Házaspár 1982-ben vásárolt telket 200 000.-Ft. értékben.1999-ben váláskor vagyonmegosztás során 2 500 000.-Ft. értékben a feleség tulajdonába került.2012-ben eladta 6 710 000.-Ft-ért.Milyen költséggel lehet csökkenteni? Adóalapként a bevétel 50% -át kell figyelembe venni?
T.Szakértő !Cégünk 2012. évvégén árukészletet szerzett be, melynek csak egy részét adta el, egy másik részét készletként szerepeltetjük évvégi mérlegünkben.A számla teljes összegét 2013-ban fizettük ki.Kérdésem az lenne, hogy a kiva adóalapjának meghatározásakor az említett számla értékét hogyan kell figyelembevennünk.
A 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (13) bekezdése szerint: "a pénzforgalmi szemléletű eredmény meghatározása során figyelmen kívül kell-e hagyni törvény szerinti adóalanyiság első adóévében ... kapott olyan bevételt, kiadást, amelyet az adózó az adóévet megelőző adóévére vonatkozó eredménykimutatásában bevételként, ráfordításként számol el. "Ez azt jelenti, hogy a kiva-adóalany minden 2013-ban kifizetett, 2012-es teljesítésű költség és ráfordítás szállító számlájának nettó értéke növeli a kiva adóalapját?
Kérdésem, hogy a KIVA hatálya alá belépő vállalkozásnak a belépés időpontjában fennálló hosszú lejáratú hitelét hogyan kell figyelembe venni adóalap módosító tételeként 2013-ban és a következő években.
A csomag, mint azt hangoztatták a politikusok - legnagyobb horderejű és költségvetési kihatású, bő 100 milliárd forintot jelentő eleme az, hogy a személyi jövedelemadóban eltűnik a félszuperbruttósítás (a havi 202 ezer forint feletti jövedelmet fel kell most szorozni 1,27-tel, az így növelt összeg az adóalap), így jövőre mindenkire 16 százalékos szja-teher vonatkozik. Ezzel szemben a valóság az, hogy a kiegészítő adóalapot nem vezetik ki a családi adóalap kedvezményből. Az adókedvezményt ugyanis összekeverték az adóalap-kedvezménnyel. Hogyan történhetett mindez?
A társasági adó (Tao) tv. egy korábbi rendelkezésének értelmében az adó alapja csökkenthető volt a megfizetett helyi iparűzési adó (HIPA) mértékével, feltéve, hogy az adózónak nem volt az állami, vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása az év utolsó napján. Az adóhatóság ezt a kitételt önkényesen, nagyon leszűkítetten úgy értelmezte, hogy nem lehetett az adófolyószámlán szereplő egyetlen adónemben sem hiány még abban az esetben sem, ha egyébként az adófolyószámla összevont egyenlege pozitív összegű volt. A Legfelsőbb Bíróság (LB) több, egymástól független ítéletében elmarasztalta ezt az adóhatósági gyakorlatot.
Az Országgyűlésnek pénteken benyújtott 2013-as adócsomag legjelentősebb módosítása a „szuperbruttó” adóalap kivezetése. A családi kedvezmény is szuperbruttós adóalap-kedvezmény. A jogalkotó ebből nem vezette ki a kiegészítő adóalapot, ezért 2013-ban növekedni fog a családi kedvezmény jövedelem-tartalma. Ez több tízmilliárd forintos többlet-kiadást is eredményezhet a költségvetésben. Szintén alulbecsült a kiegészítő adóalap kivezetésének költségvetési kihatása. Ennek becsült összege legalább 170 milliárd forint. Így együttesen legalább 200 milliárdos lyukat üthet a költségvetésen a kiegészítő adóalap kivezetése. Máris borul a 400 milliárdos egyenlegjavító csomag?
A jövő hónapban tárgyalja a Parlament a kormány által júliusban beterjesztett törvényjavaslatot, ami egy új összevont adónemet ígér a kisvállalatok számára. A következőkben a kisvállalati adó alapját vezetjük le a jelenlegi információk birtokában, (ettől eltér a másik új adónem a tételes adó, amire külön visszatérünk). A gyakorlatában több hasonlóságot mutat a társasági adóval, mégis alapjában eltérő adóról van szó.
Az 2009.július 18-án örökölt ingatlant, ha most eladom, hány százalékos az adóalappal kell számolnom?
Olvasói kérdésre, Angyal József okleveles adószakértő válaszol.
Többen jelezték, hogy a munkáltatójuk azt kérte, nyilatkozzanak arról, hogy 2012. évi jövedelmük mekkora hányadára kérnek kiegészítő adóalapot. Volt olyan munkáltató is, aki azt közölte munkavállalójával, hogy ha a havi jövedelme meghaladja a 202 ezer forintot, akkor a teljes jövedelmére kell kérnie a kiegészítő adóalapot. Ezek a tájékoztatások a jogszabály téves értelmezésén, illetve a hibás 1208-as kitöltési útmutatón alapulnak.
A személyi jövedelemadó (szja) mértéke változatlanul egységesen 16 százalék 2012-ben. Megszűnt az adójóváírás, ugyanakkor az összevont adóalap sávossá vált, az éves jövedelem 2 millió 424 ezer forintot (havi 202 ezer forint) meg nem haladó részét nem kell bruttósítani, míg a meghaladó jövedelemrészt továbbra is 1,27-szeres szorzóval kell az összevont adóalapba beszámítani. Mi változik még a?
A GDP arányos magyar államadósság növekedésének üteme 2006 után csökkenő pályára állt, jelenleg a Európai Unió átlagán áll és alacsonyabb az eurózóna átlagánál - mondta Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának 2002-2010 közötti államadósság-növekedés okait vizsgáló albizottság hétfői ülésén.
Nagy Norbert
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték