MKOE: beérett, hogy az ÁNYK kivezetésének elhalasztásáról döntsön a kormány

Megosztás Tetszik

Az MKOE információi szerint a NAV-on belül is egyre világosabbá vált, hogy az ÁNYK jelenlegi ütemezés szerinti kivezetése súlyos működési zavarokat okozna, ezért az MKOE szakmai együttműködésre szólítja fel az adóhivatalt, annak érdekében, hogy az ÁNYK kivezetésének elhalasztásáról kormányzati szinten döntés szülessen – derül ki Ruszin Zsolt, az MKOE alelnöke illetékes hatóságokhoz, továbbá az Adózónához is eljuttatott leveléből.

„Tisztelt Nemzeti Adó- és Vámhivatal!

Tisztelt Címzettek,

Információink szerint a NAV-on belül is egyre világosabbá vált, hogy az ÁNYK jelenlegi ütemezés szerinti kivezetése súlyos működési zavarokat okozna, ezért a NAV maga is kezdeményezi, hogy felügyeleti szerve a kérdést kormányzati szinten vesse fel, és az átállás halasztását támogassa.

Ha ez így van, akkor ideje ezt nyíltan és szakmailag is képviselni.

Arra kérem a NAV vezetését, hogy ne terrorizálják tovább a könyvelőket és adótanácsadókat az ÁNYK gyors kivezetésének hírével, miközben számos ügytípusnál jelenleg nincs az ÁNYK-val legalább azonos funkcionalitású, tömegesen használható alternatíva. A NAV végre álljon be az MKOE által régóta képviselt álláspont mögé, és egyértelműen érveljen az ÁNYK kivezetésének elhalasztása mellett mindaddig, amíg az új rendszer ténylegesen nem képes a régi kiváltására.

Erre egészen kézzelfogható példa az ELEKÁFA. Jelenleg nincs hozzá ONYA-nyomtatvány; az ONYA működése eleve nem arra a munkaszervezésre készült, ahol egy könyvelőirodában ugyanazon ügyfélkörrel egyszerre több munkatárs dolgozik; ráadásul az ELEKÁFA alapján képviselt adózók jelenleg az ONYA képviseleti listájában sem jelennek meg. A mellékelt képernyőkép ezt a képviseleti problémát a gyakorlatban is jól mutatja.

Ilyen körülmények között az ÁNYK egyszerű „lekapcsolása” nem digitalizáció lenne, hanem működő infrastruktúra megszüntetése annak működőképes és már legalább 1 éve maradéktalanul működő utódja nélkül.

Az MKOE álláspontja szerint az ÁNYK csak akkor vezethető ki, ha legalább az alábbi feltételek ténylegesen teljesülnek: valamennyi jelenlegi nyomtatvány és eljárás elérhető az új környezetben; a könyvelőirodák több munkatárssal, párhuzamosan is képesek dolgozni; a képviseleti jogosultságok minden szolgáltatásban automatikusan és egységesen érvényesülnek; továbbá megfelelő ideig biztosított az ÁNYK és az új megoldások párhuzamos használata. Ez a továbbképzés miatt is égető kérdés: mit oktassanak?

A témához szorosan kapcsolódik a képviselet teljes rendszerének rendbetétele. Természetesen ez is szerepel a május óta közismert javaslati csomagunkban, aminek most már kodifikált szövegelemei is vannak a könnyebb kormányzati felhasználás érdekében: https://mkoe.hu/blog/tobb-mint-300-javaslat-egy-mukodokepesebb-adorendszerert/

A DÁP megjelenésével végképp tarthatatlanná válik az a konstrukció, amelyben egy könyvelőirodai munkatárs csak azért nem járhat el a saját elektronikus személyazonosságával, mert a meghatalmazás vagy az ELEKÁFA-jogosultság nem hozzá, hanem más személyhez, illetve a szervezethez kötődik. Az MKOE által javasolt új képviseleti modellben ezért a munkaviszony követelményét is ki kell venni: a rendszernek nem azt kell vizsgálnia, hogy milyen munkajogi jogviszony alapján ül valaki a számítógép előtt, hanem azt, hogy az adott természetes személy jogosult-e az adott szervezet nevében, az adott adózó ügyében eljárni.

A NAV-nak alapvető érdeke kellene legyen, hogy minden természetes személy a saját nevében, saját elektronikus azonosításával lépjen be, akkor is, ha más adózó ügyét intézi. A jelenlegi rendszer ezzel szemben évtizedek alatt olyan gyakorlatot termelt ki, amelyben könyvelőirodákban más személyek Ügyfélkapu-azonosítóinak használata vált tömegessé. Ugyanazon IP-címről akár számos különböző személy azonosítójával történik ügyintézés. Ez önmagában jelenleg nem ütközik általános jogszabályi tilalomba, de informatikai, felelősségi és bizonyítási szempontból nyilvánvalóan abszurd állapot.

Az MKOE célja éppen ennek megszüntetése: megfelelő jogszabályi és technikai átmenet után mindenki kizárólag a saját elektronikus személyazonosságával járjon el, és más személy elektronikus azonosító adatainak használata váljon ténylegesen tiltottá, megfelelő esetben büntetőjogilag is szankcionálhatóvá. Ehhez azonban előbb működő képviseleti rendszert kell teremteni. Nem lehet előbb kriminalizálni a kényszerből kialakult gyakorlatot, majd utána megteremteni azt az infrastruktúrát, amely nélkül a szakma nem tud dolgozni.

A NAV az elmúlt húsz évben sajnálatosan sokat tett azért is, hogy az adózók és képviselőik számára a szabályos meghatalmazás ne egyszerűbb, hanem sok esetben nehezebb út legyen. Ide tartozott többek között a meghatalmazás ellenére fenntartott párhuzamos kézbesítés a laikus adózó részére, a jogi személyek képviseletével kapcsolatos értelmetlen tanúztatási követelmények, az elektronikus aláírások körüli folyamatos bizonytalanság, valamint a külföldön kiállított meghatalmazások apostille- és hitelesítési problémái.

Ezek nem a könyvelők magánügyei. Ezek a NAV saját eljárási infrastruktúrájának problémái. A NAV-nak minden ilyen akadály esetén addig kellett volna és kellene a jogalkotónál érvelnie, amíg az anomália meg nem szűnik.

Nemzetközi példák is mutatják, hogy lehet teljesen más bizalmi modellt működtetni. Ausztriában az adószakértő szakmai státuszából és közbizalmi szerepéből következően lényegesen közvetlenebb eljárási jogosultságot kap, az adózó formális jóváhagyása nélkül. Magyarországon ezzel szemben még mindig újra és újra azt kell bizonygatni, hogy a szakmai képviselő valóban képviselheti az ügyfelét.

Ezen kellene változtatni. Ezért arra kérem a NAV vezetését, hogy:

1. egyértelműen álljon ki az ÁNYK kivezetésének halasztása mellett;

2. támogassa az MKOE azon követelését, hogy az ÁNYK csak teljes funkcionalitású és széles körben kipróbált alternatíva mellett szűnhessen meg;

3. rendezze az ELEKÁFA–ONYÁ–képviselet jelenlegi működési hibáit;

4. kezdeményezze a képviseleti szabályok olyan módosítását, amelyben minden eljáró természetes személy a saját DÁP-azonosításával jár el;

5. támogassa a szükségtelen munkaviszony-követelmény megszüntetését;

6. és végre olyan képviseleti rendszert építsen, amely a szabályos meghatalmazást ösztönzi, nem pedig bürokratikusan bünteti.

A NAV az elmúlt évtizedekben rengeteget fejlődött informatikailag. Éppen ezért lenne különösen érthetetlen, ha most egy működő rendszer gyors lekapcsolásával és egy kiforratlan képviseleti modell erőltetésével saját digitalizációs eredményeit veszélyeztetné.

Az MKOE kész a megoldás kidolgozásában érdemi szakmai együttműködésre. Most már azonban nem további ígéretekre és határidőkre, hanem egyértelmű döntésre, megfelelő átmeneti időre és működő megoldásra van szükség!” – írja az MKOE közleményében Ruszin Zsolt, az MKOE alelnöke.