595 találat a(z) Kúria cimkére
Munkaviszony vélelme katás vállalkozónál – Kúriai döntés
Cikk
A katás egyéni vállalkozó és az őt foglalkoztató adatszolgáltatásra kötelezett közötti jogviszonyra vonatkozóan a munkaviszony vélelmét a katatörvény 14. § (2) bekezdése állítja fel, a vélelem megdöntése, a kimentés a megállapítással érintett adózót terheli a katatörvény 14. § (3) bekezdése a)–g) feltételei alapján, és ha a kimentés nem eredményes, az adóhatóság az adózó mint foglalkoztató terhére az adó- és járulékfizetési kötelezettséget jogszerűen állapítja meg a munkaviszonyra tekintettel – mondta ki Kfv. V. 35.235/2023/5. számú döntésében a Kúria.
Kúriai döntés az adózó adóhatósággal szembeni visszatérítési igénye esetén járó késedelmi kamatról
Cikk
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 65. § (1a) bekezdésében szabályozott, az adózónak az adóhatóság jogszabálysértő döntése következtében keletkezett visszatérítési igény esetén járó késedelmi kamatra való jogosultságnak nem feltétele, hogy az adózót az adóhatóság a jogszabálysértő döntéssel adó megfizetésére kötelezze, vagy az adózó terhére tegyen megállapítást – mondta ki Kfv. I. 35.091/2024/7. számú határozatában a Kúria.
Kúria-döntés: szankcionálhat-e a munkáltató az írásbeli figyelmeztetésben?
Cikk
A munkáltató a nem megfelelően teljesítő munkavállalót figyelmeztetésben részesítheti. Gyakran felmerül a kérdés, hogy ennek milyen következményei vannak, belefoglalható-e az írásbeli figyelmeztetésbe egyéb joghátrány is? Ezeket a kérdéseket boncolgatja a Kúria is a BH2024.299. számú döntésében.
Új szerzés-e az eredeti állapot visszaállítása adójogi szempontból? Az Ab és a Kúria álláspontja
Cikk
A Kúria Kpk.39.222/2024/3. számú határozatában kimondta, hogy ugyanannak a jogviszonynak az adózóként eltérő minősítése – önmagában a jogügyletben elfoglalt eltérő pozíciója alapján – a törvény előtti jogegyenlőség követelményét sérti. Ha az adóhatóság azt állapítja meg, hogy a vagyonszerzésre irányuló szerződést felbontották, és az illeték visszatérítésének van helye, akkor a visszamenő hatályú megszüntetés és az eredeti állapot helyreállítása jogkövetkezményeit az Szja tv. 62. § (4) bekezdése szerinti megszerzés fogalmának az értelmezésénél hasonlóképpen is kell alkalmaznia – olvasható a Kúria honlapján.
Végrehajtást kezdeményezett egy cég a NAV ellen – így reagált az adóhatóság
Cikk
Az A.B. Dienstleistung GMBH végrehajtási eljárást kezdeményezett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellen, a Fővárosi Ítélőtábla ítéletének végrehajtására – írja a NAV honlapján.
Sajtó-helyreigazítási ügyben döntött a Kúria
Cikk
Tájékoztató jelent meg a Kúria honlapján egy sajtó-helyreigazítás iránt indított perben hozott döntéséről.
Kúriai döntés a szülésnél alkalmazott altatásról szóló tájékoztatás késedelmének következményeiről
Cikk
A császármetszéshez szükséges általános érzéstelenítésre vonatkozó tájékoztatás késedelmes nyújtása sérti a szülő nő lelki egészséghez fűződő személyiségi jogát – mondta ki a Kúria.
Új Kúria-határozat a pihenőidőről: tömeges perek és pótlékok jöhetnek?
Cikk
Hiába bőkezű a magyar jog a 48 órás heti pihenőidővel, előtte a napi pihenőidőt ki kellene adni egy EU bírósági döntés szerint. Ennek alapján pénteken 13 óra után már a legtöbb munkavállaló rendkívüli munkaidőben dolgozna. Ezért pedig plusz pénz – 50 százalék pótlék – járna visszamenőleg is. Négy éve húzódik a napi és a heti pihenőidő kiadásának kérdése. Tavaly történt egy vitatott Mt-módosítás, a közelmúltból két Kúria-döntés abba az irányba mutat, hogy legalább a 2023-at megelőző gyakorlatért pótlékot kellene fizetni – írja a hrportal.hu.
Műtrágyakartellügy: a Kúriához fordul a GVH
Cikk
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához fordul a Nitrogénművek Zrt. kartellügyében, meggyőződéssel kitartva a versenytanács eredeti határozata mellett, amelynek megállapításait a súlyos kartellezésről megerősítette a Fővárosi Törvényszék – közölte a GVH az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.
Közigazgatási hatósági eljárások iratai: mikor nyilvánosak?
Cikk
Érdekes ügyben döntött nem olyan régen a Kúria. A BH2024.208. számú ügyben azt vizsgálta, hogy közérdekű adatként milyen esetekben lehet közigazgatási hatósági ügyek iratanyagába betekinteni az eljárásban nem érintett személyek számára. Az ügy részleteit az alábbiakban ismertetjük.
Döntött a Kúria – mutatjuk, milyen esetekben tilos és mikor lehet bérköveteléssel kapcsolatos sztrájkot kezdeményezni
Cikk
Friss döntésében (BH2024.212.) a Kúria azt vizsgálta, hogy a kollektív szerződés hatálya alatt milyen esetekben tilos és mikor lehet bérköveteléssel kapcsolatos sztrájkot kezdeményezni. Az ügy részleteit cikkünkben foglaltuk össze.
Iparűzési adó, innovációs járulék: fontos Kúria-döntés az alvállalkozói teljesítések levonhatóságáról
Cikk
A Kúria korábban már több ítéletében foglalkozott az alvállalkozói teljesítések helyi iparűzési adóból történő levonhatóságával. A nemrégiben közzétett Kfv. 35.076/2024/5. számú döntésében azonban fontos megállapításokat tett a vállalkozási szerződések minősítésével és a szükséges nyilvántartások vezetésével kapcsolatban – hívja fel a figyelmet hírlevelében a PwC Magyarország.
Megváltozott munkaképesség mértéke, rehabilitálhatóság: ki állapíthatja meg? A Kúria döntött
Cikk
Ha a bíróság által megállapított egészségi állapot a közigazgatási szerv határozatában foglaltaktól eltérő mértékű, a bíróság nem írhatja elő a közigazgatási szervnek, hogy a megismételt eljárásban milyen minősítési kategória alapul vételével döntsön a megváltozott munkaképességű személy ellátásáról. A perben megállapított egészségi állapothoz tartozó komplex minősítés elvégzése a közigazgatási szerv feladata – mondta ki a Kúria.
Kötelező egyeztetés sztrájk előtt: bármiféle eszmecsere megteszi a Kúria szerint
Cikk
Egyre több sztrájkot érintő kérdés kerül bíróság elé, ennek egyik oka, hogy a megélhetési költségek jelentős emelkedése miatt erősödik a bérfeszültség. A BH2024.213. számú ügyben a Kúria azt vizsgálta, hogy pontosan milyen feltételei vannak a jogszerű sztrájkot megelőző kötelező egyeztetésnek.
Sztrájk jogszerűségéről döntött a Kúria
Cikk
A sztrájk joga a a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (sztrájkörvény) 2. § (1) bekezdés a) pontja értelmében megnyílik, ha a vitatott kérdést érintő egyeztető eljárás hét napon belül nem vezet eredményre. Ez a rendelkezés nem értelmezhető úgy, hogy amíg a felek között egyeztetés van folyamatban, nincs lehetőség sztrájk megtartására, mivel a sztrájkkövetelések bejelentésének időpontjától kezdődően annak reális lehetőségével a sztrájkköveteléssel érintett munkáltatónak számolnia kell, az egyeztetések ettől az időponttól kezdődően ugyanis a sztrájk elkerülése érdekében folynak – mondta ki a Kúria.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
