920 találat a(z) Illeték cimkére
Ingatlanos beolvadó kft.
Kérdés
Egy 35 millió forint könyv szerinti értékű ingatlannal és 5 millió forint vagyonnal rendelkező belföldi kft. beolvad egy belföldi zrt.-be nem kedvezményezett átalakulással. A beolvadó kft. vagyonát nem értékelik át. A kft. végleges vagyonmérlegében-leltárában lévő lakóingatlan és készpénz könyv szerinti értéken kerül a befogadó zrt. vagyonába a beolvadás napjával. A kft. a beolvadás napjával minden bevallási és fizetési kötelezettségének eleget tesz és a beolvadás napjával megszűnik. A zrt. a befogadó megszerzi a lakóingatlant könyv szerinti értéken és az 5 millió forint készpénzt. Kérdések: Kell-e a befogadó zrt.-nek illetéket és áfát fizetni az ingatlan után? Kell-e a készpénz után valamit fizetni, illeték stb., ha igen, akkor miért, ha nem, akkor miért?
Örökrész ajándékozása tartozás fejében
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Érdeklődni szeretnék, hogy kell-e ajándékozási illetéket fizetni az alábbi esetben: Örökös lemond az örökségéről és testvérének ajándékozza az édesapjuktól örökölt ingatlanrész felét. Az erről készült jegyzőkönyv szerint az ajándékozás azért történik, mert a megajándékozott gondozta (és a továbbiakban is gondozza a túlélő szülőt). (A jegyzőkönyvben még az is szerepel, hogy azért ajándékozza az ingatlanrészt,mert a szülők pénzben segítettek hiteltörlesztéssel, de szerintem ez nem releváns, logikusnak sem mondanám, hogy ezért kapja a testvér). A közjegyző szerint nem kell ajándékozási illetéket fizetni, de mivel oldalágról és nem egyeneságról van szó, így nem tudom mi miatt ne kellene fizetni (azért mert gondozás fejében kapja)? Köszönöm.
Magyar ingatlannal rendelkező zrt. részvényesének bejelentési kötelme
Kérdés
Ha egy ingatlannal rendelkező zrt.-ben két 50 százalékos részvényes van több mint 5 éve, akkor az illetéktörvény 19. § (5) bekezdés a) pontja kimondja, hogy az 50 százalékos tulajdonrészen felüli tulajdonszerzés esetén csak az 50 százalék feletti új részesedés után kell illetéket fizetni a tulajdont megszerző részvényesnek, és bejelenteni a 91. § rendelkezése szerint a NAV-nak, ha a részesedés 75% vagy több lett. Ha a fenti zrt. egyik tulajdonosa beolvad a másik tulajdonosba, akkor a befogadó 100 százalékos tulajdonos lesz. Illetéket viszont a fentiek miatt nem kell fizetnie, mivel az Art. 6. § (3) bekezdése szerint mint jogutód örökli a beolvadó részvényes 50 százalékos illetékcsökkentési jogát. Mivel esetünkben nem visszterhes vagyonszerzésről, és nem is illetékmentes szerzésről van szó – mivel az illetékmentességek között az illetéktörvény nem említi –, így a 91. § szerinti bejelentési kötelezettsége nincs a részesedést szerző befogadó tulajdonosnak. A befogadónak a tulajdonszerzést a cégbíróságnak be kell jelentenie, így a NAV is tudomást szerez a tulajdonszerzésről. Jól értjük a jogesetet és a megoldását?
Nem kedvezményezett átalakulás
Kérdés
Egy 5 millió forint jegyzett tőkéjű Y nevű zrt.-be beolvad egy 3 millió forint jegyzett tőkéjű B nevű kft. Mindkét cégnek kettő-kettő 50 százalékos részesedésű tagja van. A beolvadó cég vagyonát sem értékelik át. B Kft. végleges vagyonmérleg-leltára szerint 3 millió forint készpénzt és egy 5 millió forint értékű gépkocsit ad át Y Zrt.-nek a beolvadás napjával, majd B Kft. az adóbevallása benyújtása után megszűnik. Y Zrt. eszközeinek értéke az átalakulás után 8 millió forinttal nő, jegyzett tőkéje 10 millió forint lesz, a tőketartalékába 3 millió forinttal fog nőni. Az új kibocsátású 5 millió forint részvényből B Kft. volt tulajdonosai 2-2 millió forint értékű, a régi részvényesek 0,5-0,5 millió forintnyi új részvényt kapnak .Az átalakulás nem volt kedvezményezett, mert a résztvevők úgy vélték, hogy a szabályozás bizonytalan fogalmazása miatt nem teljesíthető, hogy az átalakulás valós gazdasági kereskedelmi okból történt. Kérdéseink 1.) Y Zrt. befogadó számára a megkapott vagyoni elemek minek minősülnek, ajándéknak, apportnak, ingyenes átadásnak, visszterhes átruházásnak? 2.) Y Zrt.-nek lesznek-e társaságiadóalap-növelési, illeték-, áfafizetési kötelezettségei az átvett vagyonelemek miatt, és ez mikor lesz, ha a tulajok belföldi cégek? 3.) Y Zrt. új részvényt kapó tulajainak cégként lesz-e adó-, illetékfizetési kötelezettsége, mint cégeknek? És ha magánszemélyek az tulajdonosok?
Társaság átruházása ingatlannal
Kérdés
Belföldi társaság vagyonában kb. 90 százalékos értékben van nyilvántartva egy ingatlan. A társaság tulajdonjogának (teljes üzletrészének) 100 százalékos belföldi magánszemély általi megvásárlás esetén – mikor keletkezik az illetékfizetési kötelezettség (tulajdonváltozás cégbírósági bejegyzésekor vagy az adóév végén)? – mi az illeték alapja? (Az üzletrész ellenértéke?) – mi az ingatlanátadás alapja, mivel a könyv szerinti érték már nagyon alacsony? – hány százalékos illetékkulcs vonatkozik az esetre (gondolom 4 százalék itt is érvényesül)? – bevallás vagy kivetés alapján kell az illetéket megállapítani és befizetni? Köszönet a válaszokért!
Változnának az illetékmentességi szabályok
Cikk
Módosító indítványt nyújtott be az illetékekről szóló törvényhez Győrffy Balázs fideszes országgyűlési képviselő.
Ingatlannal rendelkező magyar zrt. svájci tulaj illetékfizetése
Kérdés
Egy magyar zrt.-nek 2008 óta két 50 százalékos részvénytuljdonosa volt. 2017-ben az egyik tulaj beolvadt Svájcban a másik tulajba, aki így 100 százalékos tulaj lett a magyar ingatlannal rendelkező társaságban. Kérdés: kell-e illetéket fizetnie? A kérdés azért merül fel, mert az illetéktörvény 19. § (5 )bekezdése szerint az öt évnél régebbi 2010. év előtt szerzett tulajdonrész után nem kell megfizetni az illetéket esetünkben. De az Art. 6. § (3) bekezdés szerint a beolvadt társaságnak is volt ilyen joga és a jogutódot is megilletik a jogelőd jogai beolvadásnál. Így tehát nem kellhet illetéket fizetnie az új 100 százalékos részvénytulajdonosnak. Ez az illetékcsökkentési kedvzmény azért illeti meg a jogutód svájci céget, mivel a tulajdonát 2010 előtt, a törvény megjelenése előtt szerezte?
Illeték
Kérdés
Illetékfizetés ügyében szeretnék segítséget kérni. Két magánszemély elcserélné egymás között a lakását. Az egyik személy (legyen „A”) lakásának forgalmi értéke kb. 3 millió forinttal magasabb, mint a másik személy („B”) lakásának forgalmi értéke. Van-e különbség illetékfizetés szempontjából a között, ha csereszerződést kötnek vagy, ha két külön adásvételi szerződésben történne meg a lakások cseréje?
Jegyzett tőke leszállítása
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egy 3 millió forint jegyzett tőkével alapított kft. tagi hitelből megemelte a jegyzett tőkéjét 50 millió forintra. Amennyiben a tagok elhatározzák, hogy leszállítják a tőkéjüket 10 millió forintra, annak milyen adó- és illetékvonzata van? Még hozzá kell tenni, hogy a cégnek van 40 millió forint eredménytartaléka. Kötelező-e az arányos eredménytartalék után a jegyzett tőke leszállításakor az osztalékadót kifizetni? Üdv.: Fix Kft.
Adott kölcsön magánszemélynek
Kérdés
Tisztelt Szakértő Egy kft. a tulajdonosnak és egy magánszemélynek adott kölcsönt. A kölcsön összegét a tulajdonos apránként megfizeti, de a magánszemély fizetőképtelen lett a svájci frank alapú lakáshitele miatt (ehhez is kérte a kölcsönt). A kft.-nek több tulajdonosa van, sőt az ügylet óta változás is történt a személyükben. A kérdésem az, hogy a magánszemélynek adott kölcsönt elengedheti-e a vállalkozás, vagy elajándékozhatja-e? Ha igen, akkor az összeg minden esetben egyéb bevételnek minősül és az adóalapba beleszámít? Ajándékozás esetén megfizeti az ajándékozási illetéket a kft. (18 százalékot, ha jól tudom), és még adóalap-növelőként a tao 9 százalékát is?
Ajándék vagy jövedelem?
Kérdés
Egyéni vállalkozó működtet egy online újságot, az ő nevén van az újság üzemeltetésének engedélye. A lap nem termel nyereséget, szinte bevétele sincs. Ezért magánszemélyek támogatják a médium fennmaradását, részben úgy, hogy az egyik újságíró bankszámlájára kisebb-nagyobb összegeket utalnak adományként (átlagban havi 20 ezer forint gyűlik össze). Az említett újságíró nincs jogviszonyban az egyéni vállalkozóval, munkanélküli magánszemély. A kapott támogatás összegét – mely e magánszemély számlájára érkezik – milyen közteher (adó, illeték stb.) terheli? Mikor lehetne ajándéknak tekinteni és az után fizetni illetéket? A 150 ezer forint (illetékmentesség határa) ajándékozónként vagy ajándékozottakként értendő? Amennyiben jövedelemnek számít, akkor szja és eho terheli? Köszönöm válaszukat: Várnainé Mizsei Gabriella
Illeték – Bt.-tulajdonrész ajándékozása
Kérdés
Bt. kültagja illetékmentesen elajándékozhatja-e a tulajdonrészét a nagyszülőjének?
Illetékfizetés válás után vásárolt lakásnál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Válás után a 2010-ben vásárolt lakás a volt feleség tulajdonában marad, eddig a férj nevén volt bejegyezve a földhivatali tulajdoni lapon. A feleség fizet 10 millió forintot a férjnek, aki másik ingatlant vásárol (körülbelül 20 millió forintért). Mi után kell illetéket fizetnie a férjnek és a feleségnek?
Illeték – adószámla-kivonat
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vásároltunk egy építési telket, amelyre kaptunk illetékmentességet, ha 4 éven belül lakóházat építünk rá. Sajnos a 4 évből kifutottunk, így be kellett fizetni az illetéket a NAV-nak. A kifizetés 2015. 03. 25-én megtörtént, viszont az adószámlán a mai napig 650 ezer forint adózói többletként szerepel. Ha befizettük, nem 0 forint adózói többletként kellene, hogy szerepeljen? Ez így úgy tűnik, mintha vissza lehetne kérni. Segítségét köszönöm.
Fellebbezés
Kérdés
Illetékmentes eljárás elleni fellebbezés illetékköteles?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
