hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kúria: a sztrájkolás miatti elbocsátás a diszkrimináció tilalmát is sértheti

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő

A felperes egyetemi tanársegéd munkakörben állt munkaviszonyban az alperesnél. Tanársegédként a munkáltatónál a munkavállalók által meghirdetett sztrájkban és annak szervezésében aktívan részt vett, s hozzá volt köthető a Sztrájktévé nevű facebook csatorna is. Az intézmény a munkaviszonyát próbaidő alatt, indokolás nélkül megszüntette, melyet a munkavállaló bíróságon támadott meg, mivel úgy vélte, hogy a munkáltató lépése a politikai véleményével függött össze. Az ügy (BH2023.253.) részleteit az alábbiakban mutatjuk be.

Alapítványi fenntartású egyetem státuszához kötődött a jogvita

A munkaszerződés aláírását követően a felperesi munkavállaló a sztrájkban és annak szervezésében aktívan részt vett, és erről a munkáltatónak is tudomása volt. A felperes ennek során interjút készített a gazdasági igazgatóval, aki az interjú nyilvánosságra hozatalához nem járult hozzá. A felperes a kérést teljesítette ugyan, de a felvételt a gazdasági igazgató kérelme ellenére nem semmisítette meg.

Ezt követően a rektor egyenkénti megbeszélésre hívta a sztrájkolókat, így a felperest is. A felperes ugyanakkor a megbeszélésre más oktatóhoz hasonlóan – távolmaradását előzetesen bejelentve – nem ment el. Annak ellenére tette ezt, hogy közismert volt a munkáltató azon álláspontja, hogy a meg nem jelent munkavállalók munkaviszonya megszüntetésre kerül. Az alperesi intézmény végül 2020. november 25-én kelt intézkedésével a felperes munkaviszonyát próbaidő alatt, azonnali hatállyal megszüntette. A jogviszony megszüntetését a munkavállaló bíróságon megtámadta.

A felperes a keresetében kiemelten hivatkozott arra, hogy munkaviszonyának megszüntetésére politikai vagy más véleménye miatt került sor. Mivel ez az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti, így az Mt. alapján a munkaviszonya helyreállítását is kérte. Emellett 2020. december 1-jétől elmaradt munkabére, egyéb juttatásai és ezen összegek késedelmi kamata, továbbá 500 ezer forint sérelemdíj megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből kiderül, hogy milyen álláspontot képviselt a bíróság, illetve a Kúria!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Cafeteria

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Globális minimumadó 2024-re

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Állami ösztöndíj ledolgozása

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink