Tisztelt Szakértő! Az ügyvezető nem tagja a kft.-nek, az ügyvezetést megbízásban látja el, díjazás nélkül. Ez a magánszemély rendelkezik heti 36 órát elérő munkaviszonnyal más társaságnál. Kérdésem: a 1041-es nyomtatványon hogyan jelentsem, vagy kell-e jelenteni, és ettől függően hogyan kezeljem a 08-as bevallásban? Segítséget megköszönve, tisztelettel: Szabó Istvánné
Tisztelt Szakértő! Alábbi kérdésben kérem szíves segítségét: TEÁOR 4321 villanyszerelés főtevékenységgel működő egy személyes kft. tagja (aki egyben ügyvezető is) számára nyílt egy újabb üzleti lehetőség. 90-10 százalék tulajdoni hányaddal (fent említett személyé lenne a 90 százalékos üzletrész) alapítana egy újabb kft.-t, melynek szintén ő lenne az ügyvezetője, a főtevékenysége ugyancsak TEAOR 4321 villanyszerelés lenne. Az ügyvéd szerint ez nem lehetséges, indoka: "azonos ügyvezetés alatt álló cégeknek nem lehet ugyanaz a főtevékenysége". Ez valóban kötelező jelleggel így van? Válaszukat előre is megköszönve Tisztelettel maradok!
T. Szakértő! Bt. beltagja 50 százalékban, a társasági. szerződés alapján üzletvezető. Alapított egy kft.-t ahol 50 százalékban tulajdonos. A társasági szerződés szerződés alapján ügyvezető. A kft. másik tulajdonosa is 50 százalékban ügyvezető. Rokoni kapcsolatban nincsenek. A bt. és a kft. nem létesített üzleti kapcsolatot. Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a két cég? Ha igen, milyen bejelentési kötelezettsége van a két cégnek? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértők! Egy magánszemély egyszemélyes kft.-t alapított, melyben Ő az egyedüli tulajdonos és ügyvezető. 1.) Az alapító okiratban nincs információ arról, hogy személyesen közreműködne a társaságban, így vélelmezhető, hogy nem működik személyesen közre? 2.) Kikötés az alapító okiratban, hogy az ügyvezetést munkaviszonyban látja el. Jól gondolom, hogy akkor munkaviszonyosként kell Őt bejelenteni, és nem minősül társas vállalkozónak? Ebből következően a társaság csak a tényleges munkabér után a fizeti meg a szükséges járulékokat és adókat? 3.) A magánszemély nemcsak az ügyvezetést, hanem egyéb a társaság tevékenységével kapcsolatos munkákat is végez, mellette irányítja a többi munkavállalót. Egy munkaviszonyban végezheti minden feladatát és elegendő a munkaszerződésében leírni ezeket (ügyvezetői és egyéb)? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! "A" Kft. vásárolt egy személygépkocsit cégautónak. A kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője szeretné a forgalmiba bejegyeztetni a saját nevét mint üzembentartót, mert igy jóval olcsóbb lenne a biztositása (bonus révén). Ez részéről csak egy névleges dolog lenne, ugyanúgy szeretné az autóköltégeket a cégben elszámolni (kivéve a biztositást, hiszen az az ő nevére fog szólni.) A kérdés, hogy hogyan befolyásolja ez az üzemanyagszámlák és a javitási számlák elszámolását, ha nem szeretne külön nyilvántartást vezetni a cégügyek és a magánhasználat elkülönítésére? Ki fizeti a cégautóadót? Köszönettel várom válaszukat.
Főállású katás egyéni vállalkozó – társas vállalkozás tagjaként is – a társas vállalkozásban mennyi járulékot köteles fizetni, ha ügyvezető?
Tisztelt Szakértő! Kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője az ügyvezetést és személyes közreműködést is munkaviszonyban látja el a kft.-ben. A 17T1041 -es bejelentésben nem lehet két munkakört, FEOR számot bejelenteni. Személyes közreműködés például szakács, ezt jelentem be – ez nem gond –, az ügyvezetés bejelentését hogyan tudom megoldani? A munkaszerződésben szerepel mindkét feladat ellátása. Köszönöm válaszát .
Egy egyszemélyes kft. ügyvezetője munkaviszonyban látja el az ügyvezetést. A társasági okiratban ez áll: "Az ügyvezető feladatait a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az Alapító okirat és az alapító állapítja meg.Az ügyvezető munkáját munkaviszony keretében látja el, díjazását a Társaság alapítója külön határozatban állapítja meg. A társaság dolgozói felett a munkáltatói jogokat az ügyvezető gyakorolja." Kérdésem: az ügyvezetőnek hány órában kell meghatározni a munkaviszonyát és mennyi összegben? Kell-e emellett még az úgynevezett közreműködésért a vállalkozókra vonatkozó garantált minimumbért alkalmazni? Az ügyvezető a főtevékenység szerinti munkát nem végzi, arra munkavállalókat vett fel, brigádvezetővel ellátva. A számlázást végzi, a munkaszerződést, a vállalkozási szerződést írja meg, hivatalos helyeken képviseli a kft. ügyeit, vagyis ügyet vezet. Például: ha az ügyvezetést napi 4 órában végzi munkaviszonyban, meg kell neki fizetni a garantált bérminimum után a járulékot? Vagy az alapító okirat szerint meghatározza a munkaviszony keretében a feladatait?
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., ahol "A" és "B" személyek az ügyvezetők, önállóan látják el feladataikat. A társasági szerződésben nincs külön kikötve, hogy az ügyvezetői tisztséget milyen jogviszonyban látják el. Elláthatja-e ügyvezetői státuszát munkaviszonyban "A" személy úgy, hogy a társasági szerződésben külön "A" személy van megnevezve, mint munkáltatói jogok gyakorlója? Ha lehet munkaviszonyban, akkor felette a munkáltatói jogokat a "B" személy vagy a taggyűlés gyakorolja? Segítségét köszönöm!
A betéti társaság bejelentett és működő székhelye a cég tulajdonos ügyvezetőjének a tulajdonában lévő ingatlanban van. Van-e a társaságnak az új szabályok szerinti bejelentési kötelezettsége? – kérdezte olvasónk. Dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném kérni állásfoglalásukat. Fennáll-e a kapcsolt vállalkozás az alábbi cégek valamelyike között, ha: "A" Kft.-ben két tulajdonos van 50-50 százalékos tulajdonrésszel, és ügyvezető mindkettő, egyenlő jogokkal. "B" Kft.-ben egyszemélyes tulajdonos 100 százalékban az "A" Kft. egyik tagjának fia. "C" Kft.-ben "A" Kft. másik tulajdonosának felesége gyakorolja az ügyvezetői jogokat, valamint "A" Kft.-ben 4 órás bejelentett munkaviszonnyal is rendelkezik. Kereskedelmi kapcsolat áll fenn "A" Kft. és "B" Kft. között, valamint "A" Kft. és "C" Kft. között is. A fentiek alapján valamelyik esetben fennáll-e a kapcsoltság? Válaszukat előre is köszönöm: V. Beáta
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. ügyvezetője (egyben 100 százalékos tulajdonos) elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt. A cégben továbbra is dolgozni fog. Eddig munkaviszonyban (40 órás) volt a kft.-ben, máshol nincs semmilyen jogviszonya, jövedelme. Helyesen járunk-e el, ha – kiegészítő társas vállalkozóként bejelentjük a 1041-es nyomtatványon, – megfizetjük a 7110 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot, – havi 230 ezer forint jövedelmet vesz ki, amely után 10 százalék nyugdíjjárulékot és 15 százalék szja-t vonunk le? Kaphat-e Erzsébet-utalványt ő is, mint a többi dolgozó? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Adózóna! Egy vállalkozás tagja és egyben ügyvezetője csedre menne. Úgy tudom, nem lehet ügyvezető, ha cseden van, mert az keresőtevékenység. Ha ez igaz, akkor őt szabályosan ki kell jelenteni az 1041-es bejelentőlapon és tényleg keresni kell egy másik személy aki ellátja az ügyvezetést? De akkor ez esetben nem fog kapni gyedet, mert azt csak aktív jogviszonnyal járna, ezt jól tudom? Járható-e az az út, hogy mégsem jelentem ki az 1041-esen és jelentem minden hónapban a 1708-as adatszolgáltatáson és 21-es kóddal szüneteltetem a biztosítását, mint egy munkaviszonyosnál, aki fizetés nélküli szabadságon van? Egyáltalán tagi jogviszonyos ügyvezetőnél létezik olyan hogy fizetés nélküli szabadság? Köszönettel KG
Tisztelt Szakértő! Magyarországon bejegyzett kft. tulajdonosa egyben egyedüli ügyvezetője szerb állampolgár. Ügyvezetésért díjazásban nem részesül, személyesen nem működik közre a társaság tevékenységében, nincs magyarországi tartózkodási helye, lakcíme. Szerbiában napi 8 órás, heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik. Kérdésem, hogy a társas vállalkozói és ügyvezetői jogviszonyával kapcsolatban van-e járulékfizetési kötelezettsége? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném szíves válaszát. Egyszemélyes kft. ügyvezetője munkaviszony keretében lát el minden tevékenységet. A munkaviszony részmunkaidős. A kft. a kiva szerint adózik. Ebben az esetben a kiva alapja a munkaszerződés szerinti összeg vagy a minimálbér 112,5 százaléka? Az értelmezési problémát az okozza számomra, hogy a kivatörvény szerint a tag = társas vállalkozó. Munkaviszony esetén a közreműködő tag a tb szerint azonban nem minösül társas vállalkozónak. Vonatkozik-e rá tehát a 112,5 százalékos szabály vagy sem? A jogszabály szerint: (2) E fejezet alkalmazásában személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben (ide nem értve a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapját, valamint a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összegét). A tag esetében személyi jellegű kifizetésként (Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelemként) a minimálbér 112,5%-át kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb. E bekezdés alkalmazásában a) minimálbér a Tbj. 4. § s) pont 2. alpontja szerinti minimálbér, b) tag a Tbj. szerinti társas vállalkozó Köszönettel.
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték