A tagi kölcsön jól jöhet a forráshiányos társaságnak, de gondot okozhat, ha a cég szeretne megszabadulni tőle. Milyen következményei vannak a tagi kölcsön elengedésének, átvállalásának, illetve apportjának? Összefoglaltuk.
Tisztelt Szakértő! "A" Kft. és "B" Bt. kapcsolt vállalkozás. "A" Kft. (jelenleg evásként a számviteli törvény hatálya alá tartozik, 2019-től szeretne kilépni az evából) pénzügyi nehézségek miatt kölcsönt nyújtott "B" Bt.-nek 6 millió forint értékben. "B" Bt. évek óta nem tudja a kapott kölcsönt visszafizetni, mert nincs akkora bevétele. A kérdésünk az, hogy ha "A" Kft. elengedné a kölcsön visszafizetését, milyen adó-, illetve illetékfizetési kötelezettség terhelné mindkét vállalkozást? Válaszát előre is köszönjük!
Hárommilliós kft. beszerzett egy ingatlant, amelynek a könyv szerinti értéke kb. 7 millió forint. Van még hitel rajta, kb. 2 millió forint. A tulajdonos most szeretné eladni a vállalkozást, így, ahogy van. Van valami következménye, ha csak a hárommillió forintért adja át a cég tulajdonjogát? Jól tudom-e, hogy az eladás után mindenképpen meg kell fizetni a 4 százalékos illetéket? Ki fizeti ezt meg, a cég vagy a vevő magánszemély? Előre is köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértők! Az alábbi ügyben kérnénk segítségüket. Egy Ausztráliában lévő ingatlan tulajdonosa meghalt. Az örökhagyó halálakor az ott megbízott hagyatéki végrehajtó a hagyatéki eljárás keretében értékesítette az ingatlant, és az abból befolyó vételárat osztotta fel a végrendelet szerint az örökösök között. Két személy örökölt: az egyik az örökhagyó testvére, a másik személy pedig az örökhagyó unokahúga. Mindketten magyar állampolgárok. Tehát nem ingatlanvagyont örököltek, hanem az értékesítésből befolyó összeget osztotta fel a végrehajtó. Az örökösök magyar bankszámláin jóváíródott az összeg. Kérdésünk az, hogy ezután a pénzösszeg után a két örököst (testvér és unokahúg) terheli-e Magyarországon bármilyen adó-, illetve illetékkötelezettség, esetleg bevallási kötelezettség, vagy semmi teendőjük nincs? Köszönettel: Szentesi Péter
Kell-e ajándékozási illetéket fizetni a külföldi anyavállalattól kapott pénzeszköz után és be kell-e jelenteni a NAV-nak? – kérdezte az Adózóna olvasója. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretném a segítséget kérni: egy magyar székhelyű kft. végleges pénzeszközt kapott ajándékba a külföldi székhelyű anyavállalatától 2015-ben és 2016-ban. Ebben az esetben kell-e ajándékozási illetéket fizetni az ajándékba kapott összeg után vagy illetékmentes az összeg az Illetéktörvény 17. § (1) bekezdés n) pontja alapján? Van-e esetleg a társaságnak bejelentési kötelezettsége az adóhatóság felé? Illetve, ha van bejelentési kötelezetttség, azt utólag lehet-e pótolni? Segítségét előre is köszönöm!
