Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    1427 találat a(z) ügyvezető cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Pontosítanám nemrég feltett kérdésemet. Két cégünknek ("A" és "B") az ügyvezetését ugyanazon két személy látja el. A két cég nem áll egymás tulajdonában, résztulajdonában és az anyavállalat sem közös. Az egyik (legyen 1-es számú) ügyvezető munkaviszonyban áll "A" cégben, természetesen innen kapja a bérezést és a járulékok is innen kerülnek megfizetésre, a másik cégben díjazás nélkül látja el munkakörét. Az "A" cég tevékenységei között szerepel a munkaerőkölcsönzés. Kérdésem az lenne, hogy az 1-es számú ügyvezető kölcsönbe adható-e "munkaerőkölcsönzés" címszó alatt "B" cégnek?

    Kérdés

    Tisztelt dr. Radics Zsuzsanna! Olvastam a Tulajdonos, ügyvezető és katás: tb többes szereposztásban című kérdésre adott válaszát, amit az alábbi linken találtam meg: http://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Tulajdonos_ugyvezeto_es_katas_tb_tobbes_sze_UNWA2Z Az lenne a kérdésem, hogy mit jelent pontosan az alábbi mondata: "Megbízás: Nem nyugdíjas tag megbízás keretében csak ügyvezetést lát el, akkor ügyvezetőként társas vállalkozónak minősül." Tehát ha van egy megbízási szerződése a tagnak, ami nem csak a ügyvezetésre, hanem egyéb tevékenységre is vonatkozik akkor nem nem minősül társas vállalkozónak a tag? Illetve szeretném megkérdezni, ha van egy KATÁS vállalkozó (cégalapításig főállású), aki Kft.-t alapít és megbízás alapján szeretné ellátni az ügyvezetési teendőket a Kft-ben, de mellette még választott tisztségviselő is, ahol a minimálbérnél jóval nagyobb díj után fizetik meg utána az összes adót és járulékot, akkor is igaz az, hogy ő a Kft-ben társas tagnak minősül és kötelező a Kft.-nek megfizetni utána a minimálbér és/vagy a másfélszerese után a járulékokat? Előre is köszönöm a válaszát! Üdv. R.Tünde

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kisadózó vállalkozó nyithat-e olyan egyszemélyes kft.-t, ahol ő az ügyvezető is? Ha igen, akkor az ügyvezetést, amennyiben munkaviszonyban látja el, akkor milyen járulékokat kell fizetnie a cégnek utána? Köszönöm válaszát

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az egyik cégünk ügyvezető igazgatói tevékenységét kölcsönvenné a másik cégünk. A kölcsönbe adó cég fizetné a munkabért és az összes járulékot, majd ezeket kiszámlázná a kölcsönbe vevő cégnek. Az ügyvezető igazgató a kölcsönbe vevő cégnél végezné a munkát. Kérdésem az lenne, jól gondolom, hogy lehet ezt munkaerő-kölcsönzésnek tekinteni és az áfatörvény 142. § c) pontja szerint kezelni? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Két kft. gazdasági kapcsolatban áll egymással. A Kft. egyszemélyes tulajdonosa egyben ügyvezető is. B Kft.-ben 30 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik A Kft. tulajdonosa, a 70 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tag az ügyvezető. A két ügyvezető házastársak. Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a két társaság? Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Radics Zsuzsanna! Az azonos témában feltett korábbi kérdésemre adott válaszát köszönöm. Másként teszem fel a kérdést, hogy pontosan érzékeltessem a bizonytalanságom. Van egy társas vállalkozó, aki az ügyvezető tagsága miatt biztosított, csak ügyvezető, egyéb személyes közreműködése nincs a vállalkozásban. Kérdésem, ha csedre megy és egyedüli ügyvezető, kizáró ok-e az ellátás szabályos folyósításában, ha ő marad az ügyvezető? Azaz ebben a megközelítésben "személyes közreműködésnek", illetve ahogy az Ebtv. végrehajtási rendelete fogalmaz, "személyes tevékenységnek" minősül-e az ügyvezetés, megvalósítva ezzel a keresőtevékenység folytatását? Köszönettel. Pap Attila

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A Tbj. törvény használja a "személyes közreműködés" fogalmát, de sem maga a törvény, sem a végrehajtási rendelete nem ad rá pontos meghatározást. Hogyan kell ezt helyesen értelmezni? Az új Ptk. hatályba lépésével a továbbiakban is igaz-e az a Gt.-ből származó korábbi értelmezés, hogy maga az ügyvezetés nem minősül személyes közreműködésnek? Köszönettel. Pap Attila

    Kérdés

    Kedves Szakértő! Nagyon sok választ, jogszabályt elolvastam, próbáltam értelmezni, de lehet most sem tisztázottak előttem az alábbiak: kft. tulajdonosa, aki egyben ügyvezető és máshol nem biztosított, lehet bejelentve munkaviszonyban akár napi 2 órában is munkaviszonyban és a közterheket annak megfelelően fizetheti, arra a 2 órára. Ha ennyivel is le lehet tudni a járulékfizetést, akkor mi értelme van a társas vállalkozás megnevezésnek és miért fizet sok vállalkozó "emelt" járulékot? Legalább a minimálbér + annak másfélszerese. Jelen esetben adott egy kft. tulajdonosa, aki ügyvezető és máshol nem biztosított, valamint van egy alkalmazott a cégben. A kft. tulajdonosa katás egyéni vállalkozóként fizeti az 50 ezer forintot, a kft.-ben nem fizet semmit. Kérdésem, hogy mit kellene, vagy kellene-e egyáltalán a kft-ben bejelenteni és járulékot fizetni? Nagyon köszönöm a választ.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kft. nyugdíjas ügyvezetője, aki tulajdonosa is a társaságnak, tagi jövedelmet szeretne kivenni. Ebben az esetben a társasági szerződésben kell-e hogy rögzítve legyen, hogy vehet fel? Jól tudom, hogy ebben az esetben 10 százalék nyugdíjjárulékot és 15 százalék szja-t kell megfizetni? Köszönöm válaszát.

    Kérdés

    Tisztelt Széles Imre! A témában adott válaszához (http://adozona.hu/kerdesek/2017_10_21_Egyeni_vallalkozo_kftvel_jlh) kapcsolódan szeretném kérdezni, hogy egy munkaviszonyos ügyvezetőnek el kell számolnia milyen jogcímen tölti az idejét a saját cégében? A hivatalos munkaidőn kívül nem lehet a saját vállalkozásában jelen, csak azért mert szeret ott lenni? A részmunkaidő "életszerűségét" egyik oldalról az elvégzendő munka mennyisége alapján becsülik talán. De mi van akkor, ha tapasztalati úton egy munkaügyi ellenőr a helyszínen azt látja, hogy a jelenléti ív alapján az ügyvezető 8 és 9 óra között letöltötte a munkaidejét, de még 10 órakor is jelen van a helyszínen?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérem szíves állásfoglalását: Egy főállású katás egyéni vállalkozó egyidejűleg egy kft. tagja és ügyvezetője is. Az ügyvezetést munkaviszonyban látja el (a társasági szerződésben rögzítettek szerint) részmunkaidőben, vagyis nincs 36 órás munkaviszonya. A társaság tevékenységében nincs személyes közreműködése. Helyesen járunk-e el, ha mint főállású katás megfizeti az 50 ezer forint katát, a kft.-ben pedig a ténylegesen kifizetett munkabér utáni járulékokat? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Van két kft. Mindkét kft.-ben ugyanaz a két magánszemély a tulajdonos. A. Kft.-ben X tulajdonosnak 20 százalék tulajdonrésze van, míg Y magánszemélynek 80 százalék, aki egyben ügyvezető, önálló aláíró. B. Kft.-ben X és Y magánszemélynek 50-50 százalék tulajdonrésze van, mindketten ügyvezetők, de együttes aláírási joguk van. Kérdésem, hogy amennyiben A és B Kft. elkezd egymással dolgozni, úgy kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e?

    Kérdés

    A betéti társaság beltagja az ügyvezető megbízási jogviszonyban, a társasági szerződés így szól. Személyes közreműködésre tekintettel munkaszerződést köt a saját bt.-vel heti 40 órában. A vezető tisztségviselésre nem vesz ki jövedelmet. Kérdésem: mi alapján fizeti a járulékot? Munkaviszonya alapján vagy tisztségviselő-társas vállalkozóként? Mert ugye a társas vállalkozó emelt szociális járulékot és emelt egészségbiztosítást fizet. A 17T1041-en hogyan jelenti be a két jogviszonyt és a 08-as bevalláson? Köszönöm válaszukat!

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna Szerkesztősége! Az alábbiakkal kapcsolatban szeretnék szakmai véleményt kérni: A kft.-ben kettő fő tag van és mindketten ügyvezetők. Ügyvezetői megbízatásuk határozatlan időre szól a társasági szerződés alapján, amely azonban nem rendelkezik arról, hogy milyen jogviszonyban látják el az ügyvezetői teendőket. Az egyik tag munkaviszonyban, heti 20 órában értékesítési vezető (FEOR 1333), bruttó bére 80 500 forint/hó. A törzsbetét aránya 90 százalék. Az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban, havi 1 forintért látja el. A másik tag is munkaviszonyban, heti 20 órában dolgozik a cégben eladóként, bruttó bére 80 500 forint/hó. A törzsbetét aránya 10 százalék. Az ügyvezetői teendőket díjazás nélkül végzi, azaz havi 0 forintért. Természetesen mindkét tag a T1041-en munkaviszony alapján be van jelentve. Jó ez így? Elég a garantált bérminimum felének a megfizetése, vagy nem szükséges legalább a havi minimálbér alkalmazása? Segítségüket és válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Téglásné Lippert Erika Nodytax Kft ügyvezetője

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Felszámolt cégtől kapott tartozás

    dr. Kelemen László

    adószakértő, jogász

    Biztosítási díj továbbszámlázása II.

    dr. Kelemen László

    adószakértő, jogász

    Közösségi adószám, alanyi mentes egyéni vállalkozó

    dr. Kelemen László

    adószakértő, jogász

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 október
    H K Sze Cs P Sz V
    28 29 30 1 2 3 4
    5 6 7 8 9 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 29 30 31 1
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media