1003 találat a(z) Illeték cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben várnám szíves állásfoglalását: Egy egyszemélyes kft. nagyértékű ingatlannal rendelkezik. A tag eladja üzletrészét egy belföldi magánszemélynek névértéken, 3 millió forintért. A kft. korábbi tagja belföldi illetőségű magánszemély, ugyanúgy, mint a vásárló tag, egy napig sem bírtak külföldi illetőséggel. Kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben van-e bármilyen bejelentési kötelezettségem a NAV felé akár változásbejelentő leadásának tekintetében, vagy akár illetékkivetéshez történő adatszolgáltatáshoz vagy társaságiadó-fizetési kötelezettség megállapításához? Keletkezik-e adó- vagy illetékfizetési kötelezettség bármilyen tekintetben bármelyik szereplőnél? Második kérdésem hasonló: ha egy nagy eszközértékű társaság belföldi magánszemély tagja eladja üzletrészét egy másik hasonló magánszemélynek úgy, hogy az üzletrész eladásáért nem kér többet, mint az üzletrész névértéke, keletkezik-e bármilyen adófizetési kötelezettsége akár a régi, akár az új tagnak, akár a társaságnak? Azzal tisztában vagyok, hogy a tagok személyében történt változásról változásbejelentőt kell küldenem a NAV-nak – ez minden esetben így van, mikor olyan változás történik a társasági szerződésben/alapító okiratban mely a tagok személyének változását illeti. Válaszát előre köszönöm.

Kérdés

http://www.angyalado.hu/Tagihitel-illetek.pdf Angyal József adószakértő csatolt véleménye, hogy a tagi kölcsön elengedése témában hibás az a NAV gyakorlat, mely szerint az elengedés illetékkötelezettséggel jár. Önök javasolnák-e ügyfeleik számára, hogy alkalmazzák az illetékmentes elszámolást a fentiekhez hasonló esetben? Köszönöm ha válaszolnak. Üdvözlettel CsK

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Orvos egyéni vállalkozó megszünteti a vállalkozását. Adószáma "1-es kód" (régi TAM), soha nem volt áfaalany, nem igényelt vissza áfát. A megszűnés időpontjában a vállalkozás vagyonát képező, meglévő 15 millió forint nettó értéken lévő ingatlan (korábban számolt el amortizációt) bevételnek számít-e? Amennyiben nem, szeretné gyermekének elajándékozni az ingatlant. Kell-e szja-t (illetéket) fizetnie az ajándékozás időpontjában, tekintettel arra is, hogy értékcsökkenést számolt el korábban. Orvosi anyag készlet bevételnek számít a megszűnéskor? 100 ezer forint alatti eszközök 50 százalékos értéken számítanak bevételnek a megszűnéskor? 100 ezer forint feletti gépek, berendezések szintén nem a vállalkozás bevételei a megszűnéskor, hanem a későbbiek során esetlegesen ingóként adóznak? A felsorolt eszközök, anyagok után kell-e áfát fizetnie a megszűnésre tekintettel? Amennyiben a megszüntetés előtt értékesíti az eszközöket, kell-e áfával számolnia? Még az esetleges selejtezést szeretném megkérdezni: az szja-törvény 5. számú melléklet 10. pontja szerint 50 ezer forint alatt nyilvántartás, 50 ezer forint felett jegyzőkönyv? Szükséges-e NAV-ot értesíteni? A szíves válaszadását előre is köszönöm!

Cikk

Az illetéktörvény több agrárcélú illetékkedvezményi, illetékmentességi rendelkezést is tartalmaz valamennyi illetéknemben, amelyek közül a legismertebb a földművesek termőföldszerzéséhez kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illetékmentesség. Ez a szabályrendszer az utóbbi időszakban többször is módosult, ezért érdemes áttekinteni a hatályos szabályozást.

Cikk

Ingatlant apportálna saját résztulajdonában álló cégébe egy magánszemély, az ingatlan egy részét egy másik (szintén résztulajdonában lévő társaság bérelné). Milyen kötelezettségekkel jár az ügylet? Olvasói kérdésre dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó válaszolt.

Kérdés

Egy férfi 2004-ben öröklési szerződést kötött egy családi ház 20 százalékos tulajdonjogára nem vérrokonával. Mindvégig fizette a szerződésben megállapított díjat. 2016 novemberében meghalt a tulajdonos. Most 2018. januárban volt a hagyatékátadó végzés. Mennyi illetéket kell fizetnie a most 34 éves férfinak, akinek nincs más lakástulajdona? Szíves válaszukat megköszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magánszemélyként egy 10 éve örökölt lakóingatlanomat 50%-ban saját tulajdonomban lévő cégembe (belföldön nyilvántartásba vett adóalany) szeretném tőkeemeléssel apportként bevinni. Az ingatlan a kft. székhelye lesz, valamint egy részét (nem főtevékenységként) bérbe adja egy szintén 50%-ban saját tulajdonú másik kft.-nek. A kérdésem egyrészről az, hogy amennyiben ezt megteszem, milyen fizetési kötelezettségem keletkezik magánszemélyként (szja, eho, stb). A hagyatéki végzésben az ingatlan értéke 10 millió Ft, az apport értéke 15 millió Ft lenne. Az ügylet kapcsán milyen fizetési kötelezettségei keletkeznek a kft.-nek? Kell-e visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni az apportba kapott ingatlan után, ha igen, milyen mértékben? Valamint keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége a kft.-nek? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Haszonélvezeti joggal kapcsolatban szeretnék kérdezni. 2016-ban elhunyt házastársnak kettő felnőtt gyermeke van. Az elhunyt édesapa 1/1 tulajdonában volt egy 27 millió forint értékű ingatlan. A gyerekek fele-fele arányban örökölték az ingatlant, édesanyjuk holtig tartó haszonélvezeti jogával. Az édesanya haszonélvezeti jogát 2016-ban jegyezték be. 2017-ben az örökölt ingatlant 48 millió forintért értékesítették. Az adásvételi szerződésben az édesanya visszterhesen lemondott a gyerekei javára a holtig tartó haszonélvezeti jogáról (illetéktörvény szerint: 48 millió/20*6= 14,4 millió forint). A kérdésem az lenne, jól gondolom, hogy a 48-27-14,4 = 6,6 ezer forint után kell a két gyermeknek fele-fele arányban 15 százalék szja-t fizetni? Az édesanya pedig a 15, illetve a 14,4 millió forint különbözete után fizet? Illetve levonva még az ingatlanközvetítés díját. Köszönettel: Margit

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelem szeretné a céges személygépkocsit elajándékozni az ügyvezetőnek. Kérdés, hogy milyen adó- vagy illetékvonzata van a társaságnak és az ügyvezetőnek? Várom válaszát! Üdvözlettel: G

Kérdés

Tisztelt adószakért! Egy betéti társaság a tulajdonában lévő "lakóház" megnevezésű ingatlanját elajándékozná a bt. két tulajdonosának, akik közül az egyik (a beltag) személyesen közreműködő társas vállalkozó jogviszonnyal rendelkezik, a másik (a kültag) pedig munkaviszonyban áll a bt.-vel. Az ingatlan beszerzése anno ugyanezen két magánszemélytől történt áfamentesen. 1. Megteheti-e ezt a betéti társaság mindenféle következmény nélkül? 2. Az illetéken kívül milyen adó-, esetleg járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a magánszemélyeknek, milyen alap után? 3. A betéti társaságnál a térítés nélküli átadás milyen adófizetéssel jár? Válaszukat előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2012-ben vásároltam a párommal egy zártkerti telket, rajta egy gazdasági épülettel 5 millió forintért. 2014-ben végeztünk rajta számlával igazolható felújítást 3 millió forint értékben. 2018-ban az értékbecslő 16 millió forintra értékelte az ingatlant. Ha eladom, és vásárolok egy telket 5 millió forintért, és építtetek rá kb 20 millió forintért egy könnyűszerkezetes házat, akkor hogyan kell adóznom az eladás után, illetve kell-e illetéket fizetni az építés után? Mivel amit eladok, nem lakóingatlan, akkor – ha jól tudom – nem lehet alkalmazni a cserepótló illetéket.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy társaságban a tulajdonosok a végelszámolás mellett döntöttek. A társaság tagjainak a költségek finanszírozása érdekében tagi kölcsönt kellett nyújtaniuk. Ha a végelszámolás megkezdése előtt elengedik a tagi kölcsön összegét, kell-e illetéket fizetni utána, és be kell-e vallani? Végelszámolás alatt elengedhetik-e a tagi kölcsön összegét?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 május
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Együttműködő partnereink