Tisztelt Szakértő! Az azonos című kérdésre korábban adott válaszában jól értelmezem, hogy az apa által eladott ingatlan értékesítéséből származó ellenérték (készpénz) gyermekeinek történő átadása adó- és illetékmentes? Válaszát előre is köszönöm!
"A" Társaság belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező gazdasági társaság. "A" Társaság tulajdonosa 70 százalékban "B" Társaság, 30 százalékban kapcsolt félnek nem minősülő természetes személy. "B" Társaság 100 százalékos tulajdonosa egy természetes személy. Kérdés: "A" Társaság 30 százalékos tulajdoni hányadát képviselő üzletrészét a természetes személy tulajdonos értékesíti "B" Társaság tulajdonosának közeli hozzátartozója részére. A 30 százalék tulajdont szerző természetes személyt terheli-e illetékfizetési kötelezettség?
Tisztelt Szakértő! Az átalakulás során átadott ingatlanok áfájával és illetékével kapcsolatosan a következő kérdésem lenne. Az ingatlanértékesítés szabályai az átalakulás során is érvényesek, vagyis, ha az ingatlant átadó cég nem jelentkezik be az áfás értékesítés szabálya alá, akkor felmerülhet a mentes átadás miatt a 240 hónapos szabály alkalmazása, vagyis ebben az esetben megvalósulhat a korábban levonásba helyezett áfa részbeni visszafizetésének esete? Ha igen, akkor ez minden átalakulásra igazz, vagy vannak esetleg kivételek? Amennyiben az átadó bejelentkezik áfásnak az ingatlanértékesítés tekintetében, és az ingatlant a jogutódban részt venni nem kívánó magánszemély tag kapja meg, akkor az egyenes áfa felszámítása lép életbe az átadó adóalany részéről? A kedvezményezett átalakulás illetékmentessége minden esetben fenn áll-e, ha készpénzt nem visznek ki a kiváló tagok? Illetve, ha ugyanazon magánszemélyek törzsbetétjük egy részével maradnak a jogutódban, egy részével pedig kiválnak, és egy már létező társaságba viszik be az ingatlanokat, az esetben feltétel ez illetékmentességhez, hogy mind a fogadó cégben, mind az átadó cégben a törzsbetétjük aránya ugyanolyan maradjon, mint a kiválás előtt ? Válaszukat előre is köszönöm! Tisztelettel: Földesi Péter
Esetleírás: 3 gyermek, csokkal, új lakás vásárlása. A vételár 39 millió forint. Ebből levonandó a 10 millió forint támogatás, marad 29 millió. Mivel ez 30 millió forint alatt van, még levonandó az újlakás-kedvezmény, ami 15 millió forint, tehát az illeték alapja 14 millió. A fizetendő illeték tehát 14 millió*4%=560 ezer forint. Jól értelmeztem a törvényi előírást?
A Kúria sajtótitkársága tájékoztatót közölt a Kúria Kfv.V.35.249/2018/9. számú ügyben hozott ítéletéről. Előzmény: az elsőfokú bíróság közigazgatási perben az ajándékozás útján vagyont szerző felperes terhére ajándékozási illetékfizetésről rendelkező határozatok jogszerűségéről döntött.
Ha motort vagy személygépkocsit vásárlunk, átírási illetéket kell fizetni. Illeték más esetben is felmerülhet, azonban az Adózóna kalkulátora a leggyakoribb esetre, azaz a visszterhes adásvételre vonatkozik. Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése és ajándékozása esetén az illeték mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének kétszerese.
Három kft. beolvad egy bt.-be, mely gazdasági formát váltva kft.-ként kíván tovább működni. Az egyik kft. (mely így megszűnik) ingatlannal rendelkező társaságnak minősül. Két eset: 1. A kft.-tagok közül az egyik, mely 50 százalékban volt tulajdonos, ki kíván lépni. 2. A kft.-ből mindkét tag ki kíván lépni (100 százalék kilépő tag). Beolvadás esetén a jogutódnak van-e vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettsége adott esetekben? Ha igen, mi lesz az illeték kiszabásának alapja? Köszönöm.
Kedves Szakértő! Egyéni vállalkozó használt gépkocsit értékesít, különbözeti adózással. Segítséget szeretnénk kérni a helyes könyvelésre, akár egy példán keresztül is. Különösen az alábbi tételek könyvelésében vagyunk bizonytalanok: gépkocsi beszerzése, értékesítése, különbözeti áfa, hirdetési költség, illetékek a gépkocsiátírással kapcsolatosan, közvetítői díj. Köszönjük a segítségüket.
„A” Kft. „B” Kft.-ben 100 százalék tulajdonosi részesedéssel rendelkezik. Mindkét kft. választotta, hogy áfásan számlázza ingatlaneladásait. „A” Kft. lakóingatlanját apportálná „B” Kft.-be (növelné a jegyzett tőkét). Van-e áfa- és illetékfizetési kötelezettsége valamelyik kft.-nek? Az átadó kft.-nél, ha a könyv szerinti érték nagyobb, mint az apport értéke ez veszteségként könyvelendő? Ez növelendő tétel a társasági adóban? Előre is köszönöm
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelünk ügyvezetőjének testvére Kanadában elhunyt. Ügyfelünk ügyvezetője az egyetlen örököse, aki készpénzt (bankszámla) örökölt. Abban kérem a segítségüket, hogy ilyen esetben ügyfelünknek Magyarországon, vagy Kanadában kell adóznia? Köszönettel: Balázs Józsefné DEFTER KFT Azzal a kérdéssel fordult Hozzánk, hogy Magyarországon, vagy Kanadában kell adóznia az örökség után.
Tisztelt Szakértő! Két kérdésem van a témával kapcsolatban: 1.) Magánszemély pénzt örökölt a testvérétől. Ez után kell-e adót fizetni? 2.) Az örökös nevére pót hagyatéki tárgyalás során került egy ingatlan 2018-ban. Az örökhagyó már több mint 5 éve elhunyt. Kell-e szja-t fizetnie az örökösnek, ha 2019-ben eladja az ingatlant? Válaszát köszönöm: Némethné T. K.
Tisztelt Szakértő! A következő eseteknél szeretném megtudni, milyen adófizetési kötelezettségünk keletkezik. a) Két testvér örökölt 50-50%-ban egy családi házat 2017-ben, anyukájuk halálát követően. 2018 nyarán eladták az ingatlant. A hagyatéki leltárban az ára 17 millió forint volt, de csak 14 millióért tudták eladni. Mivel bevételük nem keletkezett, nem terheli őket adó, de az adóbevallásban így is fel kell ezt tüntetni? b) Mi lenne a teendő abban az esetben, ha a fenti értékek fordítva lettek volna, és a különbözet (3 millió forint bevétel) nem lett volna ingatlanba befektetve, hanem autót vettek volna, vagy a gyerekeiknek adták volna oda? Előre is köszönöm válaszukat!
Magánszemély lakása tulajdonjogát elcserélné magánszemély családi házának 50 százalékos tulajdon jogáért. Milyen adó, illetve illeték vonzata van, ha a két ingatlan közel azonos értékű?
Tisztelt Szakértő! Az Alfa Kft.-nek jelenleg két tulajdonosa van: – Kis István 74 százalékos tulajdoni hányaddal (2220 eFt) – Béta Kft. 26 százalékos tulajdoni hányaddal (780 eFt). A tulajdonosok között nincs az adójogszabályok alapján kapcsoltsági viszony. A kft. utolsó közzétett beszámolójában az eszközök értéke 442 000 eFt, aminek a 97,94 százaléka ingatlan (432 895 eFt). A saját tőke 225 000 eFt. Kis István szeretné megvásárolni a másik tulajdonostól a 26 százalékos tulajdoni részesedését. Kérdéseim: – Az üzletrész értékének megállapításánál milyen tényezőket kell figyelembe venni? – Felvetődik-e az üzletrész-adásvételnél a vevő részéről fizetendő illeték? – Ha van illeték, annak mi az alapja és mennyi a mértéke? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Ingatlanforgalmazó vállalkozás zártkerten, gazdasági épületet szeretne építeni, ingatlanértékesítését adókötelessé tette. A beruházások áfája így levonható. Kérdésem: ha értékesíteni szeretné első használatbavétel után két évvel magánszemély részére nem új ingatlanként, akkor áfásan vagy áfamentesen állítsa ki a számlát? Ha az ingatlan használatba vételre kerül, mennyi az illeték mértéke? Ingatlanforgalmazóként kérhet-e illetékmentességet vagy kedvezményt? Köszönettel: Németh Helga
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték