértő! Követelés-engedményezéssel kapcsolatban szeretném kérdezni, ha egy kft. megvesz egy 1 millió forint értékű követelést 10 ezer forintért, akkor ezt hogyan kell könyvelni? A könyvekben 10 ezer forintként mutatható ki egyéb követelések között és ha befolyik nagyobb összeg, akkor az pénzügyi művelet egyéb bevétele? A másik kérdésem záloggal kapcsolatos. XY kft. felvesz 20 millió forintot egy cégtől, Z kft. erre zálogként felajánlja egy 10 millió forint értékű ingatlanát. XY kft. nem tud fizetni. A zálog adásvételi szerződés keretében átkerül a hitelnyújtóhoz a szerződésbeli érték 10 millió forint. Z kft. könyveiben az ingatlan 7 millió forinton szerepelt ( 8 millió bruttó érték - 1 millió értékcsökkenés). Z kft.-nél hogyan kerül könyvelésre ez az ügylet? Lesz-e adóalap-módosító tétel? Van-e különbség elszámolásilag, illetve adóalap-módosító tétel tekintetében ha Z kft. a Tao vagy a kiva hatálya alá tartozik? Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték