Minden, amit a kötbér adóvonzatairól tudni érdemes – 1. rész

Megosztás Tetszik

Kötbér: mindenki hallott már róla, sőt, talán találkozott is vele, amikor szerződést írt alá. Arról azonban már jóval kevesebben tudunk beszámolni, hogy mi a teendő akkor, amikor a fogalomból tényleges teljesítés lesz, és kötbért fizetnek nekünk. Cikksorozatunkban megpróbálunk átfogó képet adni az intézményről, bemutatjuk annak általános adójogi kezelését, majd életből vett példák segítségével megmutatjuk, hogy a gyakorlatban hogyan történik az adó megállapítása a kötbért megszerző fél oldalán.

Az első részben vizsgáljuk meg a kötbér funkcióját, működését és megítélését bírósági, jogalkotói és adóhatósági szinten!

A kötbér meghatározását/funkcióját/működését a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény "A szerződés megerősítése és módosítása" cím alatt szabályozza.

Az előírások értelmében a kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést.

A jogosult kötbérigényét attól függetlenül érvényesítheti, hogy a kötelezett szerződésszegéséből kára származott-e.

A jogosult a kötbér mellett érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát is.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (korábban Pénzügyminisztérium, továbbiakban: NGM) jogértelmezése szerint „a kötbér minimál-kárátalány jellege abban jelenik meg, hogy ha a jogosultnak egyáltalán nincs kára, a kötbér összege akkor is megilleti. A kötbér összegét meg nem haladó kárösszeget illetően tehát nincs bizonyítási kötelezettség. A minimál-kárátalány jellegből következik továbbá, hogy a jogosult a kötbért meghaladó kárát érvényesítheti a kártérítés szabályai szerint, azaz az összegszerűség bizonyításának kötelezettségével.”

Az adóhatóság és az NGM álláspontja egységes abban, hogy a kötbér adójogi kezelése során a foglaló adójogi kezeléséhez hasonlóan kell eljárni, tekintve annak hasonló funkcióját/működését.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mire alapozhatók a fentiek!