Szeretném segítségüket kérni abban, hogy milyen módon, adó- és esetleg illetékteher mellett szüntethető meg az a bt., amely a 2006. évben jóváhagyott osztalékot nem tudta kifizetni és jelenleg is tagi kölcsönnel rendelkezik?
Ha egy magánszemély tulajdoni részaránya megnő egy ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban, az a magánszemélynél keletkeztet-e illetékfizetési kötelezettséget? (Például: 60 százalékról 84 százalékra.) Ha igen, mi az illeték alapja? (Az ingatlan teljes értéke, vagy az újonnan megszerzett tulajdoni rész?)
1998-ban egy egyéni ügyvéd ügyvédi irodává alakult át, és bevitte az ügyvédi irodába az egyéni ügyvéd vállalkozásában lévő ingatlant. Kérdésem: ha az ügyvédi iroda megszűnik, az ügyvédi irodának, illetve az ügyvédnek milyen adó- és illetékkötelezettségei lesznek az ingatlannal kapcsolatban?
Egy belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság (ABC Kft.) tulajdonosi szerkezete a következő: • 60% A.B. magánszemély • 25% C. társaság o a C társaság 75%-a H. társaságé (ahol A.B. magánszemély rendelkezik 80% tulajdonnal) o a C társaság 25%-a I. társaságé (ahol D.E. és F.G. magánszemélyek a tulajdonosok) • 8% D.E. magánszemély • 7% F.G. magánszemély Keletkezik-e, mikor és kinél illetékfizetési kötelezettség, ha: először - Az A.B. magánszemély megveszi a C társaság 25%-át, azaz D.E., és F.G. magánszemélyek tulajdonrészét? ezután - A C. társaság megveszi D.E., és F.G. magánszemélyek tulajdonrészét az ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban? Ha igen, mi az illeték alapja? (Az ingatlanérték, vagy a tulajdoni rész?) Az illetéket az alap 100 százaléka, vagy a megszerzett tulajdonrész után kell megfizetni?
Elfogadta az Országgyűlés azt a törvénymódosítást, mely szerint jövőre lakásvásárlás esetén a kedvezményes illetékalap megállapításakor, illetve az illetékmentesség alkalmazásánál figyelembe lehet majd venni annak a lakásnak a forgalmi értékét is, amelyet a vásárlást megelőző három éven belül adtak el. A korábbi szabályozás egy évet tartalmazott.
Illetékmentes lenne a fiatalok „B” kategóriás jogosítványának megszerzéséhez nyújtott támogatás, ha az Országgyűlés elfogadja a törvényalkotási bizottság által csütörtökön megszavazott módosító indítványt. A testület a fiókgyógyszertár alapításának szabályain is változtatást javasolt.
Az élők sorából való távozás következményeként a végtisztesség-adás mellett az elhunyt és az örökösök adókötelezettségét érintő tenni- és tudnivalók is adódhatnak.
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozásnak van két tulajdonosa 50-50 százalék tulajdoni arányban. Az egyik tulajdonos értékesítette az 50 százalékos tulajdoni részét egy másik harmadik személynek. A régi tulajdonos a 1 500 000 forint névértékű üzletrészét 1 500 000 forintért adta el. De alakulás óta a társaságnak lett ingatlana és az előző évi beszámolóban a saját tőke összege közel 160 millió forint. Két kérdésem is lenne: 1. A vevőnek kell illetéket (vagy bármi mást) fizetnie? (A társaság ingatlannal rendelkezik.) Ha igen, mi a számítás és bevallás menete? 2. Az eladónak a fenti adatok alapján kell-e adót (szja-t és ehót) fizetnie? Ha igen, akkor mint magánszemély vallja be és fizeti be, vagy az adott társaság a 08-as bevalláson? Segítséget előre is köszönöm.
Megbízható adózó részére a NAV 1,5 millió forintig automatikus részletfizetést engedélyez az adózó kérelmére. A törvényben az áll, hogy évente egy alkalommal. Ezt úgy kell érteni, hogy lehet akár novemberben beadni egy kérelmet az áfa részletfizetésére, következő év januárjában meg illetékre? Vagy majd csak a következő novemberben lehet ismét ilyen kérelmet benyújtani? – kérdezte olvasónk. Dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója.
Egyről három évre nőhet azt az időtartam, amely alatt a korábbi lakást értékesíteni kell ahhoz, hogy annak értékét – mint illetékalap-csökkentő tényezőt – figyelembe lehessen venni az illeték megállapításakor. Az ezzel összefüggő, az illetékekről szóló törvény és az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény módosítását kedden tárgyalta az Országgyűlés.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretnék segítséget kérni. "Eladó Kft." – mely ingatlantulajdonnal rendelkezik és főtevékenysége a bérbeadás – eladja "X" magánszemély részére a cég 50 százalékát, "Vevő Kft." részére pedig 30 százalékát. A Vevő Kft. "X" magánszemély 100 százalékos tulajdona. Kérdésem, hogy ez esetben a közvetlen és közvetett részesedés összeadódik-e, és a 75 százalékot meghaladó részesedés miatt "X" magánszemélynek illetékfizetési kötelezettsége keletkezik? Válaszát előre is köszönöm!
Amennyiben a svájci társaságok átalakulása nem kedvezményezett lenne továbbra is kérdésünk, hogy a befogadó svájci társaság mint jogutód (az Art. 6. § (3) bekezdése, valamint a Ptk. 3:44 § és 3:39 § alapján) örökli az Illeték tv. 19. § (5) a) pontjában szereplő a beolvadt jogelőd svájci cég 50 százalék illetékcsökkentési jogát, mivel beolvadás előtt a beolvadó társaságnak is 50% tulajdonrésze volt. (Jogutód a beolvadó társaság tartozásait is örökli.) A fentiek alapján megállapítható, hogy esetünkben a svájci befogadó társaságnak a tulajdonszerzése miatt illetékfizetési kötelezettsége nem lesz belföldön? Be kell-e jelenteni belföldön az illetékfizetési kötelezettség hiányát?
Egy magyar ingatlannal rendelkező társaságnak két svájci társaság tulajdonosa van (50-50%). Ha az egyik svájci tulajdonos beolvad a a másikba, akkor a befogadó svájci társaság 100 százalék tulajdonos lesz a magyar ingatlannal rendelkező társaságban azaz 50% tulajdonrészt szerez a befogadó társaság, ami felveti a magyar illetéktörvény szerint az illetékfizetési kötelezettséget a befogadó svájci tulajdonos társaságnál. A NAV önök által közölt válaszban azt közölte, ha jól értettük, hogy kedvezményezett volt a svájci beolvadás, ezért illetékmentes volt az átalakulás. Ez csak akkor volna lehetséges ha az Európai Unió által elfogadott az uniós tagállamokra és a EGT-re (Európai Térség Tagállamaira) vonatkozó Átalakulási Irányelv által deklarált kedvezményezett átalakulásnak minősülne az esetünkben részletezett svájci cégek átalakulása, mivel esetünkben is kizárólag társaságok vesznek részt az átalakulásban, készpénz kifizetésére nem kerül sor és a beolvadó társaság tulajdonosa a befogadó társaság új részvényeket bocsát ki a beolvadó társaság tulajdonosának,vagyis a kedvezményezett átalakulás EU-s Átalakulás Irányelv követelményeinek megfelel.(A magyar követelmények természetesen ugyanazok.) Kérdésünk tehát az ,hogy az általunk vázolt svájci társaságok átalakulása kedvezményezettnek tekintendő belföldön is, ezért adó- és illetékmentes? Ha nem kedvezményezett az átalakulás. továbbra is kérdés, hogy a befogadó svájci társaság 50 százalék részesedésszerzése a jogutódlás okán (folyt. köv.)
Egyéni vállalkozó szeretne egyszemélyes kft.-vé átalakulni, több kérdése merült fel az ezzel összefüggő kötelezettségekkel kapcsolatban. Dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó szakértőnk válaszolt.
Köszönettel vettük a NAV-tól beszerzett iránymutatást. Félreértés lehetett a NAV-hoz intézett kérdésben, mert esetünkben a magyar zrt. svájci két 50-50 százalékos tulajdonosa közül az egyik svájci társaság beolvadásáról van szó Svájcban a másik svájci tulajdonosba, így véleményünk szerint kedvezményes átalakulásról nem lehet szó Magyarországon. A NAV válaszában azt feltételezte – egyéb információ híján –, hogy az átalakulás belföldi kedvezményezett átalakulás volt belföldön. Változatlanul az a kérdés, hogy esetünkben a svájci beolvadás után a magyar ingatlannal rendelkező társaságban 100 százalékos tulajdonossá vált svájci befogadó cégnél a beolvadó svájci cég több mint 5 éves 50 százalékos részesedése után az illetéktörvény 19. § (5) bekezdése és az Art. 6. § (3) bekezdése alapján a befogadó svájci cégnek (50% részvényszerzés miatt) nem kell illetéket fizetnie belföldön, mivel a több mint 5 éves saját, 50%-os részesedése miatt 50%-kal csökkentheti az illetékfizetési kötelezettségét az Itv. 19. § (5) bekezdése alapján, és a további 50% illetéket sem kell megfizetnie, tekintettel arra, hogy az Art. 6. §(3) bekezdése, valamint a Ptk 3:39. §, és a 3:44. § szerint mint jogutód örökli a beolvadó svájci cég mint jogelőd jogait (és kötelezettségeit), nevezetesen az Itv.19. § (5) bekezdésében szereplő 50% illetékcsökkentési jogát. Ha lehetséges, szeretnénk kérni a fent részletezett probléma NAV-tól történő megkérdezését, amelyért előre is köszönetet mondunk.
dr. Kéri Ádám
ügyvéd, compliance szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték