Magyar vonatkozású ítéletet hozott az EUB

Megosztás Tetszik

A térítésmentesen kiosztott szén-dioxid-kibocsátási egységek kompenzációs hatását semlegesítő nemzeti szabályozás ellentétes a kibocsátási egységek kereskedelmi rendszeréről szóló EU-irányelv céljaival, írja az Európai Unió Bírósága C-519/24. számú ügyben hozott ítéletében.

2023-ban a magyar hatóságok által az Ukrajnában zajló háború miatt elrendelt veszélyhelyzettel összefüggésben Magyarország CO₂-kvóta-adót (az adó mértéke az üzemeltető éves kibocsátása után tonnánként 36 euró) vetett ki az üvegházhatású gázok tekintetében jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő létesítmény üzemeltetőire. (Az adót olyan üzemeltetőkre kell alkalmazni, amelyek tekintetében teljesül két együttes feltétel: a tárgyévet megelőző három évben éves átlagban 25 000 tonnát meghaladó hitelesített CO₂-kibocsátással rendelkeztek, és a tárgyévet megelőző évben az azt megelőző három évben hitelesített [CO₂]-összkibocsátásuk átlagának legalább 50 százalékával megegyező mértékű térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesültek.)

A kibocsátási egységek kereskedelmi rendszeréről szóló irányelv [a 2003/87/EK irányelvnek a költséghatékony kibocsátáscsökkentés és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházások növelése érdekében történő módosításáról és az (EU) 2015/1814. határozat módosításáról szóló, 2018. március 14-i (EU) 2018/410 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv] fő célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkentése, biztosítva egyúttal a gazdasági fejlődésnek és a munkalehetőségeknek, valamint a belső piac egységességének és a versenyfeltételeknek a megőrzését. A kibocsátási egységek térítésmentes kiosztásának célja az uniós iparágak versenyképessége csökkenésének és a „kibocsátásáthelyezésnek” (v agyis a termelés áthelyezésének jelensége) az elkerülése. Az irányelv az egységek gazdasági értékére támaszkodik annak érdekében, hogy a vállalkozásokat a kibocsátásaik csökkentésére ösztönözze. E célból létrehozza az EU ETS-t (az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek Közösségen belüli kereskedelmi rendszere), amely lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy kibocsátási egységeiket a piaci ár függvényében felhasználják vagy értékesítsék.

A Nitrogénművek, amely a műtrágyagyártási ágazatban tevékenykedő magyar részvénytársaság, a magyar bíróságok előtt vitatja ezen adó uniós joggal való összeegyeztethetőségét. Az ügyben eljáró Veszprémi Törvényszék (Magyarország) azzal a kérdéssel fordult az Európai Bírósághoz, hogy ellentétes-e az ilyen adó az irányelvvel.

Ítéletében a Bíróság megállapítja, hogy az ilyen adó ellentétes az irányelvvel, amennyiben az semlegesíti a térítésmentes kibocsátási egységek kiosztásának kompenzációs hatását, és ellentétes a versenyképesség megőrzésére és a kibocsátásáthelyezés elkerülésére irányuló célokkal, amelynek vizsgálata a nemzeti bíróság feladata.

Emlékeztet arra, hogy a verseny torzulásainak minimálisra csökkentése érdekében a térítésmentes kibocsátási egységek kiosztására vonatkozó szabályok uniós szinten ágazati alapon teljes mértékben harmonizáltak. A tagállamok elfogadhatnak olyan adóügyi intézkedéseket, amelyek befolyásolhatják az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek gazdasági kihatásait, feltéve, hogy azok nem sértik az irányelv céljait. Az EU ETS megfelelő működésének biztosítása érdekében az ilyen nemzeti intézkedés nem foghatja vissza olyan mértékben az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló ösztönző erőt, hogy azt teljes mértékben megszűnteti.

Márpedig a térítésmentes kibocsátási egységekre kivetett adó a fizetendő adó összegének erejéig felszámolja a piaci szereplők arra való ösztönzését, hogy befektessenek a kibocsátásaik csökkentésére irányuló intézkedésekbe. Egy ilyen adó a kibocsátási egységek gazdasági értékének jelentős részét is kioltja, és kiüresíti az ezen egységek kereskedelmi rendszerének alapjául szolgáló ösztönző mechanizmusokat. Így az megszünteti az üvegházhatású gázok csökkentésének előmozdításával kapcsolatos ösztönző erőt.