Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz. Egy 2016-ban örökléssel szerzett lakás értékesítve lett 2017-ben. Az adóbevallás során a szerzési értékbe beszámítható-e a megfizetett öröklési illeték, azaz az ingatlan szerzési értéke= az illeték-kiszabáshoz figyelembe vett érték+a megfizetett öröklési illeték? (Nem egyenes ági öröklésről lévén szó.) Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Szeretném segítségét kérni abban,hogy az elengedett tagi kölcsön után a záró bevallás és beszámoló időpontjáig bevallott, majd azt követő napokban megfizetett illeték elszámolható-e a végelszámolás időszak alatti költségként még az azt záró bevallásban, illetve a záró beszámolóban. A végelszámolás alatt a társaság áfaköteles bevételt nem realizált. Ugyanakkor voltak áfát tartalmazó számlái (például számviteli és ügyvédi szolgáltatás). Áfaköteles bevétel hiányában ezen számlák áfatartalma a záró bevallás keretében visszaigényelhető-e? Számomra továbbra is érthetetlen, hogy a végelszámolás záró bevallása keretében miért nem vonható le a társaságiadó-alap 100 százalékáig az elhatárolt veszteség? Ha jól gondolom, jelenleg itt is él az 50 százalék levonhatósági szabály? Válaszukat várva segítségüket előre is köszönöm. K
A régi adózás rendjéről szóló törvényből (Art.) és több más törvényből is kikerültek az illetékre vonatkozó szabályok és egységesen az illetéktörvénybe kerültek áthelyezésre. A régi Art. számos helyen tartalmazott az illetékkiszabással kapcsolatban külön eljárási szabályokat, ezeket már az illetéktörvényben kell keresni.
Tisztelt Juhász Tibor adószakértő úr! Feltettem egy kérdést, melyre rendkívül pontos és kimerítő választ kaptam – ezúton is szeretném megköszönni. A kérdés linkje a következő volt: http://adozona.hu/kerdesek/2018_3_5_ingatlanertekesites_tarsasagban_clj A kapott válaszból az derül ki számomra, hogy illetékfizetési kötelezettség fog beállni a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban történő vagyonszerzés miatt az üzletrészt szerző magánszemély tagnál, mivel a vásárló a korábbi tulajdonosnak nem házastársa, gyermeke, szülője és nem bejegyzett élettársa, hanem csak édesapjának második felesége, és a másik két körülmény sem áll fenn. Viszont felmerül bennem a kérdés, hogy mégiscsak van talán bejelentési kötelezettség ebben az esetben – mint magánszemélynek – méghozzá az illetékfizetés hatálya alá. Vagy ezt hivatalból veti ki a NAV? Ilyen módon sem kell bejelentést tenni? Újabb válaszát és türelmét köszönöm!
Az otthonteremtési program keretében folyamatosan bővül a lakásszerzéshez kapcsolódó illetékkedvezményi, illetékmentességi rendszer. 2018. január 1-jétől több változás is hatályba lépett, módosult ugyanis egyfelől az új lakás megszerzéséhez kapcsolódó illetékkedvezmény, valamint változott az úgynevezett cserét pótló vétel illetékkedvezménye is.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdést szeretném feltenni: Cégünk általában használt ingatlant venne magánszemélyektől, melyeket felújítanánk és általában magánszemélynek adnánk el. Kaphatunk-e erre illetékmentességet vagy kedvezményt? Vehetjük és adhatjuk áfa nélkül, mivel többnyire magánszemélyekkel üzletelnénk. Mi a helyzet, ha céggel üzletelnénk? A nyereséget ugyanúgy könyvelnénk el, mint bármilyen más nyereséget? Milyen tevékenységeket kell betenni a cég tevékenységi körébe? Valamint főtevékenységnek kéne betenni? Válaszát előre is köszönöm, U.Andrea
Termőföld vásárlása esetén az illetékmentesség megilleti-e a termőföldet vásárló földművest, ha a szóban forgó termőföld 5 éves haszonbérlettel terhelt, és a bérlő nem mond le a bérleményéről? Várom válaszukat. Köszönettel: Csné
Őstermelő mikor juthat illetékmentesen termőföldhöz? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Ha egy kft.-nél a tagi kölcsönt el szeretnék engedni, mert ezzel a tavalyi év veszteségét ellensúlyoznák, akkor milyen adó- és illetékfizetés jár vele? Olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
A NAV adóigazgatási eljárásokkal kapcsolatos illetékekről szóló információs füzetének befejező része a tárgyi illetékmentességben részesülő eljárásokkal, a teljes és a részleges költségmentességgel, továbbá az illeték visszatérítésével foglalkozik.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben várnám szíves állásfoglalását: Egy egyszemélyes kft. nagyértékű ingatlannal rendelkezik. A tag eladja üzletrészét egy belföldi magánszemélynek névértéken, 3 millió forintért. A kft. korábbi tagja belföldi illetőségű magánszemély, ugyanúgy, mint a vásárló tag, egy napig sem bírtak külföldi illetőséggel. Kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben van-e bármilyen bejelentési kötelezettségem a NAV felé akár változásbejelentő leadásának tekintetében, vagy akár illetékkivetéshez történő adatszolgáltatáshoz vagy társaságiadó-fizetési kötelezettség megállapításához? Keletkezik-e adó- vagy illetékfizetési kötelezettség bármilyen tekintetben bármelyik szereplőnél? Második kérdésem hasonló: ha egy nagy eszközértékű társaság belföldi magánszemély tagja eladja üzletrészét egy másik hasonló magánszemélynek úgy, hogy az üzletrész eladásáért nem kér többet, mint az üzletrész névértéke, keletkezik-e bármilyen adófizetési kötelezettsége akár a régi, akár az új tagnak, akár a társaságnak? Azzal tisztában vagyok, hogy a tagok személyében történt változásról változásbejelentőt kell küldenem a NAV-nak – ez minden esetben így van, mikor olyan változás történik a társasági szerződésben/alapító okiratban mely a tagok személyének változását illeti. Válaszát előre köszönöm.
http://www.angyalado.hu/Tagihitel-illetek.pdf Angyal József adószakértő csatolt véleménye, hogy a tagi kölcsön elengedése témában hibás az a NAV gyakorlat, mely szerint az elengedés illetékkötelezettséggel jár. Önök javasolnák-e ügyfeleik számára, hogy alkalmazzák az illetékmentes elszámolást a fentiekhez hasonló esetben? Köszönöm ha válaszolnak. Üdvözlettel CsK
Tisztelt Szakértő! Orvos egyéni vállalkozó megszünteti a vállalkozását. Adószáma "1-es kód" (régi TAM), soha nem volt áfaalany, nem igényelt vissza áfát. A megszűnés időpontjában a vállalkozás vagyonát képező, meglévő 15 millió forint nettó értéken lévő ingatlan (korábban számolt el amortizációt) bevételnek számít-e? Amennyiben nem, szeretné gyermekének elajándékozni az ingatlant. Kell-e szja-t (illetéket) fizetnie az ajándékozás időpontjában, tekintettel arra is, hogy értékcsökkenést számolt el korábban. Orvosi anyag készlet bevételnek számít a megszűnéskor? 100 ezer forint alatti eszközök 50 százalékos értéken számítanak bevételnek a megszűnéskor? 100 ezer forint feletti gépek, berendezések szintén nem a vállalkozás bevételei a megszűnéskor, hanem a későbbiek során esetlegesen ingóként adóznak? A felsorolt eszközök, anyagok után kell-e áfát fizetnie a megszűnésre tekintettel? Amennyiben a megszüntetés előtt értékesíti az eszközöket, kell-e áfával számolnia? Még az esetleges selejtezést szeretném megkérdezni: az szja-törvény 5. számú melléklet 10. pontja szerint 50 ezer forint alatt nyilvántartás, 50 ezer forint felett jegyzőkönyv? Szükséges-e NAV-ot értesíteni? A szíves válaszadását előre is köszönöm!
Milyen adó- és vámhatósági eljárásokban kell az adózónak illetéket fizetnie, mekkora ennek összege? A NAV eljárási illetékekről szóló (34. számú) információs füzetét több részletben ismertetjük.
Az illetéktörvény több agrárcélú illetékkedvezményi, illetékmentességi rendelkezést is tartalmaz valamennyi illetéknemben, amelyek közül a legismertebb a földművesek termőföldszerzéséhez kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illetékmentesség. Ez a szabályrendszer az utóbbi időszakban többször is módosult, ezért érdemes áttekinteni a hatályos szabályozást.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték