Átengedte a Kúria az LMP nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal kapcsolatos népszavazási kezdeményezését – jelentette be mai sajtótájékoztatóján Csárdi Antal, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese.
A K+F költségek elszámolása számos vállalat számára kritikus jelentőséggel bír. Ezen költségek elszámolását az adóhatóság is kiemelten vizsgálja. A tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy sok esetben a cégek nem számolnak el minden költségelemet, amire jogszabályi lehetőségük nyílik – bizonyos esetekben pedig túl sokat számolnak el. Az adóbírság elkerülése és a jogszerű adómegtakarítási lehetőség kiaknázása közötti egyensúlyozásban jelenthet támpontot a Kúria egy friss ítélete – derül ki az EY hírleveléből.
A sajtót bejárta a hír, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóját, L. Simon Lászlót Csák János miniszter az "elvárható jogkövetés elmulasztása miatt" azonnali hatállyal elbocsátotta. Az alábbiakban azt járjuk körbe, hogy milyen esetben van erre lehetősége a munkáltatónak a munka törvénykönyve (Mt.) alapján.
A felperes egyetemi tanársegéd munkakörben állt munkaviszonyban az alperesnél. Tanársegédként a munkáltatónál a munkavállalók által meghirdetett sztrájkban és annak szervezésében aktívan részt vett, s hozzá volt köthető a Sztrájktévé nevű facebook csatorna is. Az intézmény a munkaviszonyát próbaidő alatt, indokolás nélkül megszüntette, melyet a munkavállaló bíróságon támadott meg, mivel úgy vélte, hogy a munkáltató lépése a politikai véleményével függött össze. Az ügy (BH2023.253.) részleteit az alábbiakban mutatjuk be.
A Kúria a BH2023.195., illetve BH2023.196. számú döntéseiben az üzemi tanácsi választásokkal összefüggésben hozott fontos döntéseket. Az alábbiakban ezen döntések érdemi részeit foglaljuk össze.
Számtalan kérdés érkezik azzal összefüggésben, hogy mikor szükséges munkaviszony, és mikor elegendő megbízási jogviszony keretében foglalkoztatni. Bár a két jogviszony hasonlít egymásra, számos különbség is van közöttük. Emellett komoly szankcióval is lehet számolni, ha a vállalkozás nem a megfelelő jogviszonyt alkalmazza. Nézzük akkor a pontos szabályokat!
Előfordul olyan helyzet, amikor a munkavállaló munkaviszonyát oly módon szüntetik meg, hogy a munkáltató őt egyszerűen a megfelelő hatóságnál kijelenti. Habár ennek a lépésnek is vannak jogkövetkezményei, ez nem feltétlenül a munkaviszony megszüntetése. Az alábbiakban egy ilyen bírósági ügyet (BH2023.138.) mutatunk be.
Az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette a Kúria döntését, amely a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) öt népszavazási kérdése közül kettőt hitelesített – közölte az MTI.
A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a Kúria K.V. tanácsának egyesített előzetes döntéshozatali indítványai alapján lefolytatott jogegységi eljárásban hozta meg a 6/2023. Jogegységi határozatot június 12-én.
Négy új törvény – többek között a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény –, kettő új rendelet, három határozat, továbbá a Kúria három közleménye jelent meg a Magyar Közlöny 2023. évi 104. számában.
Azonnali hatályú felmondásra kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha a törvényben nevesített, szigorú feltételek fennállnak. Éppen ez az oka annak, hogy a munkaviszony megszüntetésének ezt a módját a munkáltatók kerülik. Az alábbiakban egy bírósági ügy (BH2023.136.) történéseit foglaljuk össze a tanulságok bemutatásával.
A Kúria legfrissebb jogegységi határozatában megerősítette a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) álláspontjának helyességét az ügyintézési határidőt túllépve meghozott versenyfelügyeleti döntések kapcsán: az időtúllépés nem eredményezi automatikusan a bírságolás lehetőségének elenyészését. A Kúria kötelező érvényű határozata ezzel eldöntött egy bíróságokon gyakran vitatott kérdéskört – írja honlapján a GVH.
A személyes adatok kezelését és védelmét szabályozó 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) rögzíti, hogy az adatvédelemre vonatkozó szabályok megsértése esetén az érintettek vagyoni és nem vagyoni kárukat is követelhetik. Konkrétumokat ugyanakkor a GDPR nem tartalmaz. Ezen rendelkezések alkalmazhatóságát vizsgálja az alábbi EUB döntés (C-300/21.), mely így különösen érdekes lehet:
Tájékoztató jelent meg a Kúria oldalán a Kúria szomszédjog megsértésére alapított nem vagyoni kártérítés tárgyában a 2023. június 7-én megtartott nyilvános tárgyaláson meghozott és kihirdetett döntéséről.
Gyakran felmerülő kérdés, hogy a személyes adatok jogellenes kezelése további felelősséget jelent-e. A Kúria friss határozatában (BH2023.65.) amellett foglalt állást, hogy a kompenzációs igény eredményességének (kárfelelősségnek) a jogsértésen túlmenően további feltételei is vannak. Cikkünkben a döntés részleteit mutatjuk be.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték