920 találat a(z) Illeték cimkére
Illeték-visszatérítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Nemzeti Földalapkezelő Szervezettől termőföldet vásároltam, melyen 2029-ig haszonbérleti szerződés volt. A NAV kivetette az illetéket, amit meg is fizettem. A haszonbérlő most hajlandóságot mutat, hogy a szerződést közös megegyezéssel felbontsuk, így saját művelésbe tudnám venni a területet. Nem kell illetéket fizetni azon adásvétel után, melynél öt éven belül lejár a haszonbérleti szerződés. Ennek feltétele viszont, hogy a birtokba kerüléstől öt évig a földet a gazdálkodóknak saját maguknak kell művelniük. Az adásvétel óta még nem telt le az öt év, jelenleg a 2. évben vagyunk, és aratás után lenne aktuális a haszonbérleti szerződés közös megegyezéssel történő felbontása. Azt szeretném tudni, hogy a megfizetett illetéket visszakérhetem-e a NAV-tól? Üdvözlettel: Welchner Gáborné
Tagi kölcsön elengedése kapcsolt felek között vagy tőkésítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben 50-50 százalékban tulajdonos két másik belföldi kft. Az egyik tulajdonos 90 millió forint kamatmentes kölcsönt nyújtott a cégnek. A kérdésem, hogy a kamatmentes kölcsön keletkeztet-e elszámolandó könyvelési tételt bármelyik félnél év végével? Ha a kapott kölcsönt a nyújtó elengedi, milyen adó-, illetve illetékfizetési kötelezettség keletkezik, és melyik félnél hogyan kell ezt könyvelni? Miként kell eljárni, ha a kölcsönt a tőke részévé kívánja tenni a nyújtó, ezt milyen eljárással teheti, és ennek milyen költségei lennének? Válaszát előre is köszönöm!
Illeték üzletrész megvásárlásnál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy házaspár 100 százalékban tulajdonosa az A Kft.-nek. Ugyanezen házaspár 100 százalékban tulajdonosa a B Kft.-nek is. Mind az A Kft., mind a B Kft. 50-50 százalékos tulajdonosa az Ingatlan Kft.-nek, tehát részesedésként tartják nyilván ezen üzletrészeket. A házaspár meg kívánja vásárolni az A Kft.-től és a B Kft.-től a tulajdonukban lévő Ingatlan Kft.-s üzletrészeket. Mivel az Ingatlan Kft. az illetéktörvényben leírtak szerint belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság, ezért a házaspár tulajdonába kerülő több mint 75 százalékos tulajdoni részesedést biztosító üzletrészek után vizsgálni kell, hogy keletkeztet-e ez az ügylet illetékkötelezettséget. Kérdésünk az, hogy a házaspárnak az üzletrészek megvásárlásával kapcsolatban keletkezik-e illetékfizetési kötelezettsége, vagy az illetéktörvény 26. § (1) bekezdés t.) pontja szerint az illetékfizetés alól mint kapcsolt vállalkozói viszonyban lévők mentesülnek? Hogyan kell ezen üzletrészvásárlást az adóhatóságnak bejelenteni? Segítségüket köszönöm.
Túlzott teher a vállalkozásokon: jogorvoslat végén legyen szankció!
Cikk
Túlzott terheket rónak a cégekre a vám- és adókötelezettségekhez kapcsolódó szankciók és jogorvoslati költségek – derül ki a vámszabályozásban érintett hazai gazdálkodók körében végzett felmérésből. A jogorvoslathoz kapcsolódó illetékek mellett a bírságot is meg kell fizetni a pótlólagosan kiszabott vámot és adót tartalmazó határozat jogerőre emelkedése előtt, amely akár a vitatott összeg 2-5-szörösét is kiteheti.
Így fizethet adót, illetéket – a rózsaszín csekket felejtse el!
Cikk
Adófizetési kötelezettségüknek ne belföldi postautalványon (rózsaszín csekken) tegyenek eleget, tekintettel arra, hogy ezen fizetési mód nem tartozik az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben (a továbbiakban: Art.) meghatározott lehetséges adófizetési módok közé, illetve az az adó megfizetésére nem alkalmas – figyelmeztet a NAV.
Illeték visszaigénylése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem lenne arra vonatkozóan, hogy a bírósági végzés által megállapított lerótt illetékből a visszaigényelhető részt hogyan és melyik nyomtatványon tudom visszakérni. Szerintem a 1717-esen, de nem vagyok benne biztos, ezért kérem a segítségét. Válaszát előre is köszönöm.
Ingatlanértékesítés adózása
Kérdés
2016-ban 14 millió 500 ezer forintért értékesített lakás után kell-e, illetve mennyit adót kell fizetni? Az értékesítés költsége 598 486 forint, ami az ingatlanügynökségnek fizetett díj és az energetikai tanúsítvány költsége. A 1/2 tulajdonrész megszerzésének éve 2008., a vásárláskori értéke 7 millió forint. A másik 1/2 részt válás útján szerezte meg a magánszemély. A vagyonmegosztási megállapodást 2011 decemberében írták alá, a NAV ez alapján szabta ki az illetéket. A válás és a földhivatali bejegyzés 2012-ben történt meg. A vagyonmegosztó nyilatkozatban szereplő ingatlan tehermentes értékének 1/2 része 5 millió 630 ezer forint. A megszerzésre fordított illeték 36 ezer forint, a közjegyzői díj 22 ezer forint. A lakás hitellel terhelt volt, banki szerződésmódosítás költsége 30 ezer forint.
Adó- és illetékcsökkentést javasol az új autókra a GVH
Cikk
A Gazdasági Versenyhivatal az új gépjárművek forgalomba helyezésével és üzemben tartásával összefüggő költségek (például: regisztrációs adó, illeték) csökkentését javasolja az új autók, ezen belül a környezetkímélőbb típusok vásárlásának ösztönzése érdekében, mindez ugyanis egyebek mellett kedvező hatást gyakorolna a gazdaság fehéredésére – derül ki a GVH piacelemzési tanulmányából, amelyet szerdán juttatott el a hivatal az MTI-hez.
Lakásvásárlás esetén fizetendő illeték
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem 2017. évben új lakást vásárol az építtetőtől, ezért megilleti a 15 millió forintig terjedő illetékmentesség. Kérdés, ha a vásárlást megelőzően vagy azt követően egy éven belül eladja a jelenlegi lakását, akkor annak értékét levonhatja a vásárolt lakás értékéből az illeték számításánál? Köszönettel várom a válaszát.
Végelszámolás és tagi kölcsön
Kérdés
Üdvözlöm, az alábbi kérdésben kérem segítségüket. Kft. végelszámol. Felmerült, hogy a tagi kölcsönt nem ajándékként vesszük figyelembe, hanem megemeljük a jegyzett tőkét az adott kölcsön összegével. Járható ez még a végelszámolás alatt? Ha nem, és ajándék, akkor mi a helyzet az ajándékozási illeték megfizetésével? Elvileg az is csak tagi kölcsönből lenne lehetséges, akkor ennek se vége, se hossza. Ha az ajándékozó átvállalja az illetéket, elvileg az is ajándék? Várom válaszukat, köszönöm.
Egyéni vállalkozók, jövedelem külföldről, illeték, végelszámolás: a NAV több információs füzetét is módosította
Cikk
Több, adózással kapcsolatos információs füzet tartalma is módosult – közölte a NAV.
Kiválásos beolvadás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kiválásos beolvadással kapcsolatosan kérném állásfoglalásukat. Egy társaságnak három belföldi magánszemély tulajdonosa van, egyenlő arányban. Legyen ez az A társaság, melynek főbb adatai: *összes eszköz : 1.000.000 ezer Ft jegyzett tőke : 3000 ezer Ft eredménytartalék : 350 000 ezer Ft lekötött tartalék : 27 000 ezer Ft adózott eredmény : 20 000 ezer Ft *saját tőke összesen : 400 000 ezer Ft *kötelezettség összesen : 600 000 ezer Ft Ennek a társaságnak van egy 100%-os részesedése C társaságban. A 2016. évi beszámoló elfogadásakor osztalékot szavaznak meg, melyet ezen részesedéssel fizetnek ki a tagok felé, így ezen időponttól a C társaság egyenlő arányú tagja lesznek. Az A társaságból 20 000 ezer Ft értékű (könyv szerinti értékű) ingatlant visznek ki B társaságba, amivel azonnal be is olvadnak C társaságba. Az ügylettel kapcsolatosan a következő kérdések merültek fel: 1. A kiválással létrejövő B társaság csak virtuálisan jön létre vagy cégjegyzékszámmal, adószámmal rendelkező élő jogalany lesz? Véleményünk szerint csak virtuálisan jön létre, de ha mégsem, akkor milyen teendői lesznek a NAV irányában? 2. A kiválásnál a kivitt eszköz az összes eszköz 2%-a. A kiválásnál nem tag válik meg a cégtől véglegesen klasszikus formában, hanem mindenki marad tag, de ugyanakkor ki is válik akként, hogy törzsbetétjét csökkenti le, 1.000*0,02=20 ezer Ft-tal, majd az eredménytartalékból a tőkerendezés során pótolva lesz a jegyzett tőke minimum szabálya miatt. Az arányos elszámolás miatt az eredménytartalék arányos részét is viszik: (350 000+20 000 )*0,02=7400 eft értékben, viszont a lekötött tartalékból (fejlesztési tartalék) nem visznek semmit. A kötelezettségből is visznek 20 000-(7400+60) =12 540 eft-ot. Helyes-e ez a gondolatmenet, vagy megállapodhatnak akár úgy is, hogy: 2.1. Visznek 20 000 eft értékű ingatlant és 20 000 eft értékű kötelezettséget? 2.2 Visznek 20 000 eft értékű ingatlant és 3*20=60 eft értékű jegyzett tőke mellett 20 000-60=19 940 eft értékű eredménytartalékot? Tehát kérdés, hogy a tagok az úgynevezett arányos elszámolástól eltérően is dönthetnek? 3. Jól gondoljuk-e, hogy ezen kiválásos beolvadás során összesen öt vagyonmérleg-tervezetet kell szerkeszteni? – A-nak mint amiből kiválnak, B-nek mint kiválónak és A-nak mint folyamatosan tovább működőnek, továbbá C-nek mint befogadónak és C-nek mint folyamatosan tovább működőnek? 4. A természetben kiadott részesedés véleményünk szerint sem a vagyonmérleg-tervezetben sem a végleges vagyonmérleg közbenső soraiban (különbözet, rendezés oszlopokban) nem fog szerepelni. Jól gondoljuk? 5. Ezen kiválásos beolvadáskor felmerül-e az ingatlanok után illetékfizetési kötelezettség? Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm.
Itt a 2017. évi költségvetés módosítása!
Cikk
A tervezettnél magasabb bevételt vár a kormány az idei évben személyi jövedelemadóból, jövedéki adóból és lakossági illetékekből. A társasági adóból várt bevételi terv ugyanakkor jelentősen elmarad az eredeti várakozásoktól.
Lakóházas ingatlan értékesítése 2016 szja
Kérdés
Tisztelt szakértő! 2014. december 03-án hagyatékátadó végzéssel, szülőtől örökölt 2/4 tulajdoni hányaddal, 2 testvér(4.500.000 Ft), a családi házas ingatlant. 2016.02.09.-én kelt adásvételi szerződéssel értékesítésre került 14.500.000 Ft értékben. Az ingatlan másik 2/4 része már 2010-ben öröklésre került. Hogy adózunk utána? Felmerült hirdetési költség, örökösödési illeték, igazgatási szolgáltatási díj, az öröklés fele-fele arányban történt a 2 testvér között. A felsorolt költségek csak 1-1 személy nevére szólnak. Illeték, hirdetés stb. költségként egyenlő arányba kerülnek levonásra, vagy csak a számlán szereplő személy vonhatja le? A 2010-ben örökölt rész már nem adóköteles, így annak illetéke és a költségek már nem számolhatók el? Kérném segítségét a helyes adóköteles jövedelem megállapításához! Köszönettel!
Kutak engedéllyel és anélkül, visszajáró illeték: részletek a törvényjavaslatból
Cikk
Engedély és bejelentés nélkül fúrható 80 méternél sekélyebb kút – egyebek között ezt tartalmazza a kormány a vízkivételekkel összefüggő törvények módosításáról szóló javaslat.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
