Jó erkölcsbe ütköző szerződéses kikötések és jogkövetkezményeik – így döntött a Kúria

Megosztás Tetszik

A Kúria friss döntésében (BH2025.141.) a jó erkölcsbe ütköző szerződéses kikötéseket és azok jogkövetkezményeit vizsgálta. Mivel a jó erkölcs pontos tartalmának megállapítása nem egyszerű feladat, így azt cikkünkben több bírósági ügy tanulságain keresztül mutatjuk be.

A jó erkölcsbe ütköző magatartás: eltérés a helyesnek tekintett szabályoktól

Az egyes jogágak szabályozása, így a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) alkalmaz úgynevezett generálklauzulákat, melyek olyan általános előírások, szabályok, melyeknek rengeteg előfordulási formájuk lehet (így konkrétan, egyenként nem nevesíthetőek). Ilyen alapelv az együttműködési kötelezettség vagy a jó erkölcsbe ütköző magatartás tilalma.

De mit is jelent pontosan a jó erkölcs és ki határozza meg?

A jó erkölcs értelmezése során irányadó többek között a 20/1997. (III. 19.) AB-határozat, mely szerint jó erkölcsként a közerkölcs fogalma figyelembe vehető. A közerkölcs pedig lényegében erkölcsi közfelfogást (vélekedést) jelent a társadalmilag helyesnek tekintett magatartási szabályokról. A Kúria (akkor még Legfelsőbb Bíróság) egyik döntése szerint pedig jóerkölcsbe ütközőnek az a szerződés minősül, amelyet jogszabály nem tilt, de az azzal elérni kívánt cél, a vállalt kötelezettség jellege, azért ellenszolgáltatás felajánlása, illetve a szerződés tárgya az általánosan elfogadott erkölcsi normákat vagy szokásokat nyilvánvalóan sérti, és ezért azt az általános társadalmi megítélés is egyértelműen tisztességtelennek, elfogadhatatlannak minősíti (EBH2005. 1234., BH2000. 260.).

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből példákon keresztül megismerheti a Kúria döntései mögött álló indokokat egy-egy jó erkölcsbe ütköző ügyre vonatkozóan.