Utazási iroda szerződési feltételei lehetnek-e tisztességtelenek? Kúriai vizsgálat

Megosztás Tetszik

Gyakori, hogy a szolgáltatók a szolgáltatás nyújtása során általános szerződési feltételeket (ÁSZF) alkalmaznak, melyek lényege, hogy a feltételek előzetes megállapítása csupán az egyik félen múlik. Bizonyos esetekben ez azonban már tisztességtelennek minősülhet, melyet a Kúria nemrégiben (BH2025.171.) egy utazási iroda szolgáltatásával összefüggésben vizsgált.

Túl korán állt be a fizetési kötelezettsége az utazónak

Az utazásszervező és utazásközvetítői szolgáltatásokat nyújtó alperes tevékenysége során fogyasztónak minősülő utazókkal is szerződéseket köt. Ennek során az utazásszervezéshez több utazási szerződés megkötése céljából a fogyasztó közreműködése nélkül előre meghatározott Általános Szerződési Feltételeket alkalmaz. Az alperes által alkalmazott ÁSZF – egyebek mellett – a következő kikötést tartalmazza: „Az utazó az utazási szerződés megkötésével egyidejűleg részvételi díjelőleget fizet. A megfizetett előleg garantálja, hogy az ily módon lefoglalt helyeket az Iroda más utazónak nem értékesíti. A teljes részvételi díj és a megrendelt kapcsolódó szolgáltatások teljes díja megfizetésének határideje az utazás megkezdése előtti 45. nappal esedékes. Az Iroda felhívja a figyelmet és az utazó kifejezetten tudomásul veszi, hogy a jelzett fizetési határidő be nem tartása a már megkötött utazási szerződés megszűnését eredményezheti. A fizetendő részvételi díjelőleg az utazás részvételi díjának (szerződésen részvételi díjként jelölt) 35%-a (eltérő megállapodás hiányában) ezen kívül fizetendő még a repülőjegy teljes összege, illetve a sztornó biztosítás díja (amennyiben az utazó azt igényelte).” (ÁSZF V.1. pont).

A felperes keresetében kifejtettek szerint az ÁSZF szabályozása tisztességtelen, így az annak alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelen azzal, hogy az érvénytelenség megállapítása a megtámadásig már teljesített szerződéseket nem érinti. Kérte továbbá az alperest saját költségén a bíróság által megállapított szövegű közlemény közzétételére kötelezni.

Ezt jelenti az ÁSZF tisztességtelensége

A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:102. § akként fogalmaz, hogy tisztességtelen az az általános szerződési feltétel, amely a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg. Az általános szerződési feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett, a kikötött szolgáltatás rendeltetését, továbbá az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát. A tisztességtelen általános szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a főszolgáltatást megállapító vagy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési feltételekre, ha azok világosak és érthetőek. Nem minősül ugyanakkor tisztességtelennek az általános szerződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály előírásának megfelelően határozzák meg. Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé vált tisztességtelen szerződési feltételt a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja.

Kúria: A tisztességtelenséget az EU jog és a hazai jog követelményei tükrében kell vizsgálni

A Kúria kiemelte, hogy az ÁSZF érintett kikötése az utazási szolgáltatásért fizetendő díj teljesítési határidejét az utazás megkezdése előtti 45 napban határozza meg, ami eltér a 472/2017. kormányrendeletben írt 30 napos határidőtől, és ezzel a fogyasztót a nemzeti jogban szabályozottnál kedvezőtlenebb jogi helyzetbe hozza. Rámutatott arra is, hogy tisztességtelen általános szerződési feltételek érvénytelenségének szabályait a Ptk. a 93/13/EGK irányelv rendelkezéseit alapul véve szabályozza, ezért a Ptk. szabályainak értelmezésénél figyelemmel kell lenni az EU Bíróságának határozataira. A „jóhiszeműség” követelménye az irányelv szerint abban az esetben teljesül, ha az eladó vagy szolgáltató méltányosan és tisztességesen jár el a fogyasztóval szemben, és figyelembe veszi a fogyasztó törvényes érdekeit. A fogyasztó kárára előidézett „jelentős egyenlőtlenséget” pedig a felek megállapodása hiányában irányadó nemzeti szabályok értelmezése útján kell értékelni annak megítélése érdekében, hogy a szerződés a hatályos nemzeti jogban szabályozottnál kedvezőtlenebb jogi helyzetbe hozza-e a fogyasztót, és ha igen, akkor mennyiben (68. pont).

A Kúria végül kimondta, hogy tisztességtelen az az általános szerződési feltétel, amely a felek szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg oly módon, hogy az utazási szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekről, különösen az utazási csomagra és az utazási szolgáltatásegyüttesre vonatkozó szerződésekről szóló 472/2017. kormányrendelet 5. § (2) bekezdésének az utazási szolgáltatásra vonatkozó szerződés alapján fizetendő teljes díj összege megfizetésének a teljesítési határidejét indokolatlanul, és általános jelleggel előbbre hozza az utazás megkezdésének napjához képest. Ezzel ugyanis olyan mértékben hozza a fogyasztót hátrányosabb helyzetbe, hogy a szerződési feltétel alkalmazója annak egyedi megtárgyalását követő elfogadását a fogyasztótól észszerűen nem várhatta el.