Fontos tudnivalók a munkaidő nyilvántartásáról a Kúria döntése tükrében

Megosztás Tetszik

A munkaidő-nyilvántartás a munkáltató alapvető kötelezettsége, mellyel összefüggésben számos gyakorlati kérdés felvetődik. A törvény ugyanis a munkaidő-nyilvántartás vonatkozásában általánosan fogalmaz, annak konkrét megvalósítási módja a felügyeleti szerv, illetve a bíróság gyakorlatából derül ki. Ezen kérdések szempontjából jelentősége van a Kúria legutóbbi döntésének (BH 2020.2.52.), melynek részleteit az alábbiakban ismertetjük.

A munka törvénykönyve általános kereteket ad csupán

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 134. paragrafusa rögzíti, hogy a munkáltató nyilvántartja a rendes és a rendkívüli munkaidő, a készenlét, a szabadság, valamint 2019. január 1. napjától kezdődően a 109. paragrafus (2) bekezdése, valamint a 135. paragrafus (3) bekezdése szerinti megállapodás alapján teljesített rendkívüli munkaidő tartamát (önként vállalt túlmunka).

A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidőnek, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is. A nyilvántartás az írásban közölt munkaidőbeosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető. Fontos, hogy kötetlen munkarend esetében a nyilvántartásnak kizárólag a szabadság és az önként vállalt túlmunka tartamát kell tartalmaznia.

A megfelelő nyilvántartás megléte mind munkaügyi ellenőrzés esetén, mind pedig munkaügyi perben kiemelt jelentőségű. Mindkét esetben a munkáltató terhére értékelik, ha a nyilvántartás nem, vagy nem kellően részletesen áll rendelkezésre.

Munkaügyi felügyelet: a munkavégzés napi kezdő időpontja szükséges, a tervadatok nem jogszerűek

Az említett jogesetben érintett munkáltató üzletében tartott ellenőrzést követően a munkaügyi felügyelet 2018. április 27. napján kelt határozatával 540 ezer forint munkaügyi bírságot szabott ki, mert a munkáltató megsértette egy munkavállalója esetében a napi munkaidő mértékére vonatkozó, az Mt. 99. paragrafusának (2) bekezdése előírását. A döntés megállapította továbbá, hogy a munkáltató 17 fő (név szerint felsorolt) munkavállaló esetén megsértette az Mt. munkaidő-nyilvántartásra vonatkozó 134. paragrafusának (1)–(3) bekezdéseiben foglalt előírásokat.

A határozat indoklása szerint az élelmiszerüzletben az ellenőrzés időpontjában bemutatott tárgyhavi munkaidő-nyilvántartás 2017. december 28-31. munkavégzési napokra előzetesen kitöltött munkaidőadatokat tartalmazott. A munkaügyi ellenőrzés időpontjában a munkáltató tehát nem rendelkezett naprakész és valós munkaidő-nyilvántartással, továbbá a bemutatott munkaidő-nyilvántartásban szereplő tervezett munkavégzési időadatok, a beosztásban szereplő tervezett időadatokkal nem mindenben egyeztek meg. A munkáltató másik üzletében a bemutatott tárgyhavi munkaidő-nyilvántartás pedig nem tartalmazta a munkavállalók tárgynapi munkavégzésének kezdő időpontját.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, mivel érvelt a munkáltató, és végül melyik fél álláspontját osztotta a Kúria!