Felmondás: amikor lehet, és amikor nem. Ennyi a kártérítés

Megosztás Tetszik

Július 2-án kétéves lesz az új Munka törvénykönyve legtöbb rendelkezése. Megvizsgáltuk, hogyan működik a gyakorlatban az egyik legkiterjedtebb módosítást megélt felmondás, és az ezzel kapcsolatos kártérítés.

Az új törvény eredményeként a kismamákat felmondási tilalom csak a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság esetén illeti meg, a betegség miatti keresőképtelenség nem véd meg a felmondástól, a felek bizonyos esetekben a határozott időre létesített munkaviszonyt is megszüntethetik felmondással, a jogellenes munkaviszony megszüntetés jogkövetkezményei a korábbiakhoz képest minimálisra csökkentek.

A határozatlan időtartamú munkaviszonyt a munkavállaló és a munkáltató is megszüntetheti felmondással. A felmondást a munkáltató köteles indokolni, egyúttal a munkavállalót tájékoztatnia kell arról, hogy amennyiben vitatja a felmondás indokának valóságát, okszerűségét vagy világosságát, munkaügyi bírósághoz fordulhat.

A felmondás indoka csak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával (például a munkavállaló megszegi a munkáltató utasításait), képességével (például: egészségügyi vagy szakmai alkalmatlanság), vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet (például: átszervezés, minőségi csere, létszámcsökkentés). Az indokolás elmaradhat, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül.
OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, mikor tilos a felmondás, és a munkavállaló pernyertessége esetén mennyi a kártérítés!