Tisztelt szakértő, szeretném tájékoztatását arról, hogy ha kapcsolt vállalkozás lemond a másik kapcsolt vállalkozásnak adott kölcsönéről, van-e adóalap-növelés, illetve kell-e illetéket fizetni az összeg után? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. egyik tagjától, aki ki akar lépni, visszavásárolja az üzletrészét, majd azt később a kft. odaajándékozza egy másik tagnak. Az lenne a kérdésem, hogy az ajándékozás után keletkezik-e szja- és illetékfizetési kötelezettsége a magánszemélynek az ajándékozással egyidőben, ha igen, akkor milyen összegben? Változik-e az illetékfizetés feltétele abban az esetben, ha a kft. olyan cég, amelyben belföldi ingatlantulajdon van? Az ajándékozás tárgya az üzletrész 10 százaléka. Köszönöm, tisztelettel: VA
Kérdésem: Kft. ingatlanforgalmazással és -közvetítéssel szeretne foglalkozni, még ebben az évben. A tevékenységi körében szerepel a két tevékenység, szakképesítéssel nem rendelkeznek az alkalmazottak, de az oktatásra jelentkezés már folyamatban van. A kft. két éve működik, jelentős árbevétellel. Ha még december hónapban egy családi házat megvesz áruként, továbbértékesítés céljából (magánszemélytől), az kivitelezhető-e technikailag? Én mint könyvelő készletre veszem a házat. Ha jól tudom, a készletre csak a fenntartáshoz szükséges költségek költhetők, ha mint épület, a felújítás ilyenkor megtehető? És a legfontosabb, hogy az illetékmentesség milyen módon lehetséges? Ha jól emlékszem, ha 2-3 évig nem történik meg az értékesítés, abban az esetben az illetéket meg kell fizetni. Az ingatlan mikor kerülhet be a kft. készletébe, ha az adásvétel megtörténik, vagy ha a birtokba adás már megtörtént? Várom válaszát. Köszönöm.
Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség, ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapít, az apportként megjelölt árukészlet után?
1997-ben vettünk a férjemmel egy hétvégi házat. Két éve meghalt a férjem és most szeretném eladni. A fele az enyém volt, a másik feléről a gyerekek lemondtak az én javamra. Az illeték kiszabásakori árnál magasabb értékben szeretném eladni, hiszen azóta is rendbe tettük, igaz, erről nincs számla. Hogyan adózik, és mennyi adót kell fizetnem?
Kedves Szakértő! 2016-ban egyik gyermekem ajándékba adott részemre egy lakást. Most 2018-ban szeretném a másik gyerekem részére átadni szintén ajándékként. Van-e valamilyen adózási, -bevallási, adófizetési kötelezettségem ezzel kapcsolatban? Köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő, Adott egy kft., amit idén májusban alapítottunk 6 millió forint jegyzett tőkével, 3 tulajdonossal 40-20-40 százalék arányban. Egy külföldi cég szeretné bevásárolni magát cégünkbe az alábbi módon: A tulajdonos 40 százalékából 30 százalékot megvenne névértéken 1 800 000 forintért, B tulajdonos 20 százalékát teljes egészében megvenné névértéken 1 200 000 forintért. C tulajdonos 40 százalékából 30 százalékot venne meg ellenérték nélkül. A kérdéseim C tulajdonos üzletrészének eladásával kapcsolatosak: Eladhatja-e C tulajdonos ingyen a részét? Ha igen, milyen illetékfizetési kötelezettségek keletkeznek vevő részére? Ajándékozásnak minősül? Eladhatja-e C tulajdonos a részét egy jelképes összegért, hogy ne minősüljön ajándékozásnak? ( például 1 forintért)? A legköltséghatékonyabb megoldást keresnénk arra, hogy C tulajdonos ellenérték nélkül eladhassa 30 százalék részesedését. A Kft. ingatlanvagyonnal nem rendelkezik. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Adott cég ingatlant vásárolt a cég nevére kiállított számla alapján. Kell-e a társasági szerződést módosítani, ha telephelyként használják? Az ingatlan egy rövid ideig anélkül került bérbeadásra (aktiválás megtörtént), hogy az új tulajdonos használná és időközben megérkezett az építményadó időarányos összege és a vagyonszerzési illeték. Kérnék egy megerősítést, hogy ez az összeg költségként elszámolható vagy rá kell aktiválni az ingatlan értékére? Előre is köszönöm. Üdvözlettel: Reinhardt Éva
Élve az egyszerűsített végelszámolás lehetőségével, hosszú ideje nem működő bt. végelszámolását határozta el. Az évek során felmerült (könyvelési, banki stb.) költségek miatt tagi kölcsön halmozódott fel. Az elengedett tagi kölcsön miatt illetéket fizettek. Az elengedett kötelezettség társasági adóban bevétel? Hogyan érvényesül ebben az esetben az, hogy ami illetékköteles, az adómentes (ha egyáltalán jól tudom). Válaszukat köszönöm, üdv: Somlai György
Tisztelt Adózóna! Ha ingatlanvásárlással kapcsolatban az adóhatóság egy kedvezményt nem vesz figyelembe, amire az adózó csak a fellebbezési határidő lejárta után jön rá, van-e mód módosítás kérésére, és ha igen, milyen módon? Válaszát előre is köszönöm Tisztelettel.
A tagi kölcsön jól jöhet a forráshiányos társaságnak, de gondot okozhat, ha a cég szeretne megszabadulni tőle. Milyen következményei vannak a tagi kölcsön elengedésének, átvállalásának, illetve apportjának? Összefoglaltuk.
Tisztelt Szakértő! "A" Kft. és "B" Bt. kapcsolt vállalkozás. "A" Kft. (jelenleg evásként a számviteli törvény hatálya alá tartozik, 2019-től szeretne kilépni az evából) pénzügyi nehézségek miatt kölcsönt nyújtott "B" Bt.-nek 6 millió forint értékben. "B" Bt. évek óta nem tudja a kapott kölcsönt visszafizetni, mert nincs akkora bevétele. A kérdésünk az, hogy ha "A" Kft. elengedné a kölcsön visszafizetését, milyen adó-, illetve illetékfizetési kötelezettség terhelné mindkét vállalkozást? Válaszát előre is köszönjük!
Hárommilliós kft. beszerzett egy ingatlant, amelynek a könyv szerinti értéke kb. 7 millió forint. Van még hitel rajta, kb. 2 millió forint. A tulajdonos most szeretné eladni a vállalkozást, így, ahogy van. Van valami következménye, ha csak a hárommillió forintért adja át a cég tulajdonjogát? Jól tudom-e, hogy az eladás után mindenképpen meg kell fizetni a 4 százalékos illetéket? Ki fizeti ezt meg, a cég vagy a vevő magánszemély? Előre is köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértők! Az alábbi ügyben kérnénk segítségüket. Egy Ausztráliában lévő ingatlan tulajdonosa meghalt. Az örökhagyó halálakor az ott megbízott hagyatéki végrehajtó a hagyatéki eljárás keretében értékesítette az ingatlant, és az abból befolyó vételárat osztotta fel a végrendelet szerint az örökösök között. Két személy örökölt: az egyik az örökhagyó testvére, a másik személy pedig az örökhagyó unokahúga. Mindketten magyar állampolgárok. Tehát nem ingatlanvagyont örököltek, hanem az értékesítésből befolyó összeget osztotta fel a végrehajtó. Az örökösök magyar bankszámláin jóváíródott az összeg. Kérdésünk az, hogy ezután a pénzösszeg után a két örököst (testvér és unokahúg) terheli-e Magyarországon bármilyen adó-, illetve illetékkötelezettség, esetleg bevallási kötelezettség, vagy semmi teendőjük nincs? Köszönettel: Szentesi Péter
Kell-e ajándékozási illetéket fizetni a külföldi anyavállalattól kapott pénzeszköz után és be kell-e jelenteni a NAV-nak? – kérdezte az Adózóna olvasója. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték