EUB: ellentétes az uniós joggal a bajor családi támogatás rendszere

Megosztás Tetszik

Ellentétes az uniós joggal a bajor családi támogatásnak a gyermekek lakóhelye szerinti tagállam alapján történő kiigazítása, olvasható az Európai Bíróság C-642/24. számú ügyben hozott ítéletében.

A Bajor Szabadállamban (Németország) a 13 és 36 hónap közötti gyermekek szülei bizonyos feltételek mellett (az érintett szülő vagy szülők Bajorországban kell, hogy elsődleges lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkezzenek) a bajor gyermeknevelési támogatás kiegészítéseként jogosultak bajor családi támogatásra. A támogatás összege főszabály szerint az első, illetve a második gyermek esetében havi 250 euró, a harmadik gyermektől pedig 300 euró. Ez a támogatás nem a megélhetés biztosítására szolgál, hanem arra irányul, hogy biztosítsa a szülők számára a szükséges mozgásteret ahhoz, hogy az általuk megfelelőnek tartott döntéseket hozzák meg a gyermekeik oktatásával és nevelésével kapcsolatban.

Azok a munkavállalók azonban, akiknek gyermekei állandó jelleggel bizonyos tagállamokban tartózkodnak, kevesebb támogatást kapnak, mint azok, akiknek gyermekei Németországban vagy más tagállamokban laknak. Így az Észtországban, Görögországban, Horvátországban, Lettországban, Litvániában, Máltán, Lengyelországban, Portugáliában, Szlovákiában, a Cseh Köztársaságban, Magyarországon vagy Cipruson élő gyermekek után a támogatás összege mindössze 187,50 (illetve 225) eurót tett ki. A Bulgáriában vagy Romániában élő gyermekek esetében ez az összeg csupán 125 (illetve 150) euró volt.

Az Európai Bizottság, mivel úgy vélte, hogy ez a kiigazítás ellentétes az uniós joggal, a Bíróság előtt kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet indított Németország ellen.

A Bíróság mai ítéletében helyt adott a Bizottság keresetének.

Ahogyan a Bíróság már korábban megállapította, a szociális biztonsági rendszerek koordinálására vonatkozó uniós szabályok nem teszik lehetővé, hogy a gyermek lakóhelyétől tegyék függővé az olyan átalányjellegű családi ellátások nyújtását vagy mértékét, amelyek összege független az egyéni szükségletek értékelésétől.

A migráns munkavállalóknak ugyanolyan feltételek mellett kell részesülniük a fogadó tagállam szociálpolitikáiból, mint a belföldi munkavállalóknak.

Ugyanis az általuk ott fizetett adókkal és társadalombiztosítási járulékokkal ők is hozzájárulnak e politikák finanszírozásához. Ráadásul a vitatott kiigazítás állampolgárságon alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül, mivel lényegében olyan migráns munkavállalókat érint, akiknek a gyermekei nagyobb valószínűséggel tartózkodnak egy másik tagállamban. Mivel a bajor családi támogatás folyósítása nem függ össze a gyermekek gazdasági és társadalmi környezetével, ez az eltérő bánásmód nem igazolható a kedvezményezettekkel szembeni egyenlő bánásmód azáltal történő biztosításának céljával, hogy figyelembe veszik a megélhetési költségek szempontjából az egyes tagállamok közötti különbségeket.