hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Szolgálati idő: így kell figyelembe venni a tanulmányokat

  • adozona.hu

A társadalombiztosítási szervek másként vették figyelembe a tanulmányi időszakot, mint amire a nyugdíjjogosult számított. Per, majd a Kúriánál felülvizsgálati kérelem lett az ügyből.

A felperes a Budapesti Műszaki Egyetemen villamosmérnöki végzettséget szerzett, majd 1996. szeptember 1-jétől 1999. augusztus 31-éig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem doktori (PhD) képzés nappali tagozatos doktorandusz hallgatója volt, mely időtartam alatt állami forrásból ösztöndíjban részesült. A társadalombiztosítási szervek a felperes 1990. szeptember 1-jétől 1995. június 30-áig terjedő tanulmányi idejét szolgálati időként elismerte, míg az 1996. szeptember 1–1999. augusztus 31. közötti doktoranduszi idejét a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 37. § (1) bekezdése és a Tny. végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) kormányrendelet (Tny.vhr.) 29. § (1) bekezdése rendelkezéseire figyelemmel nem ismerték el szolgálati időként.

A bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítéleti érvelés a 89/1990. (V. 1) MTr. (MTr.) 132. § (1) bekezdése alapján az 1998. január 1. napját megelőző időszakból szolgálati időként kell elismerni a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok idejét (legfeljebb a képesítés megszerzéséhez szükséges időt). Az MTr. 132. § (4) bekezdése szabályozza a több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok szolgálati időként való elismerésének lehetőségét, amely alapján a bíróság úgy ítélte meg, hogy a felperes által elismerni kért időszak szolgálati időként nem ismerhető el. A bíróság a Tny. 41. §-a alapján megállapította, hogy felperes doktoranduszi hallgatói jogviszonya 1998. január 1. napját követő időre szolgálati időt nem keletkeztetett.

A Kúria megállapította, hogy a felperes doktoranduszi (nem aspiráns, és nem doktorjelölt) jogviszonya hallgatói jogviszonyt keletkeztetett (Felsőoktatási törvény 27. § (1) bekezdése). A doktori képzés a felperes doktori jogviszonyát eredményező három év (36 hónap) tanulmányi időtartamú posztgraduális szintű (tovább)képzés, amelynek célja a doktori (PhD.) fokozat megszerzése. A felperes nem több (más) képesítés megszerzésére irányuló tanulmányokat folytatott a doktoranduszi ideje alatt, hanem a meglévő képzettségét emelte magasabb szintre. Ez azt jelenti, hogy járulékfizetés nélkül a posztgraduális képzés elismerhető szolgálati időként.

A Tny. 41. §-a rendelkezése alapján meg kell különböztetni öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából az 1997. december 31. napjáig, majd az 1998. január 1. napjától a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok idejét, mint figyelembe vehető szolgálati időt. E szerint a biztosítottnak minősülő személy biztosítással járó jogviszonyának 1997. december 31. napját követő időtartama szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták, illetve megfizették. 1998. január 1-jétől fokozottabban érvényesül a biztosítási elv. A Tny. nevesít olyan szolgálati időként figyelembe vehető időszakokat, amelyek alatt nyugdíjjárulékot nem kell fizetni.

Ezen túlmenően megvalósul „a szerzett jog” védelme, amikor a Tny. kimondja, hogy a biztosítási jogviszony 1998. január 1. napját megelőző időtartamát az 1997. december 31-én hatályos jogszabályok alapján kell szolgálati időként figyelembe venni. Így a felsőfokú oktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányok 1998. január 1. napját megelőző idejét nyugdíjjárulék fizetése nélkül is szolgálati időként kell figyelembe venni.

Az 1998. január 1. napját követő időtartam vonatkozásában a Tny. 41. §-a alapján a felsőfokú tanulmányok ideje szolgálati időként nem ismerhető el, mivel szolgálati időként csak azok az időszakok ismerhetők el, amelyre a nyugdíjjárulék fizetése megtörtént. Az 1998. január 1. után a szolgálati idő megszerzése érdekében megállapodás volt köthető a Tbj. 34. § (5) bekezdése értelmében (így a doktorandusz képzés idejére is), amely megállapodás alapján meghatározott mértékű nyugdíjjárulékot kellett fizetni.

A Kúria a Pp. 275. § (4) bekezdése alkalmazásával a jogerős ítéletet részben hatályon kívül helyezte és megállapította, hogy a felperes 1996. szeptember 1-jétől 1997. december 31-éig terjedő doktoranduszi ideje hallgatói jogviszonya alapján szolgálati időnek minősül, ezt meghaladóan az 1998. január 1-jétől 1999. augusztus 31-éig terjedő időtartam vonatkozásában a Pp. 275. § (3) bekezdése alkalmazásával a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Várható nyugdíját számolja ki kalkulátorunkkal!

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Bérként adózó juttatások

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Osztalék adózása

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Végkielégítés feltételekkel

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 június
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close