A cserét pótló vétel illetékkedvezményének a lényege és célja, hogy csak az értékesített és megvásárolt lakások forgalmi értékének különbözete után kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni. Az Itv. 26. § (1) bekezdés y) pontjának „eladja” szóhasználatából nem következik illetékmentességi feltételként az adásvétel jogcím kizárólagossága – mondta ki a Kúria.
A fogyasztóvédelem területét nem csupán hazai, hanem kiterjedt uniós szabályok is keretezik, amelyek célja, hogy a fogyasztó valamennyi körülmény ismeretében tudjon dönteni, ne tévessze meg az eladó bonyolult tájékoztatásokkal. Akciós termékek esetében fokozottan fennáll a tévedés, megtévesztés veszélye, így külön előírások vonatkoznak az árfeltüntetésre. Cikkünkben egy ilyen friss bírósági ügy (BH2025.199.) mentén hívjuk fel a figyelmet a betartandó előírásokra.
A pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás végrehajtása során az állami adóhatóság az adós vagyontárgyait a pénzkövetelés végrehajtásának szabályai szerint vonja végrehajtás alá, amely – a törvényben meghatározott korlátozásokkal – az adós bármely vagyontárgyára kiterjedhet.
Az Alaptörvény 34. cikk (5) bekezdésének felhatalmazása alapján a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében a helyi önkormányzat törvényben meghatározott mértékű kölcsön felvételét a kormány hozzájárulásához köti. A Kúria a BH2025.175. számú döntésében azt vizsgálta, hogy a kormányzat elutasítása mennyiben támadható bíróságon – cikkünkben az ügy tanulságait foglaljuk össze.
Friss döntésében a Kúria azt vizsgálta, miképpen kell értelmezni munkajogi jogutódlás esetén azt a kikötést, hogy a kollektív szerződésben rögzített munkafeltételeket egy évig a jogutód munkáltatónak fenn kell tartani. Cikkünkben az ügy (BH2025.172.) tanulságait mutatjuk be.
Gyakori, hogy a szolgáltatók a szolgáltatás nyújtása során általános szerződési feltételeket (ÁSZF) alkalmaznak, melyek lényege, hogy a feltételek előzetes megállapítása csupán az egyik félen múlik. Bizonyos esetekben ez azonban már tisztességtelennek minősülhet, melyet a Kúria nemrégiben (BH2025.171.) egy utazási iroda szolgáltatásával összefüggésben vizsgált.
A Kúria a BH2025.146. ügyben (Mfv.II.10.117/2024/9.) az azonnali hatályú felmondás érvényességének feltételeit vizsgálta. A munkáltató ugyanis úgy kívánta a munkaviszonyt azonnali hatállyal megszüntetni, hogy az egy meghatározott feltétel bekövetkeztével áll be. Az ügy tanulságait az alábbiakban foglaltuk össze.
Kötbér: mindenki hallott már róla, sőt, talán találkozott is vele, amikor szerződést írt alá. Arról azonban már jóval kevesebben tudunk beszámolni, hogy mi a teendő akkor, amikor a fogalomból tényleges teljesítés lesz, és kötbért fizetnek nekünk. Cikksorozatunkban megpróbálunk átfogó képet adni az intézményről, bemutatjuk annak általános adójogi kezelését, majd életből vett példák segítségével megmutatjuk, hogy a gyakorlatban hogyan történik az adó megállapítása a kötbért megszerző fél oldalán.
A közbenső mérleg jóváhagyása során a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy a mérleg valós, megfelelő okiratokkal alátámasztott adatokat tartalmazó, megbízható tájékoztatást nyújt-e az adós vagyonáról, pénzügyi helyzetéről, és azoknak a korábbi közbenső mérleg jóváhagyása óta bekövetkezett változásairól. Ennek megítélése alapvetően okirati bizonyítás útján történhet. Ezért általában nem sérül a felek tisztességes eljáráshoz fűződő joga, ha a bíróság mint szükségtelent, mellőzi a közbenső mérlegre észrevételt tett hitelező törvényes képviselőjének a személyes meghallgatására vonatkozó indítványt, különösen, ha a hitelező elő sem adja, hogy a törvényes képviselő szóbeli nyilatkozatának a közbenső mérleg jóváhagyása során milyen okból lenne jelentősége – mondta ki a Kúria.
Jogegységi határozatot hozott a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa az Európai Unió Bíróságának legutóbbi, a devizahiteleket érintő C-630/23. számú ítéletének értelmezéséről.
Pert nyert a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egy jelentős adótartozást görgető, játékautomatákat üzemeltető vállalkozással szemben, amelyet a Kúria ítéletében mintegy 74 millió forint kártérítés fizetésére kötelezett.
A Kúria friss döntésében (BH2025.141.) a jó erkölcsbe ütköző szerződéses kikötéseket és azok jogkövetkezményeit vizsgálta. Mivel a jó erkölcs pontos tartalmának megállapítása nem egyszerű feladat, így azt cikkünkben több bírósági ügy tanulságain keresztül mutatjuk be.
A Kúria pénteken megsemmisítette a rendőrségnek azt a határozatát, amely megtiltott egy szombatra bejelentett tiltakozást, amelyet négy szervezet akart tartani gyülekezési szabadsága kiüresítése miatt – tudatta a legfelsőbb bírói fórum az MTI-vel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték