Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. alapítóokiratában az szerepel, hogy az társaság ügyvezetését egy magánszemély (aki nem tagja a kft.-nek) megbízási jogviszonyban látja el, az ügyvezető egy személyben önállóan jogosult jegyezni a céget. Kérdésem az, hogy ebben az esetben a kft. tagjának (személyesen nem működik közre a cégben) van-e járulékfizetési kötelezettsége? Máshol nincs a tagnak biztosítással járó jogviszonya. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Köszönöm a gyors válaszát. Hivatkozni szeretnék a mai napon a fenti címmel elküldött levelemre. Akkor jól értettem, hogy mondjuk a kft. másik tulajdonosa (akinek van máshol főállású jogviszonya) nem lehet ügyvezető nulla forintos megbízási díjjal? A megoldás pedig lehet az, hogy egy külsős embert alkalmazunk ügyvezetőként O forintért a nem működő kft.-ben? Az ügyfelem pedig lehet főállású katás. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Amennyiben a rokkantsági ellátásban részesülő személy bt.-t kíván alapítani és annak beltagja és ügyvezetőjeként, a kata adózási módot választja, úgy a bt.-ben lévő jogviszonya nem keletkeztet társadalombiztosítási jogviszonyt, így a 25 ezer forint tételes adó megfizetésére kötelezett csak? És ezáltal az ezen jogviszonyából származó jövedelme nem számít bele a rokkantsági járadék miatti keresetkorlátozásba? (2011. évi CXCI. törvény 13. § d) ) Amennyiben felülvizsgálatra kerül sor 2020-ban, úgy a rokkantsági ellátás továbbfolyósítását ezen jogviszonya nem fogja akadályozni? Miben változik a fenti helyzet, ha az egyéni vállalkozás létrehozása mellett dönt és azon belül választ kata adózási módot? A friss határozat alapján az egészségi állapot mértéke 20 százalék, D kategória, rehabilitáció nem javasolt, kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, korlátozó tényezők nincsenek). Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A következőben szeretném tanácsát kérni. Ügyfelemnél olyan helyzet állt elő, hogy tulajdonos egy kft.-ben, ahol eddig munkaviszonyban látta el a feladatokat (nem csak ügyvezetést, hanem munkát is végzett) és mellette egy katás bt.-ben is dolgozott beltagként. (25 ezer forint kata megfizetése mellett). Jövőre azt szeretné, hogy a kft.-ben nem végez munkát (semmilyen tevékenység nem lesz a cégben), az ügyvezetést nulla forintért megbízásként látja el és a bt.-ben főállású kisadózóként működik. Ott lesz biztosított. Szabályos ez így? Megoldható? Segítségét, válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel
Tisztelt Szakértő! Szeretnem szíves tájékoztatását kérni: ha gyed alatt ügyvezetői tevékenységet látok el a saját evás kft.-ben, ahol többségi tulajdonos vagyok, melyik jogcímen a legkedvezőbb? Nem működik túlságosan a cég, ezért a minimálbér szerinti járulékok kitermelése lehetetlen. Köszönöm válaszát előre is.
Tisztelt Szakértő! Ha a társasági szerződés módosításával a megbízással ellátott ügyvezetői tisztséget munkaviszonyra változtatjuk, végezheti-e az ügyvezető heti 1 órás munkaviszonyban a tevékenységet? Köszönöm válaszát: Hegedűs Andrea
Egy belföldi magánszemély 100%-ban tulajdonosa és ügyvezetője egy kft.-nek. Ez a magánszemély jelenleg Ausztriában dolgozik, heti 26 órában. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség merül fel a kft.-ben azért, mert nincs heti 36 órát meghaladó munkaviszonya a magánszemélynek? Figyelembe vehető-e bármilyen módon az Ausztriában megszerzett jövedelem az adóalap megállapításánál? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Pontosítanám nemrég feltett kérdésemet. Két cégünknek ("A" és "B") az ügyvezetését ugyanazon két személy látja el. A két cég nem áll egymás tulajdonában, résztulajdonában és az anyavállalat sem közös. Az egyik (legyen 1-es számú) ügyvezető munkaviszonyban áll "A" cégben, természetesen innen kapja a bérezést és a járulékok is innen kerülnek megfizetésre, a másik cégben díjazás nélkül látja el munkakörét. Az "A" cég tevékenységei között szerepel a munkaerőkölcsönzés. Kérdésem az lenne, hogy az 1-es számú ügyvezető kölcsönbe adható-e "munkaerőkölcsönzés" címszó alatt "B" cégnek?
Tisztelt dr. Radics Zsuzsanna! Olvastam a Tulajdonos, ügyvezető és katás: tb többes szereposztásban című kérdésre adott válaszát, amit az alábbi linken találtam meg: http://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Tulajdonos_ugyvezeto_es_katas_tb_tobbes_sze_UNWA2Z Az lenne a kérdésem, hogy mit jelent pontosan az alábbi mondata: "Megbízás: Nem nyugdíjas tag megbízás keretében csak ügyvezetést lát el, akkor ügyvezetőként társas vállalkozónak minősül." Tehát ha van egy megbízási szerződése a tagnak, ami nem csak a ügyvezetésre, hanem egyéb tevékenységre is vonatkozik akkor nem nem minősül társas vállalkozónak a tag? Illetve szeretném megkérdezni, ha van egy KATÁS vállalkozó (cégalapításig főállású), aki Kft.-t alapít és megbízás alapján szeretné ellátni az ügyvezetési teendőket a Kft-ben, de mellette még választott tisztségviselő is, ahol a minimálbérnél jóval nagyobb díj után fizetik meg utána az összes adót és járulékot, akkor is igaz az, hogy ő a Kft-ben társas tagnak minősül és kötelező a Kft.-nek megfizetni utána a minimálbér és/vagy a másfélszerese után a járulékokat? Előre is köszönöm a válaszát! Üdv. R.Tünde
Tisztelt Szakértő! Egy kisadózó vállalkozó nyithat-e olyan egyszemélyes kft.-t, ahol ő az ügyvezető is? Ha igen, akkor az ügyvezetést, amennyiben munkaviszonyban látja el, akkor milyen járulékokat kell fizetnie a cégnek utána? Köszönöm válaszát
Tisztelt Szakértő! Az egyik cégünk ügyvezető igazgatói tevékenységét kölcsönvenné a másik cégünk. A kölcsönbe adó cég fizetné a munkabért és az összes járulékot, majd ezeket kiszámlázná a kölcsönbe vevő cégnek. Az ügyvezető igazgató a kölcsönbe vevő cégnél végezné a munkát. Kérdésem az lenne, jól gondolom, hogy lehet ezt munkaerő-kölcsönzésnek tekinteni és az áfatörvény 142. § c) pontja szerint kezelni? Válaszát előre is köszönöm!
Melyik jogviszonyában, mennyi és milyen társadalombiztosítási járulékokat kell fizetnie a többes vállalkozónak? Olvasói kérdésre dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Két kft. gazdasági kapcsolatban áll egymással. A Kft. egyszemélyes tulajdonosa egyben ügyvezető is. B Kft.-ben 30 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik A Kft. tulajdonosa, a 70 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tag az ügyvezető. A két ügyvezető házastársak. Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a két társaság? Köszönettel.
Tisztelt Radics Zsuzsanna! Az azonos témában feltett korábbi kérdésemre adott válaszát köszönöm. Másként teszem fel a kérdést, hogy pontosan érzékeltessem a bizonytalanságom. Van egy társas vállalkozó, aki az ügyvezető tagsága miatt biztosított, csak ügyvezető, egyéb személyes közreműködése nincs a vállalkozásban. Kérdésem, ha csedre megy és egyedüli ügyvezető, kizáró ok-e az ellátás szabályos folyósításában, ha ő marad az ügyvezető? Azaz ebben a megközelítésben "személyes közreműködésnek", illetve ahogy az Ebtv. végrehajtási rendelete fogalmaz, "személyes tevékenységnek" minősül-e az ügyvezetés, megvalósítva ezzel a keresőtevékenység folytatását? Köszönettel. Pap Attila
Tisztelt Szakértő! A Tbj. törvény használja a "személyes közreműködés" fogalmát, de sem maga a törvény, sem a végrehajtási rendelete nem ad rá pontos meghatározást. Hogyan kell ezt helyesen értelmezni? Az új Ptk. hatályba lépésével a továbbiakban is igaz-e az a Gt.-ből származó korábbi értelmezés, hogy maga az ügyvezetés nem minősül személyes közreműködésnek? Köszönettel. Pap Attila
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték