Tisztelt Adózóna! Adott x vállalkozás, mely műanyag fröccsöntéssel foglalkozik, egyszemélyes ügyvezetéssel. Az ügyvezető egy ugyanazon címen szereplő vállalkozás, mely ingatlanhasznosítással foglakozik, ügyvezetője lesz, szintén egyszemélyben. Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e innentől a két cég?
Tisztelt Szakértő! Ügyvezetőnk külföldi állampolgár, aki a külföldi anyavállalalatunknál alkalmazott, tehát ott adózik (Ausztria). Nem tartózkodik Magyarországon. Kell-e valamilyen juttatásban részesülnie, elég-e az, ha az anyavállalat átterheli a költségeit (óradíjas átalányszámlázás), kell-e, hogy az ügyvezetésért az anyavállalat bármilyen költséget átterheljen? Van-e a társaságnak adófizetési költelezettsége (pl. eho stb.)? Kell-e valamilyen igazolás, hogy ő külföldön adózik? Köszönöm!
A katás vállalkozása tevékenységi körébe olyan tevékenység is tartozik, ami a kft. tevékenységi körébe is. Okozhat ez gondot a későbbiekben?
Tisztelt Szakértő! A kft. 3-4 éve nem működik, úgynevezett alvócég. Az ügyvezető nem tag, hanem kívülről megbízott, nyugdíjas személy. A tagok máshol főállásban dolgoznak. Az ügyvezető az elmúlt években jövedelmet nem vett fel. Kérdésem az, hogy ezen időszak alatt van-e utána valamilyen fizetési kötelezettsége a kft.-nek? Tisztelettel GMZS
Tisztelt Adózóna! Adott egy nemrég alakult kft., amelybe a cég tulajdonosainak egyike apportált egy ingatlant. Az ingatlan régebben a kft. jelenlegi munkaviszonyos ügyvezetőjének tulajdona volt, aki mindig is az ingatlanban lakott. Más bejelentett lakcíme/tartózkodási helye nincs. (Rokoni kapcsolat van a cég tulajdonosával.) Kérdésem: a cég milyen jogcímen biztosíthat lehetőséget a munkaviszonyos ügyvezetőnek az ingatlanban lakásra, és ez milyen közterhekkel jár? A cég tevékenységei között szerepel az ingatlan-bérbeadás is, amelyet nem tett áfássá. Válaszukat köszönöm!
Tisztelt Adózóna! Egy katás egyéni vállalkozó egy betéti társaság 50%-os részesedéssel rendelkező kültagja is. A társasági szerződés szerint a bt. beltagja a személyes közreműködésre kötelezett a képviselet és az ügyvezetés tekintetében, a munkáltatói jogokat is a beltag gyakorolja, azonban a kültag is rendelkezik önálló cég képviseleti joggal, ő is a társaság ügyvezetője. A katás egyéni vállalkozó az 50%-os tulajdonát képező bt.-ben részmunkaidőben (heti 2 órában) munkaviszonyban könyvelési feladatot lát el (a könyvelési feladatok jelenleg reálisan ilyen óraszámban elláthatóak), és ennek megfelelően a garantált bérminimum arányos részének megfelelő munkabérben részesül, az ügyvezetői feladatokért nem részesül külön díjazásban. Kérdésem, hogy a fent vázolt esetben a katás egyéni vállalkozás minősül-e főállásnak, vagy a betéti társaság személyesen közreműködő tagjaként a bt.-ben kell maga után megfizetni a minimálbér után a járulékokat? Válaszukat köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kétszemélyes kft. egyik tagja a társasági szerződésben foglaltaknak megfelelően megbízással látja el az ügyvezetői tevékenységet. Jövedelme ezen tevékenységből nem származik. 1. Lehetséges-e hogy a tag az ügyvezetői tevékenységet továbbra is megbízási jogviszonyban díj nélkül lássa el, miközben a kft-vel kötött munkaszerződés alapján heti 40 órában munkaviszonya létesül a minimálbért meghaladó munkabérért? Máshol nem lesz munkaviszonya. 2. A társasági szerződés szerint az ügyvezető a munkáltatói jogok gyakorlója, így a munkaszerződésben a munkavállaló és a munkáltató ugyanaz a személy lenne, ez lehetséges? 3. Szükség van-e a fentiek miatt társasági szerződés módosítására? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ügyvezetője (nem tulajdonos) megbízási jogviszonyban látja el a társaság ügyvezetését, és ő gyakorolja a munkáltatói jogokat. A megbízási díjból a munkaerőpiaci járulékon kívül mindent levontunk. Emellett másik 4 kft.-ben is ügyvezető megbízási jogviszonyban. (Az ügyvezető díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát). Ebben a 4 kft.-ben nincs alkalmazott, minden munkát külsős cég végez. Pár hónap után minimális tulajdonjogot szerez mind az 5 kft.-ben. A kérdésem az lenne, hogy az egyes kft.-kben milyen jogviszonyban, milyen járulékfizetési kötelezettség terheli az ügyvezetőt, illetve a foglalkoztatót? Elláthatja-e megbízási jogviszonyban a kft.-k ügyvezetését? Köszönettel, Schmidtné
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tagja az alapító okirat szerint az ügyvezetői feladatokat munkaviszonyban látja el. Abban az esetben, ha nincs máshol heti 36 órát meghaladó jogviszonya, akkor szólhat-e ez a munkaszerződés részmunkaidőre? Ha igen, akkor milyen összeg után és mennyi járulékfizetési kötelezettsége keletkezik? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: GS
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakra várom a válaszát. Egy kft.-nek két tulajdonosa van. Semelyik sem rendelkezik máshol 36 órát elérő munkaviszonnyal, és nem rendelkeznek biztosítást megalapozó tagi jogviszonnyal. A társasági szerződésben az egyik tag ügyvezető, és személyesen közreműködik munkaviszonyban. Ez a munkaviszony részmunkaidős napi 2 órában. 1. Az ügyvezetőnek elég a napi 2 órás részmunkaidő után a járulékfizetés, vagy létrejön a tagi jogviszony is, és az után járulékfizetésre kötelez? 2. A másik tulajdonosnak van-e járulékfizetési kötelezettsége vagy csak az egészségügyi szolgáltatási járulék (havi 7320 forint) fizetésére kötelezett? 3. Ha nem kft.-ről beszélünk, hanem bt.-ről, változnak-e a fentiek? Várom válaszukat.
Kft.-tag ügyvezetőként munkaviszony keretében végzett munkát 2017. december 31-éig. 2018. január 1-jétől Ausztriában, egy osztrák cégnél lép munkaviszonyba, Ausztriában biztosított lett, a járulékokat ott fizeti, rendelkezik A1 igazolással. A magyarországi kft.-nél 2018. január 1-jétől az ügyvezetést megbízási jogviszony keretében, díjazás nélkül látja el. Kérdésem, hogy a magyarországi kft.-nél, mint társas vállalkozó után kell-e járulékokat, szociális hozzájárulási adót fizetni?
Tisztelt Szakértő! Megerősítését szeretném kérni az alábbiakról. Az a nem ügyvezető tag, aki személyes közreműködésre a társasági szerződés alapján nem jogosult, viszont banki aláírással rendelkezik, amit megbízási jogviszonyban kezelünk. Ugye jól gondoljuk, hogy emiatt nem lesz mint társas vállalkozó biztosított? Köszönettel.
Az alábbi kérdésben kérem tájékoztatásukat: Egyszemélyes kft. tulajdonosa (tagja) egyben az ügyvezető is. Ennek a személynek nincs máshol munkaviszonya, illetve egyéb más jogviszonyból biztosítása. Kizárólag az egyszemélyes kft.-ben van jogviszonya. A társasági szerződésben meg van határozva, hogy az ügyvezetést munkaviszony keretében látja el. Kérdésem, hogy ez esetben a kft. ügyvezetőjének hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége? 1. Az ügyvezető heti kétórás munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat. 2. Az ügyvezető az egyedüli tag a kft.-ben, minden más tevékenységet ő lát el, ezért díjazásban nem részesül. Kérdésem, hogy – a tag (aki egyben ügyvezető is) melyik jogviszonyára tekintettel válik biztosítottá? – biztosítottá válik-e, mint társas vállalkozó, vagy munkaviszonyára tekintettel és arra, hogy nem vesz fel jövedelmet, mint társas vállalkozó nem válik biztosítottá, és ezzel együtt nem köteles a társas vállalkozókra vonatkozó járulékfizetésre?
Tisztelt Szakértő! Ötven százalékban saját tulajdonú cégemben havi megbízási díjért cserébe ügyvezetői feladatokat látok el. Ennek bejelentése a T104-es nyomtatványon megtörtént. A megbízási díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, tehát nem itt vagyok biztosítva, hanem egyéb munkaviszonyban. A kérdésem, hogy ha a későbbiekben a cégemnél a szakterületemen személyesen is közreműködnék, szükséges-e a további bejelentés, akár külön megbízási jogviszonyban, akár munkaviszonyban? Válaszát előre is köszönöm!
Több olvasónk kérdezte: társas vállalkozónak minősül-e a társaság tagja, ha nem dolgozik a társaságban? A feltett kérdések kapcsán indokolt, hogy egy kisebb áttekintést adjunk a társas vállalkozói jogviszonyokról.
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték