Családi otthonteremtési kedvezmény visszafizetési kötelezettsége házasság felbontása esetén

Megosztás Tetszik

A CSOKr. 37. §-a speciális helyzetre, a házasság felbontására vonatkozóan biztosít a támogatottak részére mentesítési lehetőséget. A 44. § a mentesítési szabálytól független, a CSOKr. 36. § (1) bekezdése szerinti esetre vonatkozik, amikor a támogatott ingatlan tulajdonviszonyaiban nem a házasság felbontása miatt történt változás – mondta ki a Kúria.

A Kúria Kfv.VI.37.320/2025/8. számú határozat a következőket tartalmazza:

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

A felperes és a perben nem álló házastársa házasságából 2019. május 31-én és 2022. február 9-én két közös gyermek született. A felperes és házastársa (Támogatottak) 2019. február 7. napján kelt adásvételi szerződéssel megvásárolták a 2 helyrajzi számon nyilvántartott, kivett lakóház, udvar megnevezésű ingatlant (Ingatlan), amely

• 6/10-ed arányban a felperes,
• 4/10-ed arányban a házastársa

közös tulajdonába került.

A hitelintézet a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. kormányrendelet (CSOKr.) alapján a Támogatottakkal 2019. március 8-án megkötött szerződés szerint 2 200 000 Ft családi otthonteremtési kedvezményt és megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezményt nyújtott.

Támogatottak házassági életközössége 2022. szeptember 5. napján megszakadt, 2023. február 24. napján házastársi közös vagyont megosztó szerződést kötöttek, melyben megállapodtak abban, hogy felperes a házastársa 4/10-ed tulajdoni illetőségét magához váltja, a CSOKr. alapján igénybe vett, vissza nem térítendő támogatás – összege 1 430 000 Ft – felperesnél kerül elszámolásra.

Az ingatlanügyi hatóságnál felperes az Ingatlan 4/10-ed tulajdoni hányadára vonatkozóan – házastársi vagyonközösség megszüntetése jogcímén – tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet terjesztett elő. Az ingatlanügyi hatóság végzésével hiánypótlásra, az Ingatlanra bejegyzett jelzálogjogra tekintettel a jogosult hozzájáruló nyilatkozatának becsatolására hívta fel a felperest, majd végzésével a tulajdonjog bejegyzése iránti eljárást – a hiánypótlás nem teljesítése okán – megszüntette.

A Támogatottak a házasságuk felbontásáról 2023. április 19. napján kelt nyilatkozatukkal értesítették a hitelintézetet. 2023. július 19. napján a megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezményre vonatkozó szerződést, az igénybevehető támogatás összegét 1 430 000 Ft-ra módosították (1. számú módosítás). Rögzítették, hogy gyermekvállalásukat a házasságuk felbontása miatt csak részben teljesítették, meghatározták a meg nem született gyermekre jutó visszafizetendő támogatás összegét. Majd 2023. szeptember 8-án a hitelintézettel kötött szerződést ismételten módosították (2. számú módosítás), az Ingatlan 1/1 arányú tulajdonosaként, kizárólagos kötelezettként a felperest jelölték meg, a kötelemből a felperes házastársát kiengedték.

A felperes és házastársa 2023. szeptember 12-én dokumentumokat nyújtottak be az alperesnek:

1.) a felperes házastársa által írt, 2023. augusztus 4-én kelt, a lakáscélú állami támogatás visszafizetése alóli mentesítés iránti kérelmet,

2.) a felperes által írt, 2023. szeptember 12. napján kelt – a házastársával megkötött vagyonközösséget megszüntető szerződés okán – az Ingatlan tulajdoni viszonyaiban történt változáshoz való hozzájárulás iránti kérelmet,

3.) a hitelintézettel a 2023. szeptember 8-án megkötött szerződésmódosítást (2. számú módosítás), 4.) a 2023. február 24-én kelt házastársi közös vagyont megosztó szerződést.

Az alperes 2023. szeptember 15-én a felperes házastársával szemben – a lakáscélú állami támogatás visszafizetési kötelezettsége alóli mentesítés lehetősége okán – hivatalból hatósági eljárást indított.

A hitelintézet 2023. szeptember 25-én kelt nyilatkozata szerint az Ingatlan elidegenítésének a tényét 2023. augusztus 7-én jelentették be, a meg nem született gyermekre tekintettel a visszafizetési kötelezettségnek 2023. július 6-án eleget tettek, mely a Magyar Államkincstárral is elszámolásra került.

Az alperes határozata

Az alperes határozatával megállapította, hogy a felperes házastársa nem felel meg a lakáscélú állami támogatás visszafizetése alóli mentesülésre jogosító feltételeknek. Indokolása szerint a Támogatottak a házasságuk felbontását 2023. április 20. napján, az Ingatlan elidegenítését 2023. augusztus 7. napján jelentették be a hitelintézetnek, a meg nem született gyermekre tekintettel visszafizetési kötelezettségüknek 2023. július 6. napján tettek eleget.

A felperes keresete, az alperes védirata

A felperes keresetében elsődlegesen az alperes határozatának a megváltoztatását, a CSOKr. 44. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesítése alapján a támogatott Ingatlan 4/10-ed tulajdoni hányadának megszerzéséhez a hozzájárulás megadását; másodlagosan az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte.

Előadta, hogy a házasságot felbontó ítélet 2023. február 27. napján emelkedett jogerőre, azonban az arról szóló értesítést csak 2023. április 4. napján kézbesítették jogi képviselője részére, így önhibáján kívül 2023. április 20-án tudott bejelentési kötelezettségének eleget tenni, mely az okirat átvételét követően a CSOKr. 37. § (2) bekezdése szerinti határidőben megtörtént.

A CSOKr. 44. § (4) bekezdés a) pontja szerint az Ingatlan elidegenítését, a házastársával kötött vagyonközösséget megszüntető szerződést az alperes, mint ingatlanügyi hatóság részére benyújtotta. Az alperes határozata jogszabálysértő, mivel az elidegenítéshez szükséges hozzájárulás megadásának jogszabályban rögzített feltételei fennállnak. Sérelmezte, hogy a jogszabálysértő határozat miatt a tulajdonjog bejegyzési kérelme alapján indult ingatlan-nyilvántartási eljárás megszüntetésre került.

Az alperes védiratában a a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítélete

Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát megsemmisítette, az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte.

Indokolása szerint a CSOKr. 37. § (2) bekezdését és a 44. § (4) bekezdés a) pontját e jogszabályhelyek között fennálló tartalmi, logikai kapcsolatból kiindulva kell alkalmazni. A 2023. március 7. napján érkeztetett ingatlan-nyilvántartási kérelemben nincs utalás a CSOKr. 36. §-ára, 37. §-ára, 44. §-ára, és arra sem, hogy felperes a kérelmet a lakáscélú állami támogatás visszafizetése alóli mentesülés érdekében nyújtotta be, ez a kérelem tartalmából sem olvasható ki. A hatóságnak ingatlan-nyilvántartási eljárást kellett lefolytatnia, melynek eleget is tett. Kifejtette, hogy a CSOKr. 37. § (3)–(4) bekezdései az elidegenítés hitelintézetnél történő bejelentésére, továbbá a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről szóló szerződés módosítására nem írnak elő határidőt, így e vonatkozásban a Támogatottak terhére jogszabályba ütköző mulasztás nem állapítható meg, a CSOKr. 37. § (2) bekezdése, a 44. § (4) bekezdése semmilyen további jogkövetkezményt nem fűz a 30 napos bejelentési kötelezettség elmulasztásához, a határidő túllépéséhez.

Felülvizsgálati kérelem, ellenkérelem

Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte.

Álláspontja szerint a jogerős ítéletben kifejtettek jogszabálysértőek, mivel a CSOKr. 37. § (2) bekezdése és 44. § (4) bekezdése kétféle kötelezettséget ír elő,

• egyrészt a házasság felbontásának,
• másrészt az Ingatlan elidegenítésének bejelentését.

A két bejelentési kötelezettséget ketté kell választani abból a szempontból, hogy azok a hitelintézet vagy a kormányhivatal irányába teljesítendők:

• A házasság felbontását a CSOKr. 37. § (2) bekezdése alapján a házasságot felbontó bírósági határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a kormányhivatalnak kell bejelenteni. E kötelezettség elmulasztásához a jogszabály kifejezett jogkövetkezményt nem fűz, így nem vitatta azon elsőfokú bírósági megállapítást, hogy önmagában a házasság felbontás bejelentésének elmulasztása, illetve határidőn túli teljesítése nem lehet a mentesítés iránti kérelem elutasításának oka.
• Az Ingatlan elidegenítésének bejelentését a CSOKr. 37. § (4) bekezdése a hitelintézet irányába, a CSOKr. 44. § (4) bekezdés a) pontja pedig a kormányhivatal irányába írja elő, az utóbbinál a szerződés megkötésétől számított 30 napon belül az iratok egyidejű csatolása mellett. Az Ingatlan elidegenítésére vonatkozó bejelentési kötelezettség határidejének elmulasztásához a jogszabály egyértelmű jogkövetkezményt fűz. A jogerős ítélet [46] bekezdése jogszabályellenesen állapítja meg, hogy a CSOKr. 44. § (4) bekezdése nem fűz semmilyen további jogkövetkezményt a 30 napos határidőn belüli bejelentési kötelezettség elmulasztásához. Az elsőfokú bíróság jogértelmezése téves.

A Kúria döntése és jogi indokai

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A felperes házastársa által előterjesztett mentesítési kérelmet követően az alperes az állami támogatás visszafizetése alóli mentesítés lehetősége okán hivatalból indított eljárást az előterjesztővel szemben.

Az Alaptörvény XXV. cikkének megfelelő tételes rendelkezés az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 35. § (1) bekezdésében jelenik meg, szabályozva az ügyfél jogát arra vonatkozóan, hogy jogának, jogos érdekének érvényesítése érdekében a hatósági eljárás lefolytatását kezdeményezze. A hatóság köteles az eljárást megindítani.

Az alperes végzésével értesítette a felperes házastársát arról, hogy hivatalból hatósági eljárást indított, melyben rögzítette a 2023. szeptember 12. napján előterjesztett mentesítési kérelmet, azonban nem adta indokát annak, hogy miért hivatalból volt köteles lefolytatni az eljárást. A hatóság az eljárástípusok között szabadon nem válogathat, ha az ügyfél kérelmet nyújt be, az alapján köteles az eljárást megindítani és abban döntést hozni.

Az alperes eljárása során nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy valójában kettő külön kérelem alapján kell eljárnia és döntést hoznia, egyrészt a mentesítési kérelemről, másrészt a tulajdoni viszonyok változásához való hozzájárulás iránti kérelemről, és azt is figyelmen kívül hagyta, hogy ezeket a kérelmeket nem ugyanazon személyek terjesztették elő. Az alperes hivatalból hatósági eljárást a felperes házastársával szemben indított, amelyről a felperest nem értesítette. A keresettel támadott határozattal meghozott rendelkezése kizárólag a felperes házastársára vonatkozhatott, ennek ellenére a határozat 4. oldal utolsó előtti bekezdésében rögzítette: „Hatóságom a tulajdonban bekövetkező változáshoz való hozzájárulást a kérelmező volt házastársa részére nem engedélyezte”. Az alperes egy olyan, hivatalból indított eljárásban döntött – az indokolásban foglaltan - a felperes által előterjesztett kérelemről, amely eljárás nem a felperessel szemben indult.

Áttekintve a CSOKr. rendszerét, a 12. fejezet tartalmazza – a 35. és a 44/A. §-ok között – a családi otthonteremtési kedvezmény visszafizetésének szabályait. A CSOKr. 36. § (1) bekezdés a)–d) pontjaiban rögzítettek azok az esetek, amikor a támogatásban részesülőknek visszafizetési kötelezettségük keletkezik. Az a) pont alapján akkor, amikor a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével érintett lakást elidegenítik.

A CSOKr. 37. § (1) bekezdése a házasság felbontása esetére kivétel szabályt fogalmaz meg azzal, hogy kimondja, ha a volt házastársak közös lakásukat az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom idején idegenítik el, úgy őket – a (3) bekezdés kivételével – az igénybe vett családi otthonteremtési kedvezmény visszafizetési kötelezettsége az elidegenítésből származó bevétel bírósági határozat szerinti vagy a közöttük létrejött házassági vagyonmegosztási szerződésben rögzített arányban terheli.

A volt házastársak a házasság felbontásának tényét kötelesek a házasságot felbontó bírósági határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a kormányhivatalnak bejelenteni. A házasság felbontása esetén, ha

• a házasságot felbontó jogerős bírósági határozat vagy a házassági vagyonmegosztási szerződés alapján az egyik fél a másik féltől megszerzi a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével vásárolt lakás tulajdonjogát, és
• a házasságot felbontó jogerős bírósági határozat alapján – a nagykorúvá vált gyermek kivételével – valamennyi gyermek elhelyezésére vagy a szülői felügyeletének rendezésére és lakóhelyének – vagy hontalan esetén szálláshelyének – kijelölésére, akikre tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igénybe vették, a lakás tulajdonjogát megszerző félnél kerül sor,

a tulajdoni hányadát elidegenítő felet az (1) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség nem terheli.

– A volt házasfelek a (3) bekezdés szerinti elidegenítést a hitelintézetnél bejelentik, és egyidejűleg kezdeményezik a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről szóló szerződés módosítását.

– A hitelintézet a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről szóló szerződés módosításáról a kormányhivatalt értesíti, amely a hitelintézet értesítését követően hozzájárul a lakás elidegenítéséhez.

– A CSOKr. 44. § (4) bekezdés a) pontja szerint a támogatott személy a lakás elidegenítését az erre vonatkozó szerződés megkötésétől számított 30 napon belül köteles a kormányhivatalnak bejelenteni az ezekre vonatkozó iratok egyidejű csatolásával.

– Az (5) bekezdés kimondja, a kormányhivatal – a 43. § (9)–(10) bekezdésében foglaltak kivételével – a (4) bekezdés szerinti bejelentést követően, ha a támogatott személy a 43. § (1) bekezdése szerinti felfüggesztést nem kérte, úgy határozatban kötelezi a támogatott személyt a családi otthonteremtési kedvezmény visszafizetésére.

– A (6) bekezdés alapján, ha a támogatott személy a (4) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettségének késve, vagy nem tesz eleget, akkor a visszafizetési kötelezettség (…) a lakás elidegenítésére vonatkozó szerződés megkötésének napjától számított, a Ptk. szerinti, de 5%-ot meg nem haladó mértékű késedelmi kamattal növelten terheli.

A CSOKr. 12. fejezete 35–44/A §-okban tematikusan eltérő eseteket szabályoz. A 37. § speciális helyzetre, a házasság felbontására vonatkozóan biztosít mentesítési szabályt a támogatottak részére.

A 44. § a mentesítési szabálytól független, a CSOKr. 36. § (1) bekezdése szerinti alapesetre vonatkozik, amikor a támogatott ingatlan tulajdonviszonyaiban nem a házasság felbontása miatt történt változás. Erre az esetre írja elő a CSOKr. 44. § (4) bekezdése a 30 napos bejelentési kötelezettséget, az (5) bekezdés a kormányhivatal eljárását (határozatban kötelezze a támogatottat a támogatás visszafizetésére), a (6) bekezdés pedig a késve teljesített vagy nem teljesített bejelentési kötelezettség jogkövetkezményét (késedelmi kamat) írja elő, szintén az alapesetre vonatkozóan.

Az alperes eljárása során tévesen, nem a felperesre és házastársára vonatkozó mentesítési szabályokat vizsgálta, hanem indokolatlanul attól teljesen eltérő esetre vonatkozó feltételekre hivatkozva vont le jogkövetkeztetéseket. A mentesülési feltételek teljesülése esetén ugyanis a CSOKr. 44. § (4) bekezdés a) pontja nem alkalmazható. Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az alperes nem mellőzhette volna a Támogatottak esetében a CSOKr. 37. § (3)–(4) bekezdéseiben foglalt feltételek vizsgálatát.

Hangsúlyozza a Kúria, hogy a lakás házastársak közötti elidegenítése, a 37. § (4) bekezdésében foglaltak teljesülése esetén az alperesnek nincs mérlegelési lehetősége, a hozzájárulást meg kell adnia.

Mindezek folytán a Kúria a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette meg, hatályában fenntartotta.

A megismételt eljárásban az alperesnek az elsőfokú bíróság iránymutatásának megfelelően a felperes házastársa kérelmét a CSOKr. 37. §-ában foglalt mentesítési feltételek vizsgálata alapján kell elbírálnia, a 44. § (4) bekezdése szerint előírt határidők és annak jogkövetkezményei csupán a mentesítési szabályok hiányában alkalmazhatók. Emellett az alperesnek meg kell indokolnia azt is, hogy a felperes házastársa részéről a kérelme benyújtásával indult eljárásban, azt követően milyen tények és jogszabályok alapján tért át a hivatalbóli eljárásra.