adozona.hu
Munkabaleset utáni sérelemdíj: forintosítható-e a pszichés megrázkódtatás?
//adozona.hu/munkajog/serelemdij_Kuria_baleset_karosodas_gazdasag_R7SA5R
Munkabaleset utáni sérelemdíj: forintosítható-e a pszichés megrázkódtatás?
Friss döntésében (BH2023.276.) a Kúria azt vizsgálta, hogy a munkabaleset következtében mely esetekben érvényesíthető sérelemdíjigény, illetve azt mely szempontok alapján kell meghatározni. Az ügy tanulságait az alábbiakban foglaltuk össze.
Lakatos szenvedett csonkolásos balesetet
A felperesi munkavállaló lakatos munkakörben dolgozott a munkáltató németországi telephelyén. Csoportvezetője őt, illetve valamennyi, más munkavállalót kioktatta a FASTI márkájú lemezhajlító géppel történő munkavégzés alapvető szabályaira. Elmondta, hogy ahhoz, hogy a kezelő elindíthassa a gépet mindig jelezni-visszajelei kell egymásnak. Egy lemez hajlítása során azonban a felettes anélkül indította el a gépet a felperesnek háttal állva, hogy meggyőződött volna az illesztés befejezéséről; nem nézett a felperesre, és nem is várta meg a válasz-viszontválasz elhangzását.
Munkajogi témában további írásokat az Adózóna oldalán itt olvashat. Megjelent a „Foglalkoztatás 2024-ben: munkajogi, munkavédelmi változások” című webinárium videófelvétele. |
A felperesi munkavállaló emiatt csonkolásos balesetet szenvedett. A munkaköri alkalmassági vélemény szerint a felperes sérülése maradandó egészségkárosodásnak felelt meg, a baleset következtében 5 százalék baleseti eredetű össz-szervezeti egészségkárosodás alakult ki nála, súlyos egészségromlás azonban nem volt megállapítható. A bal kéz fogóereje, fogóképessége minimális mértékben csökkent, a kismértékű működésbeli elmaradás az ujjak csonkolódásának tényére volt visszavezethető. Teljes alkalmatlanságot egyik munkakör esetében sem állapítottak meg. A vélemény szerint a felperes sérülés utáni állapotában a bal kéz egyoldalú erőteljes megterhelésével, teljes fogó- szorító erejével járó tevékenység végzésében időszakosan szorul segítségre, amellyel lakatosi munkakör ellátására képes.
A baleset következtében pszichés károsodás megbetegedés nem alakult ki nála, de hátrányos állapot igen, mely befolyásolta a felperest az önálló munkavégzésben, a mindennapi életben, emberi, családi kapcsolataiban. A balesetet követően fennállt esetleges szorongásos, depressziós tünetek, a pszichotrauma feldolgozása megtörtént. Sérülés utáni állapota egyéni életét, társadalmi életbe való beilleszkedését véglegesen enyhe fokban nehezítette. Ezen hátrányaira tekintettel a felperesi munkavállaló a munkáltatóval szemben sérelemdíjigényt is támasztott.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mekkora sérelemdíjat ítélt meg az első- és másodfokú bíróság, illetve a Kúria miként számolt!
Hozzászólások (0)