Olvasónk 35 év alatti magánszemély örökléssel szerzett lakásának eladásából vásárolt lakás illetékéről, illetve az érvényesíthető kedvezményről érdeklődött. Kérdéseire Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
A zrt.-nek (nem ingatlantársaság) két magánszemély tagja van. A külföldi tag el akarja adni a tulajdonrészét névértéken annak a külföldi társaságnak, ahol ő a 100 százalékos tulajdonos. Van-e társaságunknak teendője ezzel kapcsolatosan? Van-e társasági adó, személyi jövedelemadó és illeték-fizetési kötelezettség Magyarországon ? Kedvezményes vagyonátruházást milyen nyomtatványon kell a NAV-nak bejelenteni?
A társaságok alapításának, tőkeemelésének, cégcsoportok átszervezésének alapvető eszköze a társaság tőkéjének nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás, más néven apport formájában történő biztosítása. A cégműveletek ezen pénzkímélő módozata rendkívül közkedvelt, ugyanakkor számos adónemet érintő hatásaival érdemes tisztában lenni az adótervek készítésekor.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdéssel fordulok Önhöz. A kft. egy nagyértékű ingatlant (házat) szeretne vásárolni. Az illeték mértéke, ha jól gondolom 4 százalék. A kft. tevékenységi körébe nem tartozik az ingatlanforgalmazás, de lehet, hogy el akarják majd adni. Ha felveszik a tevékenységi körbe és eladják, akkor 2 százalék az illeték? Akkor is, ha esetleg a kft. tulajdonosa mint magánszemély veszi meg? Magánszemélytől veszik, tehát nincs áfa. Ha értékesítik akkor gondolom áfásan kell számlázni. A felújítás számláinak az áfáját levonásba lehet helyezni igaz? Köszönöm és elnézést a sok kérdésért. Üdvözlettel
Tisztelt Szakértő! A következő kérdéssel fordulok önökhöz: új építésű lakás esetén 30 millió felett a teljes árra kell illetéket fizetni. 30 millió feletti új építésű családi házakra is vonatkozik ez a jogszabály? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Átvettem egy kft. könyvelését, a tárgyi eszközök között van ingatlan, és felhalmozódott tagokkal szembeni kötelezettség, elég nagy összeg most már, és szeretném rendezni úgy, hogy a kft. eladja a tagoknak az ingatlant. A tagok a kft.-ben 80-20 százalékban tulajdonosok. Így megszűnhetne az évek óta "cipelt" kötelezettség a tagok felé. Kérdésem az, hogy milyen adókat, illetéket, esetleg járulékot kell fizetni a kft.-nek, illetve a magánszemélyeknek, hogy így egy ingatlanhoz jutnak, milyen bevallási és fizetési kötelezettségük keletkezik? Köszönöm a választ előre is. Tisztelettel: Sné Marianna
Tisztelt Cím! A következő kérdéssel fordulok önökhöz: új építésű lakás esetén 30 millió felett a teljes árra kell illetéket fizetni. 30 millió feletti új építésű családi házakra is vonatkozik ez a jogszabály? Válaszukat előre is köszönöm!
Egy bt. kültagja üzletrészét fiainak ajándékozza. Az egyenesági rokonok közötti ajándékozás illetékmentes. Kérdés, hogy ez az illetékmentettség a bt. kültagja (édesapa) és a fiainak történő üzletrész ajándékozására is érvényes? Köszönettel: Négyökrűné
Tisztelt Hunyadné Szűts Veronika! Köszönettel vettem válaszát a „Nem kapcsolt vállalkozások közötti kölcsönadás” témában. Kérdés URL: http://adozona.hu/kerdesek/2018_5_25_Nem_kapcsolt_vallalkozasok_kozott_mta Ön a válaszában az alábbiakat írja: „Ha kölcsön nyújtását kölcsönszerződés nem támasztja alá, akkor az átadott pénz nem feltétlenül tekinthető kölcsönnek, hanem átminősíthető véglegesen átadott pénzeszközzé, és ekkor annak az összes következményével számolni kell.” Tudna abban segíteni, hogy mit ért Ön az összes következmény alatt? Ha jól tudom, akkor adóalap-módosítás az átadó fél esetében felmerülhet, ha nem áll rendelkezésre a tao-törvény 3. sz. melléklet 13. pontja szerinti nyilatkozat. Feltételezzük azt, hogy az átadó társaság növeli az adóalapját az átadott pénzeszközzel, az átvevő társaság pedig nem csökkenti az adóalapját az átvett pénzeszközzel. Illetékfizetési kötelezettsége sem áll fenn egyik fél részéről sem, ha jól tudom, csupán be kell jelenteni a pénzeszköz átadást az adóhatóságnak. A kérdésem lenne, hogy bejelentés esetére van-e bármilyen limit, amely felett kell csak a bejelentést megtenni? A fentieken kívül számolni kell-e még bármivel mint következménnyel? Köszönettel! Szilágyi Ferenc
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném szíves válaszát: Egy kft. saját tőkéje alacsonyabb, mint a jegyzett tőkéje, így a Ptk. alapján, ha nem akarja megszüntetni a céget és átalakulni sem akar, a tőkehelyzet rendezésére valamilyen intézkedést kell hoznia. Amennyiben a tulajdonos a pénzeszköz végleges átadásával rendezi a társaság tőkehelyzetét, amelyet a társaságnál egyéb bevételként kell elszámolni, milyen illetékfizetési kötelezettsége van a tulajdonos magánszemélynek, illetve egyáltalán van-e illetékfizetési kötelezettsége, ha a kft.-jének pénzeszközt "ajándékoz". Válaszát köszönöm.
Egy 2012 óta nem működő bt.-nél 2003.11. hóban (társasági szerződés módosítása alapján) bejegyzésre került, hogy a korábbi 50 ezer forintról, 500 ezer forint lett a jegyzett tőkéje. A társasági szerződés szerint az emelés összege bankszámlára van befizetve. Ez a tőkeemelés 2003-ban nem lett lekönyvelve, és azóta sem. Most, hogy szeretnénk az előző könyvelő után ezt a hibát javítani, kértem az ügyvezetőt, hogy hozza el a 2003-évi banki bizonylatot és a számlakivonatot, ahol ez a befizetés megtörtént. Ekkor derült ki, hogy nem is történt meg a különbözet bankba történő befizetése. A könyveiben szerepel 700 ezer forint tagi kölcsön. Szeretné a bt.-t egyébként ősszel megszüntetni, de úgy, hogy addigra ezek a hibák szabályosan javításra kerüljenek. A kérdésem az, hogy milyen lépéseket kell tennie az ügyvezetőnek ahhoz, illetve milyen dokumentumokat kell átadni könyvelésre, hogy azok könyvviteli elszámolása után a könyvei a valóságot tükrözzék? Ezek a lépések milyen adó-, illetve illetékvonzatokkal járnak? A hiba javításának helyes könyvelési tételei az egyes átadott bizonylatok esetén. Nagyon köszönöm gyors válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Egy ajándékozási szerződésben az ajándékozó ingatlant (termőföldet) ajándékba adott a megajándékozottnak. Az ajándékozó, illetve a megajándékozott részéről van-e szja kötelezettség? Válaszát köszönöm
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéskörben szeretném a segítségüket kérni: Tavalyi évben megörököltük a szülői családi ház 1/3-át (kb. 23 millió forint értékben), amelyet idén szeretnénk értékesíteni. Mivel egy nagyobb értékű ingaltant szeretnénk vásárolni (42 millió forint értékben), amely után vagyonszerzési illetéket kell fizetnünk, arra gondoltunk, hogy az örökölt ház anyai 1/3-át is ránk íratnánk ajándékozással, ami egyenes ágon illetékmentes, így a házrész 2/3-ának értéke meghaladja az új ingatlan értékét, és így nem szükséges vagyonszerzési illetéket fizetni. Viszont azt nem tudjuk pontosan, hogy az örökölt lakás eladásából származó bevétel után milyen adófizetési kötelezettségünk keletkezik, ha a bevételből új lakóingatlant vásárolunk? Segítségüket előre is köszönjük!
Tisztelt Szakértő! A 2017-es évben nagymamámtól egyenes ágról örököltem egy lakást a testvéremmel, aki az én javamra lemondott a ráeső tulajdon részéről (16,7millió forint). Ezt a lakást 2018-ban eladtam 800 ezer forinttal drágábban, mint az értékbecsült díja.(17,5 millió forint). A megszerzéssel és az értékesítéssel kapcsolatos költségek 920 ezer forintot tesznek ki. (Temetés, ingatlanos megbízási díj, értékbecslési díj, hagyatéki eljárási díj.) Ezután 2018 év közepe fele megvesszük a vállalkozó által épített új lakásunkat (tehát 15 millió forintig illetékmentes) 21,5 millió forint értékben. A jogszabályok olvasásakor úgy értelmezem, hogy sem ingatlanértékesítési szja, sem illetékfizetési kötelezettség nem terhel. Ebben szeretném a szakértői megerősítését kérni, illetve ha mégis van fizetési kötelezettségem pontosan mekkora összeg után, mit kell fizetnem? Köszönettel
A NAV honlapján olvasható a „Magánszemélyek közötti ajándékozás adó- és illetékvonzatának legfontosabb szabályai” című közlemény. Úgy tűnik, a legfontosabbak közül kimaradt a lényeg!
dr. Kéri Ádám
ügyvéd, compliance szakértő
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték