597 találat a(z) Kúria cimkére

Kúria: a helyi önkormányzatok kölcsönfelvétele nem támadható, politikai döntés Cikk

Az Alaptörvény 34. cikk (5) bekezdésének felhatalmazása alapján a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében a helyi önkormányzat törvényben meghatározott mértékű kölcsön felvételét a kormány hozzájárulásához köti. A Kúria a BH2025.175. számú döntésében azt vizsgálta, hogy a kormányzat elutasítása mennyiben támadható bíróságon – cikkünkben az ügy tanulságait foglaljuk össze.

Kúria: így kell értelmezni a foglalkoztatási feltételeket jogutódlás esetén Cikk

Friss döntésében a Kúria azt vizsgálta, miképpen kell értelmezni munkajogi jogutódlás esetén azt a kikötést, hogy a kollektív szerződésben rögzített munkafeltételeket egy évig a jogutód munkáltatónak fenn kell tartani. Cikkünkben az ügy (BH2025.172.) tanulságait mutatjuk be.

Utazási iroda szerződési feltételei lehetnek-e tisztességtelenek? Kúriai vizsgálat Cikk

Gyakori, hogy a szolgáltatók a szolgáltatás nyújtása során általános szerződési feltételeket (ÁSZF) alkalmaznak, melyek lényege, hogy a feltételek előzetes megállapítása csupán az egyik félen múlik. Bizonyos esetekben ez azonban már tisztességtelennek minősülhet, melyet a Kúria nemrégiben (BH2025.171.) egy utazási iroda szolgáltatásával összefüggésben vizsgált.

dr. Bartha László adójogi szakjogász cikkéhez Kérdés

Azonnali hatályú felmondás táppénz alatt – így döntött a Kúria Cikk

A Kúria a BH2025.146. ügyben (Mfv.II.10.117/2024/9.) az azonnali hatályú felmondás érvényességének feltételeit vizsgálta. A munkáltató ugyanis úgy kívánta a munkaviszonyt azonnali hatállyal megszüntetni, hogy az egy meghatározott feltétel bekövetkeztével áll be. Az ügy tanulságait az alábbiakban foglaltuk össze.

Minden, amit a kötbér adóvonzatairól tudni érdemes – 1. rész Cikk

Kötbér: mindenki hallott már róla, sőt, talán találkozott is vele, amikor szerződést írt alá. Arról azonban már jóval kevesebben tudunk beszámolni, hogy mi a teendő akkor, amikor a fogalomból tényleges teljesítés lesz, és kötbért fizetnek nekünk. Cikksorozatunkban megpróbálunk átfogó képet adni az intézményről, bemutatjuk annak általános adójogi kezelését, majd életből vett példák segítségével megmutatjuk, hogy a gyakorlatban hogyan történik az adó megállapítása a kötbért megszerző fél oldalán.

Kúriai döntés: közbenső mérleg jóváhagyása, ennek megítélése alapvetően okirati bizonyítás útján történhet Cikk

A közbenső mérleg jóváhagyása során a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy a mérleg valós, megfelelő okiratokkal alátámasztott adatokat tartalmazó, megbízható tájékoztatást nyújt-e az adós vagyonáról, pénzügyi helyzetéről, és azoknak a korábbi közbenső mérleg jóváhagyása óta bekövetkezett változásairól. Ennek megítélése alapvetően okirati bizonyítás útján történhet. Ezért általában nem sérül a felek tisztességes eljáráshoz fűződő joga, ha a bíróság mint szükségtelent, mellőzi a közbenső mérlegre észrevételt tett hitelező törvényes képviselőjének a személyes meghallgatására vonatkozó indítványt, különösen, ha a hitelező elő sem adja, hogy a törvényes képviselő szóbeli nyilatkozatának a közbenső mérleg jóváhagyása során milyen okból lenne jelentősége – mondta ki a Kúria.

Devizahitel-károsultak: jogegységi döntésben értelmezi a Kúria az EU-bírósági ítéletet Cikk

Jogegységi határozatot hozott a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa az Európai Unió Bíróságának legutóbbi, a devizahiteleket érintő C-630/23. számú ítéletének értelmezéséről.

A NAV pert nyert egy játékautomatákat üzemeltető vállalkozással szemben Cikk

Pert nyert a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egy jelentős adótartozást görgető, játékautomatákat üzemeltető vállalkozással szemben, amelyet a Kúria ítéletében mintegy 74 millió forint kártérítés fizetésére kötelezett.

Jó erkölcsbe ütköző szerződéses kikötések és jogkövetkezményeik – így döntött a Kúria Cikk

A Kúria friss döntésében (BH2025.141.) a jó erkölcsbe ütköző szerződéses kikötéseket és azok jogkövetkezményeit vizsgálta. Mivel a jó erkölcs pontos tartalmának megállapítása nem egyszerű feladat, így azt cikkünkben több bírósági ügy tanulságain keresztül mutatjuk be.

Jogi képviselet Kúrián Kérdés

A Kúria megsemmisítette a gyülekezési szabadság kiüresítése ellen tiltakozó szombati felvonulást tiltó rendőrségi határozatot Cikk

A Kúria pénteken megsemmisítette a rendőrségnek azt a határozatát, amely megtiltott egy szombatra bejelentett tiltakozást, amelyet négy szervezet akart tartani gyülekezési szabadsága kiüresítése miatt – tudatta a legfelsőbb bírói fórum az MTI-vel.

Kúriai döntés: az illetékalap kizárólag a föld ellenértéke lehet, ha a vevő a felépítmény tulajdonjogát nem szerezte meg Cikk

Ha a napelemmodulok esetében a szerződési akarat, tulajdonosi jogosultság hiányában nem történt meg a vagyonszerzés, akkor nincs illetékfizetési kötelezettség – mondta ki a Kúria.

Kötelezhető-e a szülő a gyermek számára előírt védőoltás beadatására? Cikk

Nálunk is egyre több hír jelenik meg arról, hogy az egyes védőoltások bizonyos kockázatokkal járhatnak az egészségre, így a szülők egy része a gyermekét mentesíteni kívánja az oltás beadása alól. Habár ezen hírek megalapozottsága kérdéses, a habozó szülők magatartása odavezetett, hogy több helyen ismételten terjedni kezdtek olyan fertőző betegségek, melyek megfelelő átoltottsággal megelőzhetők lennének. Egy ilyen ügyet boncolgat a Kúria egyik döntése (BH2025.72.), melyet az alábbiakban ismertetünk.

Tisztességtelen feltételek az ÁSZF-ben: biztosítási szerződést vizsgált a Kúria Cikk

A Kúria nemrégiben hozott döntésében (BH2025.91.) egyebek mellett azt vizsgálta, hogy a biztosítótársaság lerövidítheti-e a szerződésből eredő igények elévülését, valamint a kárbejelentés határidejét, illetve mire alapíthatja az egyoldalú díjemelést.