226 találat a(z) Munka Törvénykönyve cimkére

Így lehet eltérni a munka törvénykönyvétől a dolgozó hátrányára Cikk

A felek a munka törvénykönyve (Mt.) szerint – erre irányuló írásbeli megállapodásuk alapján – adott rendelkezéstől a munkavállaló hátrányára is eltérhetnek. Ha a munkáltató okosan él ezekkel a lehetőségekkel, akkor anélkül tudja a cég sajátosságaihoz igazítani az együttműködést, hogy a munkavállalót ténylegesen hátrány érné. Az új koronavírus következményeként adott munkakörök esetén különösen felértékelődtek az alábbi lehetőségek.

Vezető állású munkavállaló jogai szülés előtt és után Cikk

A vezető állású munkavállalókra eltérő szabályok vonatkoznak több területen is, a munka törvénykönyve külön rendelkezik róluk. Amennyiben egy vezető állású munkavállaló gyermeket vállal, akkor is sok területen más elbírálás alá esik, mint egy nem vezető állású munkavállaló. Ezeket a jogokat, eltérő szabályokat vesszük most végig cikkünkben.

Készenlét arányosítása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy ha a cégünk részmunkaidőben alkalmaz egy munkavállalót, akkor a munka törvénykönyvében meghatározott készenléti és túlóra maximumokat kell-e arányosítani a részmunkaidőhöz? Köszönöm!

Milyen munkajogi szabályok védik a dolgozó szülőket? Cikk

Kevés konkrét munkajogi szabály védi a gyermeket nevelő munkavállalót. Számos szülő hozza-viszi iskolába a kicsiket, a munkahelyi leterheltség ellenére is részt kell venni szülői értekezleten, az otthoni közös tanulás, játék egy fáradhatatlan anyát és apát igényelnek. A gyermek megbetegedhet, és még sok olyan élethelyzet adódhat, amikor a munkavállaló nem, vagy csak nehézségek árán tud eleget tenni munkavégzési kötelezettségének. Mindez egy egyedülálló szülő dolgát még inkább nehezíti. Ugyanakkor, ha a munkáltató és a munkavállaló nyitottak az együttműködésre, abban az esetben az óvodás és/vagy iskolás gyermeket nevelő szülők foglalkoztatása nem jelent problémát a munkáltató számára.

Az alternatív fizetési szolgáltatókra vonatkozó előírások Cikk

Magyarországon is népszerűek az alternatív fizetési szolgáltatók, mint a Revolut és a Transferwise. A vállalatok kérhetik a bevételeiket ilyen alternatív számlára, sőt a munkabért is utalhatják ezekre. Ez utóbbinál azonban az utalás költségeit levonhatják a munkavállaló béréből – derül ki a Niveus Consulting Group elemzéséből.

Kúria: módosítani kellene a munka törvénykönyvét Cikk

Felvetette a munka törvénykönyve (Mt.) módosításának szükségességét a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja a munkavállalókat érintő versenytilalmi és tanulmányi szerződések vizsgálata után – hangzott el a munkacsoport összefoglaló jelentéséről tartott háttérbeszélgetésen.

Ki számít munkáltatónak, és ki munkavállalónak? Cikk

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) és a hozzá kapcsolódó jogszabályok számos rendelkezése kötődik a munkáltató, munkavállaló között lévő jogviszonyhoz, amely eseteként különböző tartalmú fogalmakra támaszkodik.

Szabadság átvitele a következő évre Kérdés

Az Mt. lehetőséget ad arra, hogy az életkor után járó pótszabadságot naptári évre kötött megállapodás alapján át lehet vinni a következő évre. Kérdésem, hogy a munkáltató megtagadhatja-e ezt a megállapodást, vagy kötelező megkötni? Köszönöm!

Megint változott az Mt.: lista a fontos módosításokról Cikk

Több alkalommal is módosult az utóbbi időben a munka törvénykönyve (Mt.), legutóbb 2019. április 11-én. A munka- és pihenőidő szabályainak változását követte az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) átültetése. Cikkünkben áttekintjük a leglényegesebb módosításokat.

Ki minősül nyugdíjasnak? Kérdés

2019. január 1-jétől a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerinti munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjas személyre nem terjed ki a biztosítási kötelezettség, és – a munkaviszonyára tekintettel – mentesül a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék, valamint a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék megfizetése alól. Ezzel egyidejűleg a kifizető (munkáltató) a munkaviszonyra tekintettel mentesül a saját jogú nyugdíjas személy részére kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem után a 19,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó és 1,5 százalékos mértékű szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség alól. Kérdésem a következő: Társaságunk napi 4 órás munkaviszonyban foglalkoztat egy nyugdíjast, aki rokkantsági ellátást kap. Ő a fentiek értelmében saját jogú nyugdíjasnak minősül, és mentesül a járulékfizetés alól, vagy csak a tényleges korhatárt betöltött öregségi nyugdíjas minősül saját jogú nyugdíjasnak?

Rugalmasabb lesz az Mt. adatvédelmi szabályozása Cikk

Idén tavasszal a munka törvénykönyve is módosul az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendeletével (GDPR) összefüggésben. A változás a munkáltatóknak számos területen nagyobb mozgásszabadságot biztosít, így érdemes alaposan szemügyre venni. Ezzel egyidejűleg a szabályozás lényegesen bonyolultabbá is válik, megfelelő szakértelem hiányában ezen lehetőségekkel nem fogunk tudni élni. Nézzük mire is kell különösen ügyelnünk!

Nem tervezi a túlóraszám növelését a Suzuki Cikk

A Magyar Suzuki Zrt. nem tervezi a túlórák számának növelését az esztergomi gyárban; a cég kommunikációs vezetőjének tájékoztatása szerint a rendelésállomány alapján a már évek óta érvényben lévő 250 órás éves túlórakeretet sem használják ki.

Az Európai Bizottság is vizsgálja a magyar túlóratörvényt Cikk

Már a Magyar Szakszervezeti Szövetség beadványa előtt vizsgálta az Európai Bizottság a munka törvénykönyve decemberben elfogadott módosítását – írja a hvg.hu.

Minisztériumi munkatárssal vetették át az Orbán Viktornak címzett szakszervezeti levelet Cikk

Levélben kérik Orbán Viktor miniszterelnöktől a szakszervezetek a munka törvénykönyve módosításának visszavonását, a sztrájktörvény módosítását, valamint tisztességes béreket és rugalmas nyugdíjrendszert követelnek. A levelet az Innovációs és Technológiai Minisztérium épületében a minisztérium egyik munkatársa vette át Kordás Lászlótól, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnökétől.

Rabszolgatörvény – az Mt. január elsejétől hatályos módosításai Cikk

Január 1. napján hatályba lépett a munka törvénykönyve nagy felháborodást kiváltott, „rabszolgatörvény” néven elhíresült módosító rendelkezése, melyben biztosított lehetőségek kihasználása a munkavállalók "kizsigerelését" eredményezné, veszélyeztetve az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételét. Ezt súlyosbítja a 36 hónap elteltével történő elszámolás lehetősége. Vannak azonban követelményei a rendelkezések alkalmazásának, melyek a munkavállaló hozzájárulásán vagy kollektív szerződés előírásán múlnak. Bár egymással nem mellérendeltségi viszonyban álló felekről van szó, a lehetőségeihez képest most mindenkinek még inkább át kell gondolnia, mit ír alá, mihez járul hozzá. A munkaerőhiánnyal küzdő munkahelyeken most kellene kihasználni az alkupozíciót.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Egyszerűsített foglalkoztatás

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Meghiúsult ügylet előlegének rendezése

Bunna Erika

adótanácsadó

Szálláshely-szolgáltatás

Bunna Erika

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 december
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close