Egyre nagyobb népszerűségnek örvend a munkáltatók körében az egyszerűsített foglalkoztatás. Cikkünkben részletesen bemutatjuk, milyen munkajogi szabályokkal kell tisztában lenni ennél a foglalkoztatási formánál.
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a munka törvénykönyvében történt 2013. évi változással kapcsolatos. Munkavállaló kirendelése milyen feltételekkel lehetséges? Az Mt.-ben lévő időbeli korlátot hogyan kell értelmezni? A 44 nap és 352 óra időben hogyan oszlik meg? Ezt arányosan kell nézni teljes évben, és hónapra visszaosztani, vagy akár 2-3 hónap alatt felhasználható? Köszönöm válaszát: Zsuzsa
Bár a munka törvénykönyve (Mt.) nem tartalmaz részletes szabályokat a munkakör-átadási és -elszámolási kötelezettséggel kapcsolatban, a kérdés semmiképpen nem elhanyagolandó. Ha a munkavállaló a munkakörét nem az előírt rendben adja át, az jogellenes munkaviszony-megszüntetésnek minősül.
Huszonnégy órás folyamatos működés esetén hogyan alkalmazható alkalmi munkavállaló – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Munkáltató és munkavállaló közös megegyezéssel megszüntetik a munkaviszonyt. A munkáltató ezek után alkalmazhatja-e a munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretében a munka törvénykönyve 201. § (2) bekezdésében foglaltak ellenére: "A felek a munkaszerződést egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony létrehozása érdekében nem módosíthatják". Van-e időbeli korlátozása a munka törvénykönyve ezen paragrafusának? Köszönettel. Kiss Anita
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném az állásfoglalását! Adott egy német vállalat magyarországi kereskedelmi képviselete, amelyre az 1997. évi CXXXII. törvény (a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről) vonatkozik. Ez a törvény tartlmazza a munkaviszonnyal kapcsolatos rendelkezéseket is: 29. § (2) A kereskedelmi képviseletnél foglalkoztatottak a külföldi vállalkozással állnak jogviszonyban, a munkáltatói jogokat a külföldi vállalkozás a kereskedelmi képviseletén keresztül gyakorolja. A német cégnél dolgozók a képviselet adószámán keresztül vannak vannak bejelentve, a 08-as bevallás is ugyanúgy ezen keresztül megy, viszont a munkaszerződést már a német GMBH-val kötik meg, a kinti szabályokat figyelembe véve. Tehát a bérezés euróalapon van megállapítva (a saját banknak a hónap utolsó napi árfolyamával forintosítják), továbbá 6 havi próbaidőt kötnek ki. Mely ország törvényeit kell figyelembe vennie a cégnek? Eltérhet a munka törvénykönyvében leírtaktól? Köszönöm válaszát!
Mit jelent az elszámolási időszak, és mit a munkaidőkeret? Az utóbbi alkalmazása esetén hogyan kell elszámolni a túlórát? Példákkal segítjük a munkajogi fogalmak megértését.
Tisztelt Szakértő! Cégünk két sofőrt alkalmaz tehergépjármű vezetésére, akik külföldön is teljesítenek munkát. A munkáltató nem kívánja megszabni a munkaidő kezdetét, végét, hanem a sofőrökre bízza a munka elvégzésének idejét, csak azt határozza meg, hogy A-ból B-be mikorra kell eljutnia az árunak. Tachográf szerint előfordul, hogy éjszaka vezetnek, illetve kevesebb a pihenőidejük a munka törvénykönyvében előírtnál. Mivel kötetlen a munkaidejük, ezért csak a szabadságról vezet nyilvántartást a munkáltató. Helyesen jár-e el, ha kötetlen munkaidőt alkalmaz, és a munkaszerződésben meghatározott alapbért fizeti ki? Egy esetleges munkaügyi ellenőrzésnél a jelenléti íven kívül elkérhetik a menetlevelet, illetve a tachográfot is?
A nyári szünidő beköszöntével aktuális kérdés a fiatal munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó szabályozás. A tizennyolcadik életévüket be nem töltött dolgozók kiemelt munkajogi védelemben részesülnek, a munkáltatóknak az általánosnál szigorúbb szabályokat kell betartaniuk a foglalkoztatásuk során az életkorukra, fejlettségi szintjükre tekintettel (munkaidő, pihenőidő, szabadság, munkavédelmi szabályok).
Tisztelt Cím! Egy ügyfelünk elszámolási időszakot szeretne a munkaügyi nyilvántartásába bevezetni. Mennyi a leghosszabb időszak, amit a dolgozónál alkalmazni lehet, ha egy műszakban, illetve, ha több műszakban dolgozik? Ha az időszak lejár, mit kell vizsgálni? A munkaidőkerethez képest milyen eltérések vannak, mire kell ebben az esetben figyelni? Hogyan működik ennek a gyakorlati alkalmazása? Köszönettel
Milyen szankciókkal kell szembenézniük a munkáltatóknak, ha nem adják ki a dolgozóik részére járó szabadságnapokat? Minden második dolgozóval előpfordult már, hogy csak papíron ment szabadságra, két százalék pedig egyáltalán nem pihent – derül ki a Profession.hu felméréséből. Ennek nyomán cikkünkben körüljárjuk az irányadó szabályokat és a megsértésük esetén követendő eljárásokat.
Egy dolgozónak a cége felmondott. A felmondási idő lejárta előtt 4 nappal idegösszeomlással és szívpanaszokkal orvoshoz fordult, aki betegállományba vette. A cége a munka törvénykönyvére hivatkozva megtagadta a táppénz-igénylés továbbítását. Kérdésem az lenne, hogy valóban megszűnt-e a betegállományban lévők felmondási védelme, vagy úgy módosult, hogy a betegség alatt nem lehet megszüntetni a munkaviszonyt, és csak a munkaképes állapot dátumával lép életbe a felmondás?
Július 2-án kétéves lesz az új Munka törvénykönyve legtöbb rendelkezése. Megvizsgáltuk, hogyan működik a gyakorlatban az egyik legkiterjedtebb módosítást megélt felmondás, és az ezzel kapcsolatos kártérítés.
Levélben követelik régi jogaikat az új kormánytól a szakszervezetek, de érdemi párbeszéddel a Munka törvénykönyve mielőbbi felülvizsgálatát, a megszüntetésre ítélt korkedvezményes nyugdíj megmentését, valamint a korengedményes lehetőség újraélesztését is elvárják a döntéshozóktól.
Milyen az a jelenléti ív, munkaidő-nyilvántartás, amelyet, ha vezetek, biztosan elkerülhető a munkaügyi bírság? – kérdezte olvasónk. dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász szakértőnk válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték