Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni. Egy bt. készpénzben véglegesen pénzt bocsátana a kft. részére. Mind a két társas vállalkozásban a tulajdonos azonos személy, a bt.-ben beltag, a kft.-ben többségi részesedéssel bír. A két cég között létrejöhet-e a végleges pénzeszközátadás? Van-e egyéb kötelezettsége ezután a cégeknek? Kell-e a társaságiadó-alapot módosítani az átadott összeggel?
Tisztelt Szakértő! Cégünk rendezvényszervezéssel foglalkozik. Ennek keretében valamely cégnek, mint megrendelőinknek, a termékeit népszerűsítjük. Ehhez igénybe veszünk például molinogyártást, terembérlést, kisebb értékben valamilyen reklámtárgyak gyártását, melyeket a helyszínen osztogatunk, stb. A megrendelő felé pedig rendezvényszervezésről számlát állítunk ki. Szeretném kérdezni, hogy ebben az esetben mi vagyunk az alanyai a reklámadónak, és amennyiben igen, akkor a számlára rá kell írnunk a nyilatkozatot? Valamint az igénybe vett szolgáltatások esetében, nekem figyelnem kell-e arra, hogy a molino, a nyomtatás, stb számlán rajta legyen a nyilatkozat? Ha nincs rajta, és alanya vagyok az adónak, akkor az adóalapomat meg kell növelnem? Avagy nekem az 500 millió forintos határba a kimenő és a bejövő számlák összege együttesen beletartozik? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Cégem 2015-re béren kívüli juttatásként egyedül az éves BKV-bérletet adja. (Nem minden dolgozó kapja.) Kérdésem, hogy a járulék számításánál a bérlet nettó értékét vegyem alapul, és azt szorozzam 1,19-cel és tovább a járulékok mértékével, vagy a bruttó értéket? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak minősülő adózó (kft.) új személygépkocsi beszerzése esetén alkalmazhatja-e a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. tv. 7.§ (1) bekezdés zs) pontjában foglalt adóalap-csökkentési lehetőséget? Az adózó (kft.) tevékenységi köre 90 százalékban könyvvizsgálat, 10 százalékban könyvelés. Válaszát várva, tisztelettel
Tisztelt Szakértő! Követelés-engedményezéssel kapcsolatban szeretném kérdezni, ha egy kft. megvesz egy 1 millió forint értékű követelést 10 ezer forintért, akkor ezt hogyan kell könyvelni? A könyvekben 10 ezer forintként mutatható ki egyéb követelések között és ha befolyik nagyobb összeg, akkor az pénzügyi művelet egyéb bevétele? A másik kérdésem záloggal kapcsolatos. XY kft. felvesz 20 millió forintot egy cégtől, Z kft. erre zálogként felajánlja egy 10 millió forint értékű ingatlanát. XY kft. nem tud fizetni. A zálog adásvételi szerződés keretében átkerül a hitelnyújtóhoz a szerződésbeli érték 10 millió forint. Z kft. könyveiben az ingatlan 7 millió forinton szerepelt ( 8 millió bruttó érték - 1 millió értékcsökkenés). Z kft.-nél hogyan kerül könyvelésre ez az ügylet? Lesz-e adóalap-módosító tétel? Van-e különbség elszámolásilag, illetve adóalap-módosító tétel tekintetében ha Z kft. a Tao vagy a kiva hatálya alá tartozik? Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Terv szerinti, terven felüli értékcsökkenés: melyik, mikor és hogyan alkalmazható? Hogyan lehet eltérni az előírt normától? Cikkünk összefoglalja a leggyakrabban felmerülő kérdéseket és az azokra adandó válaszokat.
Széleskörű szigorításokat tervez a vállalkozók adóalap-csökkentésének feltételeiben jövő januártól a szlovák kormány - közölte honlapján a Pravda független szlovák lap kedden.
A Magyar Közlöny július 15-ei számában megjelent a reklámadóról szóló új törvény szövege, és mától már hatályos is a jogszabály.
Egyetlen vállalkozás vezetője sem dőlhet kényelmesen hátra a karosszékében, gondolván, hogy az ő cégét nem érinti a reklámadó: az Országgyűlés által elfogadott törvénymódosításban az önreklámozásra is kiterjesztett kötelezettség miatt minden vállalkozásnak plusz terhekkel kell szembenézni, legalábbis a jelenleg ismert rendelkezések szerint – hívja fel a figyelmet blogbejegyzésében Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.
Tisztelt Szakértő! Az áfatörvény 70. § (1) bekezdése alapján a bérbeadáshoz szorosan kapcsolodó számlázott közüzemi díjak a bérbeadás adóalapját képezik. Kérdésem, hogy a magánszemély bérbeadó esetén mi az alapja az szja-nak illetve az ehónak? Köszönettel: Pásztorné
"A" Kft. kölcsönt kíván nyújtani "B" Kft.-nek. "A" Kft. tulajdonosa "B" Kft.-nek is tulajdonosa lesz. "A" Kft.-nek a tőketartalékban szereplő összeggel megegyező összeget kíván kölcsön adni "B" Kft.-nek. "A" cég a kölcsön összegét engedményezési szerződéssel átengedi a tulajdonosnak. "A" Kft. összevezetheti az engedményezett követelését a tőketartalékkal? Milyen adófizetési kötelezettség terhel(het)i a céget és a magányszemélyt? Ebben az esetben kell "A" cégnek társasági adóalapot módosítani az év végén?
Máris módosítaná a nemrég elfogadott reklámadóról szóló törvényt L. Simon László fideszes képviselő indítványa.
Az interneten manapság elég elterjedt az online póker, a nyeremény adózásával kapcsolatosan várom véleményüket. Az internetes játék szolgáltatók játékosonként vezetnek egy virtuális pénztárt USA dollárban, amelyen jóváírják a befizetéseket, nyereményeket, és levonják a nevezési díjakat. A nyereményeket jellemzően csak időszakosan veszik fel a játékosok saját forintos bankszámlájukra. Kérdésem: mikor keletkezik az adózandó jövedelem: amikor a virtuális pénztárban USA dollárban jóváírják, vagy a mikor a játékos felveszi bankszámlájára? Ebből következően mi lesz az adó alapja, és milyen árfolyamon? Köszönettel várom válaszukat!
Előfordulhat, hogy a korábban érvényesített beruházási, illetve más, adóalap-csökkentő kedvezményre utóbb jogosulatlanná válik a vállalkozás. Szankciókkal jár, ha ez az érvényesítéshez képest túl rövid időn belül következik be. A még keményebb pénzügyi retorziók elkerülése érdekében a társaságok jól teszik, ha az „érdemtelenné válást” szerepeltetik bevallásukban.
Tisztelt Szakértő! A Kft. 100%-ban tulajdosa egy B Kft.-nek. B Kft.-t végelszámolták. Az üzletrész ellenében a vagyonfelosztási javaslat szerint A Kft. egy nagyértékű eszközt kapott, amelynek értéke jelentősen meghaladja a korábbi üzletrész értékét. Ezért jelentős rendkívüli eredmény keletkezett. Az eszköz jelenleg is A Kft. tulajdonában van. Az Ön véleménye szerint alkalmazható az adólap megállapításakor a Tao. tv. 7. § 1. bek. dz. pontja, ha a részedesés bejelentett részesedés volt? Köszönettel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték