További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Illeték és adó ingatlan apportjánál

  • adozona.hu

Ingatlant apportálna saját résztulajdonában álló cégébe egy magánszemély, az ingatlan egy részét egy másik (szintén résztulajdonában lévő társaság bérelné). Milyen kötelezettségekkel jár az ügylet? Olvasói kérdésre dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Magánszemélyként egy 10 éve örökölt lakóingatlanomat 50 százalékban saját tulajdonomban lévő cégembe (belföldön nyilvántartásba vett adóalany) szeretném tőkeemeléssel apportként bevinni. Az ingatlan a kft. székhelye lesz, valamint egy részét (nem főtevékenységként) bérbe adja egy szintén 50 százalékban saját tulajdonú másik kft.-nek. A kérdésem egyrészről az, hogy amennyiben ezt megteszem, milyen fizetési kötelezettségem keletkezik magánszemélyként (szja, eho stb). A hagyatéki végzésben az ingatlan értéke 10 millió forint, az apport értéke 15 millió forint lenne. Az ügylet kapcsán milyen fizetési kötelezettségei keletkeznek a kft.-nek? Kell-e visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni az apportba kapott ingatlan után, ha igen, milyen mértékben? Valamint keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége a kft.-nek?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Vagyonátruházási illetéket kell fizetni.

A visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyára vonatkozóan az illetéktörvény 18. §-a az alábbiak szerint rendelkezik:

18. § (1) Ingatlannak, valamint a (2) bekezdésben meghatározott ingónak és vagyoni értékű jognak visszteher mellett, továbbá öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. Ezt a szabályt kell alkalmazni az ingatlanok, illetve a gépjárművek (pótkocsik) pénzügyi lízingjére vonatkozó, a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező szerződések esetén, továbbá az öröklési szerződés alapján történő vagyonszerzésre is azzal, hogy az öröklési szerződés tekintetében az illetékkötelezettség keletkezésére a 3. § (1) bekezdése az irányadó.

(2) Az illetékfizetési kötelezettség a következő vagyoni értékű jogokra és ingókra terjed ki:

a) az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése, továbbá e jognak a megszüntetése folytán bekövetkező vagyonszerzés;

b) az ingatlanon fennálló haszonélvezet gyakorlásának átengedése;

c) ingónak hatósági árverésen történő megszerzése;

d) gépjármű, illetőleg pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése;

e) közterületen álló, ingatlannak nem minősülő felépítmény tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése;

f) az önálló orvosi tevékenység praxisjogának megszerzése;

g) az értékpapír öröklési szerződéssel való megszerzése;

h) belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részesedés, átalakított befektetői részjegy) megszerzésére.

A vagyonszerzési illetéket a vagyonszerzőnek kell megfizetni. 

Apport és az áfa

Miután az apportálás nem ingyenesen történik, hanem ellenérték fejében, főszabály szerint adófizetési kötelezettség keletkezik vele kapcsolatban. Az apportba adott vagyontárgy ellenértéke pedig a cserébe kapott üzletrész.

Az apportálás ugyanakkor nem tartozik az áfa hatálya alá, ha megfelel az áfatörvény 18. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltaknak, azaz az apportot fogadó, szerző társaság:

– belföldön nyilvántartásba vett adóalany

– kötelezettséget vállal arra, hogy az áfatörvényben szabályozott, az apporthoz fűződő jogok őt illetik és kötelezettségek őt terhelik

– nem rendelkezik olyan különleges áfa jogállással, amely a vállalt kötelezettség teljesítését gátolná, vagy csorbítaná.

Ha a feltételek bármelyike nem teljesül, az apportra vonatkozóan a feltétel nem teljesülésekor a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás haladéktalanul beáll és áfafizetési kötelezettség keletkezik.

Apport és a személyi jövedelemadó

Ha az apportot magánszemély szolgáltatja, akkor személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége keletkezhet, amennyiben az apportált vagyontárgy tagok által elfogadott értéke magasabb, mint a megszerzésére fordított igazolt kiadások értéke. A magánszemély bevétele az apport tárgy elfogadott értéke lesz, amiből a jövedelmet és az adófizetési kötelezettséget az értékesítés szabályai szerint kell számítani.

Ingatlan apportálása esetén az ingatlan értékesítésének megfelelő módon számított adóköteles jövedelemre kell a személyi jövedelemadót megfizetni.

Az ügy teljes körű szakértői tanácsadására csak a dokumentumok, egyéb információk birtokában tudunk adni – hívta fel a figyelmet szakértőnk.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő a szolgáltatásra, akkor az Adózóna előfizetési csomag részeként garantáltan megkap 5 iratmintát, amelyet az Adózóna legfrissebb kiadványából, a GDPR – Munkaügyi iratminta csomagból szakértőink választottak ki önnek. Az akció feltételei a 2018. augusztus 23-tól 2018. szeptember 30-ig megrendelt, és 2018. október 10-ig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Bizonylatok elektronikus tárolásának lehetősége

Antretter Erzsébet

adószakértő, mérlegképes könyvelő

Niveus Consulting Group Kft.

Külföldön vásárolt gépjármű áfája

Nagy Norbert

adószakértő

2018 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X