hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Újabb Kúria döntés született a K+F projektek elszámolásáról

  • adozona.hu

A K+F költségek elszámolása számos vállalat számára kritikus jelentőséggel bír. Ezen költségek elszámolását az adóhatóság is kiemelten vizsgálja. A tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy sok esetben a cégek nem számolnak el minden költségelemet, amire jogszabályi lehetőségük nyílik – bizonyos esetekben pedig túl sokat számolnak el. Az adóbírság elkerülése és a jogszerű adómegtakarítási lehetőség kiaknázása közötti egyensúlyozásban jelenthet támpontot a Kúria egy friss ítélete – derül ki az EY hírleveléből.

A kutatás-fejlesztés definíciója ugyan törvényi szinten van szabályozva, mégsem mindig egyszerű eldönteni azt, hogy az adott társaság tevékenysége tartalmaz-e K+F-et. Ahhoz, hogy a projekt valóban K+F jellegű legyen, számos kritériumot kell teljesítenie. Fontos például, hogy a tevékenység újszerű legyen, és valamely tudományos vagy műszaki bizonytalanság feloldását célozza. Ezen kívül a projektnek meg kell felelnie további feltételeknek, mint például a tudományos vagy műszaki technológiai mércével értelmezhetőnek kell lennie, és mások számára potenciálisan reprodukálható eredménnyel kell járnia.

A vizsgált esetben a kutatás több, látszólag egymástól független fázisból épült fel, és nem minden fázis felelt meg a törvényi feltételeknek.

A vizsgált cégnek nem állt a rendelkezésére előzetes szakértői vélemény, amivel alátámasztható lett volna a projekt K+F jellege, ezért az adóhatóság (hatósági szakértője útján) maga vizsgálta és minősített a részfeladatokat. A hatóság a komplex projekt egyes fázisait nem fogadta el K+F tevékenységnek és ezért részben megtagadta az adókedvezmény alkalmazhatóságát.

Az ügy egészen a Kúriáig jutott. A Kúria azonban döntésében megerősítette, hogy ha egy projekt része K+F-nek tekinthető, akkor az egész projekt, mint komplex feladatösszesség K+F-nek minősül. Vagyis amennyiben a projekt egy részfeladata megfelel a törvényi definíciónak, akkor az egész projekt költsége levonható a társasági adó alapjából.

Adóellenőrzés során tehát fontos megnézni, és adott esetben előzetes szakvéleménnyel alátámasztani, hogy milyen részfeladatok tekinthetők egy közös projektnek. A Kúria gyakorlata alapján ugyanis ilyenkor nem kell egy részfeladatra szűkítően értelmezni a K+F jelleget, hanem az egész projekt akként minősíthető. A vállalkozás tehát a kutatás-fejlesztés részelemmel bíró projekteket egységesen, teljes egészében K+F tevékenységként számolhatja el.

A K+F-et végző tárasaságoknak ezért érdemes adózási szakértővel is konzultálnia, mert előfordulhat, hogy a K+F szempontból értékes megtakarítási lehetőségeket szalasztanak el. Adóellenőrzések és adóperek során pedig kifejezetten érdemes figyelmet fordítani arra, hogy az egyes projectek milyen részfeladatokból állnak és azok közül melyek tekinthetőek K+F-nek.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Hitelezési veszteség

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Beruházás, fejlesztési tartalék, napelem II.

Pölöskei Pálné

adószakértő

Beruházási kedvezmény

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 március
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31