Magánszemély szeretne hozzájárulni nem egyenesági rokona esküvőjének költségeihez, megállapodás szerint 500 ezer forinttal, és szeretné illetékmentesen nyújtani azt. Megoldás-e, ha 5 különböző napon utal 150 ezer forintot el nem érő összeget a kedvezményezett számára? Köszönöm, ha válaszolnak, üdvözlettel: CsK
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély 'A' cégtől 2016-ban vásárolt egy építési telket. A NAV-tól kérte, és megkapta a 4 éves beépítés miatti illetékmentességet. A magánszemély 2017-ben eladta az ingatlant 'B' cégnek, aki aztán eladta 'C' cégnek, és mindkét cég kérte a beépítés miatti illetékmentességet. A pénzügyi rendezés mindegyik adásvétel esetében megtörtént, a földhivatal valamennyi tulajdonosváltozást bejegyzett a tulajdoni lapon. 2018-ban a szerződő felek ('C' és 'B' cég, valamint 'B' cég és a magánszemély) megállapodtak, hogy az adásvételi szerződéseket, az eredeti szerződések időpontjára visszamenőleges hatállyal fel akarják bontani, a vételárakat visszafizetik. Kérdések: 1. A megállapodások alapján adásvételi szerződés felbontása jogcímen a földhivatal visszajegyzi-e a tulajdonváltozásokat, vagy más egyéb dokumentum is szükséges ehhez? Ha nem jegyzi be, kérem jogszabályhellyel alátámasztva a válaszát. 2. Hogyan alakul a 4 éves illetékmentesség a felsorolt szereplők (magánszemély, 'B' cég, 'C' cég) esetében az adásvételi szerződés felbontása után (földhivatali bejegyzést követően)? A magánszemélynek az eltelt idővel csökkent a beépítési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő (az illetékmentesség miatt), vagy a szerződés felbontásával újrakezdődött a 4 év? 3. Hogyan alakul (kinek kell kiállítani számlát) a számlaadási kötelezettség felbontáskor az egyes ügyletek esetében (magánszemély vs "B' cég, 'B' cég vs 'C' cég)? Köszönöm: Sz. Zsolt
Az alábbi kérdéshez kapcsolódik a kérdésem: "Kft. saját tagjának adott kölcsönt, amit a német állampolgárságú tag nem fizet vissza. Milyen adók, járulékok terhelik a kft.-t, illetve a magánszemélyt? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt." Kérdezem, hogy ha a kültag belföldi illetőségű magánszemély, aki a tagi kölcsönt nem tudja vagy nem akarja visszafizetni, akkor milyen könyvelési, adózási, esetleg illetékteher jelentkezik a bt.-nél és a tagnál? Köszönettel!
Kft. saját tagjának adott kölcsönt, amit a német állampolgárságú tag nem fizet vissza. Milyen adók, járulékok terhelik a kft.-t, illetve a magánszemélyt? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Házasság megszüntetése esetén a közös (50-50 százalékos) tulajdonban lévő ingatlan egyik fél részéről történő megváltása esetén kérdezném a fizetendő illeték és szja mértékét. Adott egy 26 millió forint forgalmi értékű lakás, amin 8 millió forint hiteltartozás van. Az egyik fél átvállalja a hitel teljes összegét. Mekkora összeget kell ezen esetben kifizetni a másik félnek, illetve mekkora rész után kell illetéket fizetni? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az átalakulási vagyonmérleg-tervezetben az átalakuló cégnél a mérlegfőösszeg 765 millió forint, amiből az ingatlanok értéke 554 millió forint. A kiváló cég mérlegfőösszege 86 millió forint, amiből az ingatlanok értéke 83 millió. Az átalakulás kedvezményezett átalakulásnak minősül, mivel a tulajdonosok azonosak, azonos tulajdoni részesedéssel. Kérdésem, hogy a kiválással létrejövő cég ingatlanvagyona után kell illetéket fizetni? Tisztelettel: Krisztiánné
Tisztelt Adózóna! Üdülési jog értékesítésekor a eladónak milyen fizetési kötelezettségei keletkeznek?Szja- vagy illetékfizetési kötelezettség keletkezik? Várom szíves válaszát! Köszönettel: Némethné
Tisztelt Adózóna! Illeték témában szeretném segítségüket kérni: Édesanya a kizárólagos tulajdonában lévő ingatlanát egyik gyermekének ajándékozza, holtig tartó haszonélvezeti joga fenntartása mellett. Az ajándék mértékét 15 millió forintban határozzák meg. Másik gyermek szerződés keretében hozzájárul az ajándékozáshoz, valamint lemond minden későbbi törvényes öröklési és hagyatéki jogáról, amelyért cserébe 7,5 millió forint juttatást utal át részére az ajándékban részesülő testvér. Kérdésem, hogy a fenti ügyletben a 7,5 millió forint juttatásban részesülő testvérnek van-e illetékfizetési kötelezettsége? Ha igen, milyen megoldásban lehetne illetékmentesen "megoldani" az ügyletet? Köszönöm válaszukat, tisztelettel: vbtax.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, kell-e jelenteni a lemondott osztalék összegét a NAV-nak? Ha igen, hogyan? Köszönöm: Kerestély Anna
dr. Kéri Ádám
ügyvéd, compliance szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték