A Kúriához fordul a fővárosi kormányhivatal a törvénytelen fővárosi költségvetés miatt – tudatta Budapest főispánja csütörtökön a Facebook-oldalán közzétett videóban.
Egy fogyasztó egy bankkal szembeni megtérítési igénye elutasítása miatt fordult a békéltető testülethez. A jogvita abból eredt, hogy a fogyasztó egy online apróhirdetési portálon terméket kívánt eladni, a potenciális vevő azonban a bank felületére hasonlító adathalász internetes felületre vitte, így csalás áldozata lett: ennek következményeként a bank a fogyasztó bankszámlájáról a jóváhagyása nélkül nagyobb összeget utalt át egy ismeretlen belföldi bankszámlára. A békéltető testület ajánlásában felhívta a bankot a fogyasztó által jóvá nem hagyott fizetési művelettel kapcsolatban kifizetett összeg megtérítésére.
A kormány módosította a különleges földgázkészlet létrehozásáról szóló rendeletét, határozott a Rákosrendezőn megvalósuló fejlesztésekkel összefüggő feladatok összehangolásáról, a Kúria helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság egyik határozatát – derül ki a 2025/13., február 14-én megjelent Magyar Közlönyből.
Eredményesen perelte az ügyészség az egyik biztosítót, mert a Kúria megállapította, hogy a fogyasztókkal kötött szerződéseiben alkalmazott több általános szerződési feltétel tisztességtelen, olvasható az ugyeszseg.hu honlapon.
A felperes a keresetében kártérítés megfizetésére kérte kötelezni a vele munkaviszonyban álló alperest. Arra hivatkozott, hogy az alperes a képviseletében eljárva megfelelő felhatalmazás hiányában írt alá három évre szóló – sportrendezvény megrendezésére vonatkozó – jogbérleti szerződést, majd az elnökség jóváhagyása nélkül lemondta egy verseny megrendezését és kötelezettséget vállalt annak elmaradása miatt felmerült költségek megfizetésére.
A katás egyéni vállalkozó és az őt foglalkoztató adatszolgáltatásra kötelezett közötti jogviszonyra vonatkozóan a munkaviszony vélelmét a katatörvény 14. § (2) bekezdése állítja fel, a vélelem megdöntése, a kimentés a megállapítással érintett adózót terheli a katatörvény 14. § (3) bekezdése a)–g) feltételei alapján, és ha a kimentés nem eredményes, az adóhatóság az adózó mint foglalkoztató terhére az adó- és járulékfizetési kötelezettséget jogszerűen állapítja meg a munkaviszonyra tekintettel – mondta ki Kfv. V. 35.235/2023/5. számú döntésében a Kúria.
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 65. § (1a) bekezdésében szabályozott, az adózónak az adóhatóság jogszabálysértő döntése következtében keletkezett visszatérítési igény esetén járó késedelmi kamatra való jogosultságnak nem feltétele, hogy az adózót az adóhatóság a jogszabálysértő döntéssel adó megfizetésére kötelezze, vagy az adózó terhére tegyen megállapítást – mondta ki Kfv. I. 35.091/2024/7. számú határozatában a Kúria.
A munkáltató a nem megfelelően teljesítő munkavállalót figyelmeztetésben részesítheti. Gyakran felmerül a kérdés, hogy ennek milyen következményei vannak, belefoglalható-e az írásbeli figyelmeztetésbe egyéb joghátrány is? Ezeket a kérdéseket boncolgatja a Kúria is a BH2024.299. számú döntésében.
A Kúria Kpk.39.222/2024/3. számú határozatában kimondta, hogy ugyanannak a jogviszonynak az adózóként eltérő minősítése – önmagában a jogügyletben elfoglalt eltérő pozíciója alapján – a törvény előtti jogegyenlőség követelményét sérti. Ha az adóhatóság azt állapítja meg, hogy a vagyonszerzésre irányuló szerződést felbontották, és az illeték visszatérítésének van helye, akkor a visszamenő hatályú megszüntetés és az eredeti állapot helyreállítása jogkövetkezményeit az Szja tv. 62. § (4) bekezdése szerinti megszerzés fogalmának az értelmezésénél hasonlóképpen is kell alkalmaznia – olvasható a Kúria honlapján.
Az A.B. Dienstleistung GMBH végrehajtási eljárást kezdeményezett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellen, a Fővárosi Ítélőtábla ítéletének végrehajtására – írja a NAV honlapján.
Tájékoztató jelent meg a Kúria honlapján egy sajtó-helyreigazítás iránt indított perben hozott döntéséről.
A császármetszéshez szükséges általános érzéstelenítésre vonatkozó tájékoztatás késedelmes nyújtása sérti a szülő nő lelki egészséghez fűződő személyiségi jogát – mondta ki a Kúria.
Hiába bőkezű a magyar jog a 48 órás heti pihenőidővel, előtte a napi pihenőidőt ki kellene adni egy EU bírósági döntés szerint. Ennek alapján pénteken 13 óra után már a legtöbb munkavállaló rendkívüli munkaidőben dolgozna. Ezért pedig plusz pénz – 50 százalék pótlék – járna visszamenőleg is. Négy éve húzódik a napi és a heti pihenőidő kiadásának kérdése. Tavaly történt egy vitatott Mt-módosítás, a közelmúltból két Kúria-döntés abba az irányba mutat, hogy legalább a 2023-at megelőző gyakorlatért pótlékot kellene fizetni – írja a hrportal.hu.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához fordul a Nitrogénművek Zrt. kartellügyében, meggyőződéssel kitartva a versenytanács eredeti határozata mellett, amelynek megállapításait a súlyos kartellezésről megerősítette a Fővárosi Törvényszék – közölte a GVH az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.
Érdekes ügyben döntött nem olyan régen a Kúria. A BH2024.208. számú ügyben azt vizsgálta, hogy közérdekű adatként milyen esetekben lehet közigazgatási hatósági ügyek iratanyagába betekinteni az eljárásban nem érintett személyek számára. Az ügy részleteit az alábbiakban ismertetjük.
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték