Vagyonadó a társasági részesedéseknél – kiemelten a bizalmi vagyonkezelésnél

Megosztás Tetszik

Ki mondja meg, mennyit ér egy cég, mennyit ér egy „kezelt vagyon”, és ki lenne az adó alanya? Négyrészes cikksorozatunk utolsó fejezetében ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat.

Jelen cikkünkben először is azt a kérdést járjuk körül, hogy társasági részesedések esetében vajon mit adóztat majd egy vagyonadó.

A kérdés különösen érzékeny lehet a bizalmi vagyonkezelési struktúrák (bvk) esetében. Nemcsak azért, mert az elmúlt években jelentős magánvagyonok kerültek ilyen konstrukciókba, hanem azért is, mert sok esetben a bevitt üzletrészek előzetes piaci felértékelésen estek át, részben nem titkolt adóelőny elérése érdekében. Ez pedig alapvetően más vagyoni képet mutathat a vagyonadó szemszögéből, mint egy hagyományos, nem felértékelt társasági részesedés.

A nagy kérdés: mi lenne a vagyonadó alapja társasági részesedések esetén?

Hangsúlyozni kell: jelenleg minden csak találgatás, elmélkedés, azonban, mivel sokakat érintene, illetve érdekel, érdemes külön is foglalkozni a témával.

A vagyonadó technikai kialakításának egyik legkritikusabb pontja a társasági részesedések, és ehhez kapcsolódóan kiemelten a bizalmi vagyonkezelésbe helyezett vagyonelemek esetében az adóalap meghatározása lenne.

Tőzsdei részvényeknél viszonylag egyszerű a helyzet: ott napi piaci árfolyam áll rendelkezésre. Magántulajdonban lévő társasági üzletrészeknél azonban már korántsem ennyire egyértelmű a kép. Ha egy „különálló” gazdasági társaságról beszélünk, ott a legegyszerűbb – és adminisztratíve legolcsóbb – megoldás a társaság saját tőkéjének alapul vétele lehetne mint adóalap. Ez azonban számos torzítást hordoz. A saját tőke ugyanis számviteli kategória, amely sok esetben – sőt, szinte soha – nem tükrözi a tényleges piaci értéket.

Egy ingatlanvagyonnal rendelkező társaság például évtizedek óta nyilvántartott bekerülési értékeken mutathat ki jelentős vagyont, miközben annak piaci értéke többszörösére emelkedett. Fordított helyzet is előfordulhat: egy startup vagy szellemi tulajdonnal rendelkező cég piaci értéke sokkal magasabb lehet, mint amit a könyvek mutatnak.

Éppen ezért könnyen elképzelhető, hogy egy jövőbeli szabályozás valamilyen kötelező értékelési mechanizmust vezetne be. Itt azonban azonnal gyakorlati és jogbiztonsági kérdések merülnek fel.

OLVASSA TOVÁBB! Erről szól még a cikk:

• ki mondja meg, mennyit ér egy cég,

• szakmai ötletbörze: hogyan lehetne megfogni az adóalapot,

• a bizalmi vagyonkezelés speciális helyzete,

• ki lenne az adó alanya.